A Pedagógusok Szakszervezének frissen megválasztott elnöke arról is beszélt, miért nehéz mozgósítani a pedagógustársadalmat Magyarországon.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének frissen megválasztott elnöke a Pénzcentrumnak adott interjúban szót ejtett arról, hogy a felvételi ponthatárok csökkenése ellenére minden új tanárszakos hallgatóra szükség van, fontos kérdés azonban, hogy a tanárképzés fel tudja-e zárkóztatni a lemaradt tantárgyismeretekkel rendelkező kollégákat arra a szintre, amivel alkalmasak lesznek a feladatok ellátására.
Probléma ugyanis, hogy – mint fogalmazott – zárt burokban vannak a tanárszakos hallgatók, és amikor kikerülnek például egy halmozottan hátrányos településre, nem biztos, hogy hosszú távon ott akarnak maradni. A jelenlegi munkaterhelés pedig nemhogy növelné, hanem csökkenti a szakma vonzerejét. Hangsúlyozta, nem fizetik meg azt a munkát, amit bele kell tenni a felkészülésbe egy-egy tanórához, illetve a gyerekekkel történő foglalkozáshoz, eközben pedig a versenyszférában töredék energiabefektetéssel is jóval magasabb fizetést kapnak a dolgozók.
„Romániában heti 18 óra a tanítással lekötött munkaidő, és nettó 50 euróval magasabb egy pályakezdő fizetése. Ennek ellenére ott 150 ezren kimentek az utcára, ez is mutatja, hogy nagyon komoly gond van. Azt is tudjuk, hogy Békésből átjárnak Arad megyébe tanítani magyar pedagógusok, mert megéri nekik”
– jelezte az abszurd helyzetet.
Az interjúban az is szóba került, hogy miért olyan nehéz mozgósítani a pedagógustársadalmat Magyarországon. Mint mondta, irigylésre méltó a Romániában mozgósított tömeg, de kiemelte, hogy ott nincs sztrájkjogot korlátozó törvény. Arra a kérdésre, hogy tényleg ez a törvény okozza-e a Magyarországon uralkodó apátiát, úgy felelt, hogy a sztrájktörvény is egyértelműen korlátozó tényező, ugyanakkor a másik – amivel a kormány szerinte nagyon is tisztában van – hogy minél kisebb településre mennek, annál alacsonyabb a sztrájkhajlandóság.
„Ennek két oka van.
Az egyik, hogy még ez a nyomorúságos fizetés is áhított bér ezeken a kistelepüléseken. Nagyon elszántnak kell lenni, hogy valaki beleálljon a sztrájkba, mert a helyi társadalom elég komoly megvetést gyakorol.
A másik, hogy ezeken a hátrányos helyzetű településeken a röghöz kötöttség az úr. Ha az ingatlanjaikat eladnák a kollégáink, hogy Budapestre vagy egy megyeszékhelyre költözzenek, ahol a munkaerőpiac számukra jobb lehetőséget kínál, az eladott lakásuk ára egy új lakás árának egyötödét, egyhatodát érné csupán” – magyarázta.
Szintén tényezőként említette, hogy bizonyos pedagógusok a jelen körülmények ellenére is a kormánypártokkal szimpatizálnak,
és számukra teljesen mindegy, hogy milyen munka- és életkörülmény van, ők akkor is vállalják a hátrányos munkavállalói állapotot, és nem hajlandók megmozdulni, nehogy kormányellenes lépésnek tekintsék.
Miközben egyébként – hangsúlyozta Totyik Tamás – a szakszervezet pusztán az oktatáspolitika jobbá tételéért lép fel. Végezetül pedig megemlítette azt a nagyon szűk réteget is, akiknek jobbmódú párjuk van. A megosztottság nagyon keményen jelen van a pedagógustársadalomban. A kormány ügyesen alkalmazta az „oszd meg és uralkodj” technikáját – értékelt a PSZ megválasztott elnöke.
Pintér Sándor tárcája „átfogó egyeztetés” után benyújtja a pedagógus státusztörvény tervezetét a parlamentnek – A Belügyminisztérium magyarázata szerint „a…
A Belügyminisztériumhoz értek a tüntető diákok, a rendőrök kötéllel védik az épületet – Percről percre
Jött a rendőri roham, három részre szakították a tüntető tömeget a Lendvay utcánál – Percről percre – A tüntetők a Kossuth tértől az Oktogonig vonulnak.…
„Úgy viselkedtél, mint az egyszeri csivava” – üzente Nagy Ervin Rákay Philipnek – A színész jelezte a nevét Philipre „magyarosító” Rákay Kálmánnak, hogy…
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2023. június 6-án.
