A kormány pedig lényegében mindezt tétlenül figyeli.
Európában 2022 augusztusában átlagosan 18 százalékkal kellett többet adni a kenyérért, mint 2021 augusztusában – derül ki az Eurostat közléséből.
MNB: Idén már nem csökken az infláció
A piaci elemzők már korábban is jelezték, hogy az áremelkedések tetőzése áttolódhat 2023-ra, a mostani nyilatkozat szerint…
Összehasonlításképp: 2020 augusztusa és 2021 augusztus közti időszakban ennek értéke három százalék volt. A legnagyobb drágulást Magyarországon mutatták ki: ez 66 százalék volt. Utánunk a sorban jön Litvánia 33 százalékkal, valamint Észtország és Szlovákia. Mindkét helyen 32 százalék volt az árnövekedés mértéke. A legkevésbé Franciaországban (8 százalék), valamint Hollandiában és Luxemburgban (10 százalék) érezhető a drágulás.
A szervezet megjegyzi, a kenyér árának emelkedése elsősorban Oroszország ukrajnai inváziója miatt alakult így, mely jelentősen megzavarta a globális piacokat, tekintve, hogy a két ország a gabona, búza vagy éppen kukorica jelentős exportőrének számított…
Szintén közrejátszik a magyar árak alakulásában, hogy a kormány de facto letett az infláció kordában tartásáról, s kommunikációjában igyekszik mindent rátolni a szankciókra, valamint a háborúra. Mint lapunk is beszámolt róla, a jegybank szerint az idén már nem áll meg az áremelkedés, sőt, a tetőzés 2023-ra fog tolódni.
Publicus: A dolgozók többségének nem emelték a bérét az elszálló infláció miatt és várhatóan nem is fogják – A dolgozók negyede kapott eddig bérkompenzációt, de…
Spórolnak és félnek a nyugdíjasok, eldönthetik, hogy fűtenek, világítanak, esznek vagy a gyógyszert váltják ki Eltérő mértékű juttatást, támogatást és…
„Ki tudja ezt megfizetni?!” – forrnak az indulatok, mindenki a hivatalos adat többszörösének érzi a drágulást – Aki eddig kilóra kérte a karajt, most már s…
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. szeptember 19-én.
