Magyarország elvesztette a több mint egymilliárd eurós támogatásra való jogosultságát, ennek az oka, hogy több mint két éve tart a feltételességi jogállamisági eljárás – írja a Telex.
A befagyasztás felé azért tette meg az első lépést az Európai Bizottság még 2022 áprilisában, hogy megvédje az uniós költségvetést a „a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szemben”.
A testületnek több problémája volt a magyarországi közbeszerzési rendszerrel, mint a rendszerszintű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek a közbeszerzési eljárásoknál, a keretmegállapodások alkalmazásával kapcsolatos problémák vagy az összeférhetetlenségek feltárása, megelőzése és korrekciója.
Hónapokig tartó egyeztetések után, az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok 6,3 milliárd eurót zároltak három uniós programból 2022 decemberében. A döntés szinte egyhangú volt, a magyar mellett az akkori, azóta lecserélt lengyel kormány szavazott nemmel.
A tagállami Tanács zárolást elrendelő határozata szerint „ezek a problémák és azok ismétlődő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát”.
A pénz megszerzéséhez 17 feltételt kellett volna teljesíteni, amikre a határozat szerint maga a magyar kormány nyújtott be javaslatot. Ilyen például az Integritás Hatóság létrehozása, az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése, illetve „a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése”.
Az uniós testület 2023 decemberében hivatalból értékelte a feltételességi eljárást, de arra jutott, hogy a rendszeres egyeztetések ellenére a kormány nem orvosolta a gondokat, ezért nem javasolta a megszüntetését.
A magyar kormánynak még így is volt onnantól további egy éve, hogy elkerülje a három programnál a forrásvesztést. Ugyanakkor a kormány bármikor kérhetett volna újraértékelést. Erre az Európai Bizottság vagy ugyanazt válaszolja, mint 2023 végén, vagy a korlátozások teljes, de akár csak részleges feloldását is javasolhatja a tagállami Tanácsnak. Vagyis veszíteni való nem lett volna vele. Épp a magyar kormány elnökölt az év második felében a Tanácsban, bár részben ebben az időszakban alakult újjá az Európai Bizottság. A testület hivatalba lépése után a kormány decemberben kért is értékelést – csak épp nem a 6,3 milliárdot eurót érintő részről.
Mivel Magyarország 2024-ig sem tett eleget a feltételeknek, a 2021-2027-es uniós költségvetésből zárolt összegnek így a 2022-es, nagyjából időarányos része vált elérhetetlenné 2024 végével. A Portfolio 1,1 (helyenként 1,1-1,2) milliárd eurót becsült, a Szabad Európa 1,04 milliárddal számolt, utóbbit erősítette meg a PAP lengyel hírügynökségnek Anna-Kaisa Itkonen európai bizottsági szóvivő, amit a 444 szúrt ki. Mivel már a feltételességi eljárást is eddig csak Magyarország esetében indították el, a mostani az első példa, hogy emiatt egy tagállam véglegesen forrást veszítsen.
Mint a Telex megjegyzi a felzárkóztatási támogatásokat eleve utófinanszírozni szokta az EU, azaz nem arról van szó, hogy a nyertes pályázók ne kapnák meg a pénzüket. A magyarországi költségvetésbe így viszont már soha nem fut be a kieső összeg. Az sem kizárt, hogy a pályázatok egy részét eleve ki sem fogják írni, de akkor a vissza nem térítendő pénz innen fog hiányozni. A forrásokat a környezeti és energiahatékonysági, az integrált közlekedésfejlesztési, valamint a terület- és településfejlesztési programokból zárolták és veszítették el részben.
A forrásvesztés közvetlenül és – ha hitelből pótolja a pénzt – közvetve növelheti a költségvetési hiányt, válaszolták a Portfoliónak az uniós statisztikai hivataltól, az Eurostattól. Mindezt akkor, amikor magyar elnökséggel, bizottsági javaslatra épp a magas hiány miatt indítottak uniós túlzottdeficit-eljárást a magyar kormány ellen a tagállami miniszterek.
