Meret Baumann, Bécs NZZ, Samuel Misteli, Nairobi NZZ
Néhány hét múlva Magyarország fegyveres erői olyan misszióba kezdenek, amely sokakat elgondolkodtat; mi is lehet a cél. Tavasszal akár kétszáz magyar katonát küldenek Csádba – egy hatalmas közép-afrikai országba, ahol egy fiatal junta vezetője mindenféle trükkökkel próbálja biztosítani hatalmát, és ahol Magyarországnak nincsenek nyilvánvaló érdekei.
Orbán Viktor miniszterelnök kormánya ősszel döntött a misszióról. Az ellenzék kritikus kérdéseire azonban nem igazán válaszoltak. Mi Magyarország szándéka Csádban egy ilyen kockázatos misszióval? Miért nem egyeztetnek az EU-val vagy a NATO-val? Időközben egy másik kérdés is felmerült: Milyen szerepet játszik ebben Orbán fia, Gáspár?
Csád egyike a Nyugat kevés megmaradt szövetségesének a Száhel-övezetben, ahol a hadsereg az elmúlt években több országban is átvette a hatalmat, és ezt követően Oroszországgal szövetkezett. Míg a francia és európai csapatoknak ki kellett vonulniuk a többi országból, körülbelül ezer francia katona még mindig Csádban állomásozik. Segítenek Mahamat Débynek, a harminckilenc éves ideiglenes elnöknek a kiszámíthatatlan ország vezetésében. Déby 2021 áprilisában ragadta magához a hatalmat apja halála után, aki három évtizeden át irányította Csádot. Május 6-án választásokat tartanak, és az ideiglenes elnök hosszú távon szeretné megszilárdítani hatalmát.
Mahamat Déby hatalomra kerülése óta több tucat lázadócsoporttal kötött megállapodást, és legutóbb a legfontosabb ellenzékit integrálta a kormányába. Egy másik ellenzéki vezetőt február végén a biztonsági erők lelőttek. Déby pozíciója azonban ennek ellenére veszélyben van. Így jól jönne a nemzetközi támogatás – de nem világos, hogy a magyar katonák milyen segítséget tudnak nyújtani. Küldetésük több szempontból is szokatlan. Magyarországnak kevés tapasztalata van Afrikában, nincsenek történelmi kapcsolatai Csáddal, és – legalábbis eddig – alig vannak gazdasági érdekeltségei a Száhel-övezetben. Emellett ez az első önálló katonai missziója a kelet-közép-európai országnak. Korábban az ilyen missziókat multinacionális mandátummal hajtották végre – például Koszovóban vagy a mostanra befejeződött európai munkacsoportban Maliban.
Csádban azonban a magyarok kétoldalú megállapodás alapján fognak tevékenykedni, ami növeli a katonák kockázatát, ha problémák adódnak. Ez nagyon-nagyon szokatlan – mondja Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács közép- és kelet-európai biztonságpolitikai szakértője. Ha a körülmények instabilak, mint Csádban, akkor vagy erős kontingenst küldünk, vagy egyáltalán nem küldünk.
A dzsihadista csoportok hatalmas területeket terrorizálnak Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben. Csádnak azonban jobb hadserege van, mint ezeknek az országoknak, és a legnagyobb kihívást gyakran az etnikailag szervezett lázadócsoportok jelentik, nem pedig a dzsihadisták. A magyar kormány indítékait illetően hatalmas kérdőjelek vannak – mondja Rácz. „A hivatalos magyarázatnak kevés köze van a valósághoz”. Ő még nem beszélt senkivel, aki érti ezt. Az egyetlen dolog, ami világos, hogy a politikai akarat a legfelsőbb szintről jön.
Erre utal az is, hogy Orbán fia, Gáspár vezeti a műveletet. A Direkt36 nevű kormánykritikus oknyomozó portál a közelmúltban a Le Monde-al együtt feltárta, hogy Orbán Gáspár tavaly május és január között legalább hat magas rangú magyar delegáció csádi és nigeri látogatásán volt jelen. Az újságírók fotók és videók elemzése után még arra a következtetésre is jutottak, hogy a katonai missziót előkészítő találkozók mindegyikénél egyedül a harminckét éves politikus volt jelen.
Úgy tűnik azonban, hogy ezt nem kellene nyilvánosságra hozni. Orbán Gáspár csak az afrikai fél által közzétett felvételeken látható, és mindent megtesz, hogy ne ismerjék fel. A csádi elnöki hivatal által a Facebookon közzétett videón arcmaszkot és kalapot visel a szabadban, és hátat fordít a kamerának, amikor megérkezik. Amikor később a palota belsejében ismét meglátja a kamerát, és „álca” nélkül, gyorsan eltűnik egy oszlop mögött. A Direkt36 szerint a kormányfő fia kulcsszerepet játszott a csádi bevetésről szóló döntésben. Gáspárnak van tapasztalata Afrikában: rövid profi labdarúgó karrierje után Ugandába ment, ahol egy keresztény segélyszervezet megbízásából gyerekeket tanított focizni. Ezután megalapította saját evangélikus szervezetét, a Felház-t. Végül 2019-ben csatlakozott a magyar hadsereghez, ahol jelenleg százados rangban szolgál. Kezdetben az újságírók nem kaptak semmilyen információt Orbán Gáspár
szerepéről. Végül azonban Szalay-Bobrovniczky Szalay honvédelmi miniszter kifejtette, hogy különleges képzettsége miatt nevezte ki összekötő tisztnek a csádi misszió előkészítésére.
De miért ez a bújócska? És vajon Orbán fia a valódi oka a küldetésnek, amit egy olyan küldetés, amit még a szakértők sem tudnak igazán megmagyarázni? Apja hatalma ellenére ez egy kalandos ötlet – különösen, hogy a magyar fegyveres erőket a NATO értékeli, ahogy Rácz hangsúlyozza. Különleges alakulatuk például Dél-Afganisztánban állomásozott, ahol az amerikaiak nagyra értékelték és kiképezték őket. Amióta a NATO kivonult a Hindukuszi-félszigetről, ezeknek a csapatoknak nincs több nagy intenzitású küldetésük. Ahhoz, hogy megőrizzük ezeket a képességeket, érdemes újakat keresni – mondja a biztonsági szakértő. Mindazonáltal nem világos, hogy miért pont Csádban és egy önálló misszióban.
A missziónak több értelme van a csádi fél számára. „Mahamat Déby megpróbálja diverzifikálni a nemzetközi partnerségeit” – mondja Nathaniel Powell történész, aki a csádi katonai beavatkozásokat kutatja. A franciák kivonták katonáikat Maliból, Burkina Fasóból és Nigerből, és más országokban is tervezik a csökkentést. Lehetséges, hogy a csádi átmeneti kormány időben próbál új lehetőségeket teremteni.
Ide illik, hogy Déby január végén Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyin udvaroljon neki. Az orosz elnök katonai segítséget is felajánlott Débynek. Csád új kapcsolata Oroszországgal viszont Magyarországgal kapcsolatban is találgatásokra ad okot: Orbánról köztudott, hogy még mindig jó kapcsolatai vannak Moszkvával. A katonaság ezt a „Kremlhűséget” azonban huszonöt évnyi NATO-tagság után nem osztja – mondja Rácz. Nem érdekük Oroszország megsegítése. A magyar médiában olyan spekulációk is megjelentek, hogy a bevetés Franciaország és Emmanuel Macron elnök támogatására szolgálhat, tekintettel a Németországgal való siralmas viszonyra, Olaf Scholz kancellársága óta. Ez azonban legfeljebb szimbolikus gesztus lenne – magyarázza Rácz. „Kétszáz katona semmit sem fog változtatni Csádban”.
Translated with DeepL.com (free version)
Címkép: Magyarok Csádban
Forrás: Újnépszabadság
