Egyre több konteó terjed Oroszországban arról, hogy a Wagner-vezér valójában életben van.
FOTÓ: AFP VIA EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA
Hiába erősítették meg DNS-vizsgálatokkal az orosz hatóságok, hogy az augusztus 23-án Tver megyében lévő Kuzsenkino község közelében lezuhant repülőgép utasainak személyazonossága megegyezik az utaslistán található nevekkel, az orosz közvélemény jelentős része továbbra sem hiszi el, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport egykori vezetője is meghalt a katasztrófában. És bár időközben az amerikai és brit hírszerzési szervek is azt jelezték, szerintük is igen valószínű, hogy a repülőgép-szerencsétlenségben valóban meghalt a Wagner csoport vezérkara, az események továbbra sem hagyják nyugodni az oroszokat.
Kérdésekből ugyanis rengeteg maradt – mindenekelőtt az, hogy ki hajtotta végre a merényletet. A kezdeti jelentések ugyan még arról szóltak, hogy a magánrepülőgépet rakétákkal lőtte le a légvédelem, ma már viszont az a verzió az elfogadottabb, hogy a felszállás előtt robbanóanyagot csempésztek a gépre. Ennél jóval kevesebb ember morfondírozik azon, hogy ki rendelte el a merényletet: a közvélemény gyakorlatilag kész tényként veszi, hogy a megrendelő Vlagyimir Putyin orosz elnök volt. Variációk persze erre is vannak: egyesek szerint az akciót a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) követte el, mások a hadsereget sejtik a végrehajtók között. Akármilyen rossz is volt azonban Prigozsin kapcsolata Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, illetve Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel, azt a legtöbben kétségbe vonják, hogy a két vezető a saját szakállára cselekedett volna, Putyin tudta nélkül. Noha a katasztrófa után azonnal nyomozást indítottak a hatóságok, mindez valószínűleg csak a formaságok része volt, és senki nem gondolja, hogy a nyomozók valaha rajtaütnek a merénylőn.
Sokak számára érthetetlen volt, hogy Prigozsin hogy mozoghat ennyire szabadon, amikor a legtöb-ben attól tartottak, Putyin bosszúra készül a Wagner-vezér sikertelen lázadása után. A zsoldosvezér egy időre Belaruszba távozott harcostársaival, majd Afrikában tűnt fel, de később már a Szentpéterváron tartott Afrika-csúcson is megjelent. Így született meg az a teória, hogy Prigozsin talán nem is halt meg, csupán egy színjátéknak lehetünk tanúi. Az elmélet egyik verziója szerint Prigozsin maga rendezte meg a halálát, hogy így tűnjön el Putyin elől. Ennek az elméletnek a gyenge pontja, hogy miért Oroszország területén rendezné meg a merényletet a vállalkozó, ahol a nyomozó hatóságok azonnal megállapíthatnák, hogy Prigozsin nem volt a gépen. Az életben maradt vezér elméletének kiötlői előszeretettel mutatják be ilyenkor azokat a fényképeket, amelyeket a lázadás után hoztak nyilvánosságra Oroszországban. Mint a házkutatás során kiderült, Prigozsin előszeretettel álcázta magát azokban az országokban, ahol a Wagner szerepet vállalt, így mostanra a rejtőzködés mesterévé vált. Olyan elmélet is van, amely szerint a repülőgép-szerencsétlenség megrendezése Putyin és Prigozsin egyezségének eredménye, hogy a zsoldosvezért így vonják ki a forgalomból. Prigozsin ellen ugyanis az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki háborús bűnök miatt. A konteó hangoztatói szerint ez az orosz elnöknek is érdekében állna, hiszen az egykori lázadó likvidálásával Putyin megerősítette a róla szőtt erős ember mítoszát, amit a júniusi puccs meglehetősen kikezdett. Ők arra számítanak, hogy a zsoldosvezér előbb vagy utóbb mégis fel fog valahol tűnni, vélhetően ott, ahol a Wagner egységei is jelen vannak.
A Prigozsin halála körüli konteók elburjánzása a közösségi médiában persze korántsem jelenti azt, hogy ezeknek bármi alapja lenne. Annyi azonban bizonyos, hogy jól mutatják az orosz politikai vezetés iránti bizalmatlanságot és azt, hogy a hatóságok állításait rendkívül óvatosan kezeli ma már mindenki Oroszországban.
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 35. számának (szeptember 1–7.) nyomtatott változata.
