Megkezdődött egy csoport ukrán katona kiképzése a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb terméke, a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tüzérségi kiképzőközpontjában – jelentették német hírportálok szerdán.
A beszámolók szerint az orosz támadás ellen védekező ukrán hadseregből több mint hatvan katona, szakértő és tolmács érkezett a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Idar-Obersteinben működő tüzérségi iskolába, ahol egy negyven napig tartó tanfolyamon sajátítják el a PzH 2000 használatához szükséges ismereteket. Az ukrán katonák az 1956 óta működő tüzérségi iskolában megtanulják vezetni a lánctalpas futóművel szerelt járművet, megtanulnak tüzelni a löveggel, és az üzemzavarok elhárítására is kiképzik őket.
A PzH 2000 a kategóriájában a legmodernebbnek számító nyugati gyártású eszköz. A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) konzorcium gyártmánya a futóműve révén úton és terepen is igen mozgékony, ami a páncélzattal együtt erős védelmet biztosít a személyzetnek és a berendezéseknek, 155 milliméteres űrméretű tarackágyújával pedig akár 50 kilométeres távolságban elhelyezkedő célokra is képes csapást mérni.
Továbbra is megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy Ukrajna győztesként, Oroszország pedig legyőzöttként kerüljön ki ebből a háborúból – mondta a szlovák kormányfő.
A német szövetségi kormány a holland kormánnyal együttműködve tizenkét ilyen eszközt ad át az ukrán hadseregnek. A koalíciós pártok hetekig tartó viták után, április végén határozták el, hogy nehézfegyverekkel is támogatják az orosz támadó erők ellen küzdő ukrán hadsereget. A tervek szerint a PzH 2000-es lövegek mellett 50 Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet is küldenek Ukrajnába.
Terveznek úgynevezett körcserét is, ennek lényege, hogy Németország hazai gyártású eszközöket – például páncélozott harcjárműveket – ad át partnereknek, amelyek átadnak Ukrajnának szovjet gyártmányú, az ukrán hadseregben ismert és azonnal használatba vehető eszközöket. Az utóbbi hetekben vázlatosan ismertetett elképzelések szerint Szlovéniával és Csehországgal együttműködve alkalmazhatják ezt a megoldást.
Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben, és a nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesíti a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon – egy parlamenti beszédben – jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrán külügyminiszter szerint csak az orosz vereség teszi lehetővé Ukrajna számára, hogy újra megnyissa fekete-tengeri kikötőit, és helyreállítsa gazdasági exportját.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Oroszország indította háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
(MTI)
