Eddigi intézkedéseivel szembefordulva az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő javaslatokat visz a parlament elé november végén a kormány.
– Ha egy autokrata állam előbb nem csak minden kontrollintézmény, de még a köz- és a felsőoktatás autonómiáját is felszámolja, majd pénzért cserébe ígéretet tesz a bírói függetlenség megerősítésére, ennek az engedménynek az őszintesége véleményem szerint kizárható – így reagált Majtényi László alkotmányjogász a Politico nevű brüsszeli hírportál értesülésére, ami szerint a magyar kormány széles körű igazságügyi reformot is ígér, hogy cserébe hozzájusson az uniós euromilliárdokhoz.
A kormány és az Európai Bizottság között hónapok óta tartanak a tárgyalások a jogállamisági eljárás lezárásáról, valamint az uniós források megszerzési feltételeiről, de az emiatt született 17 korrupcióellenes lépés mellé azt is elvárják Brüsszelben, hogy független bíróságok dönthessenek például olyan ügyekben, amikor kormányközeli számlákon jelennek meg az uniós pénzek. Azaz a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási alap pénzeinek felszabadítását részben az igazságszolgáltatás, tehát a bírók függetlenségének megerősítéséhez köti az EU. A magyar kormánynak így újabb engedményeket kell tennie, ráadásul épp azoknak a szabályoknak az átírásával, amelyeket a NER azért hozott, hogy rövidebb pórázra vehesse a bíróságokat. Ezzel Orbánéknak muszáj lesz az eddigi intézkedéseikkel szembe menniük.
A hírportál azonban azt is hozzátette, hogy a magyar ígéreteket az Európai Parlamentben és több tagállamban is kétkedéssel fogadják és ezzel egybecseng az Eötvös Károly Intézet elnökének véleménye is.
Már előremenekül az Orbán-kormány, azt ígéri, hogy leszáll az igazságszolgáltatásról az uniós támogatás fejében – Pénzért a bírói függetlenségét is…
Majtényi László a Népszavának nyilatkozva kizártnak tartotta, hogy az engedmények mögött bármiféle jó szándékú megfontolás állhat, hiszen az Orbán-kormány szerint minden a legnagyobb rendben van. Az Alkotmánybíróság függetlensége körül szerintük nincs semmi probléma, az ombudsmani intézmény függetlenségével sincs gond, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság függetlensége egyértelmű, az önkormányzatok autonómiáját nem sérti semmi, ahogy az egyetemekét sem, a Versenyhivatal tökéletesen működik, és az Állami Számvevőszék is. – Ezek mind független intézmények egy jogállamban, de nálunk megszűntek azok lenni – érvelt a jogtudós, majd úgy folytatta:
„ha megnézzük ezt a nyomasztó magyar közjogi tájképet, azt látjuk, hogy az egyetlen terület, ahol még pislákol a függetlenség rebbenő mécsese, az a bírói ítélkezés, ahol szép számban születnek független döntések”.
Épp ezért kizártnak tartja, hogy a kormány hosszabb távon lemondana a bíróságok függetlenségének felszámolásáról.
Majtényi László úgy véli,
ha most tesznek is taktikai engedményt, az csak arra szolgál, hogy a drámai költségvetési helyzetben lévő kormány lélegzethez jusson, és amikor ez megtörténik, folytatja a bíróságok maradék autonómiájának felszámolását.
A volt ombudsman szerint, ha a kormány egy másodpercig is komolyan gondolná az ígéreteit, akkor helyreállítaná a felsorolt intézmények függetlenségét, amivel azonban „önmagát számolná fel”. Most ezzel szemben az a helyzet, hogy nemzetközi szervezetek nyilvánítják a magyar intézményeket alkalmatlannak feladatuk ellátására. A hazai ombudsmani hivatalt – függetlenségének elvesztése miatt – „lefokozta” a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig néhány hete találta szervezetileg alkalmatlannak az adatvédelmi hatóságot az állami megfigyelések ellenőrzésére – mondott példákat.
A Politico egy november 4-re dátumozott dokumentum alapján írta meg, hogy a magyar vállalások nagy része az Országos Bírói Tanács (OBT) jogosítványait növeli. A testület tagjai eszerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének és a Kúria elnökének a kinevezési döntéseit is felülbírálhatnák, a költségvetésből biztosítanák a Tanács önálló működését, konzultálnának a testülettel az igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatokról, és az OBT maga is készíthetne ilyen tervezeteket, sőt a kormány személyi javaslataiba is beleszólhatna a Kúriára jelöléseknél. A hír szerint már nem kifogásolná a kormány azt sem, ha egy bíró közvetlenül az Európai Bíróságtól kérjen jogértelmezést, pedig eddig ezt a gyakorlatot sem fogadta el.
A Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott információkat, ahogy az OBT sem. Utóbbinak feltett kérdésünkre mindössze annyit válaszoltak:
„Amíg az OBT meg nem vitatja az esetleges idevágó jogszabály-tervezetet, nem kívánja kommentálni a jogkörei bővítésére vonatkozó sajtóhíreket”.
Keresik az „egyensúlyt”
A brüsszeli tárgyalásokért felelős területfejlesztési miniszter a hvg.hu-nak elismerte, hogy „az Európai Bizottságnak a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályaira válaszolva” készül a törvényjavaslat-csomag, amelynek része az OBT jogainak bővítése. „Az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg – ahogy ők nevezik – az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban” – mondta Navracsics Tibor, majd úgy folytatta: “elmondták az aggályaikat, megnézzük, hol kell az egyensúlyt kialakítani”. Navracsics november végére ígérte a jogszabályok benyújtását a parlamentnek, hogy még az idén megszavazhassák azokat.
Varga Judit: újabb törvényt fogadtunk el az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében – A tárcavezető Facebook-oldalán azt írta: a megszavazott indítvány a…
„Orbáni jogállamisági reform? Majd ha fagy!” – Több európai parlamenti képviselő enyhén szólva sem bízik Orbán Viktorban és kormányában.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. november 8-án.
