Deutsche Welle
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és úgy tűnik, szemet huny az orosz ügynökök magyarországi jelenléte felett. 2022 novemberének végén az ukrán különleges erők letartóztattak egy feltételezett orosz ügynököt az ukrán-magyar határon. A férfi titkos információkat próbált becsempészni az EU-tagállam Magyarországra egy pendrive-on, amelyet állítólag a végbélnyílásába rejtett. A pendrive az ukrán belföldi titkosszolgálat, az SBU és az ukrán katonai hírszerző szolgálat, a GUR vezető személyiségeiről és munkatársairól ellopott személyes adatokat, valamint az ukrán hadsereg bázisaira, fegyverzetére és logisztikájára vonatkozó érzékeny adatokat tartalmazott.
Mint kiderült, a kém a pendrive-ot a magyar fővárosban, Budapesten lévő orosz nagykövetségnek akarta átadni. Az ügyről nemrég Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró írt a Balkan Insight című honlapnak. Ő már jó ideje kutatja az orosz kémtevékenységet Magyarországon. Vajon kémbarlang van az EU szívében? Panyi attól tart, hogy Budapest az orosz kémkedés központjává válhat az EU-n belül. A budapesti orosz nagykövetségen jelenleg több mint ötven akkreditált diplomata dolgozik, míg Prágában, Varsóban és Pozsonyban együttesen alig több mint húsz.
Félő, hogy az orosz ügynökök büntetlenül tevékenykedhetnek Budapesten a kormány Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt “Köztudott, hogy sok ügynök azért adja ki magát diplomatának, mert ez mentességet biztosít számukra, más szóval azt jelenti, hogy a fogadó ország hatóságai nem tudják őket felelősségre vonni” – mondta Panyi a DW-nek.
De nem csak az orosz nagykövetség munkatársai élveznek mentességet, hanem a szovjet időkben alapított Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) munkatársai is. Három évvel ezelőtt a bank Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét. Ez azt jelenti, hogy nincs félnivalója a magyar pénzügyi szabályozó hatóságtól és igazságszolgáltatástól, és nem kell aggódnia a büntetőjogi vizsgálatok miatt sem. A lépés bejelentésekor a magyarországi ellenzék hangot adott annak a gyanújának, hogy a budapesti kormány támogatja a KGB-hálózat kiépítését. Ennek oka, hogy az IIB vezetője, Nyikolaj Koszov kémcsaládból származik: édesapja a KGB budapesti rezidense volt, édesanyját pedig a TASZSZ orosz állami hírügynökség egykor “a 20. század egyik legjelentősebb kémjeként” jellemezte.
Miután Oroszország 2022. február 24-én megszállta Ukrajnát, az EU- és NATO-tagállamok közül Bulgária, Románia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia mind bejelentette, hogy befejezi részvételét az IIB-ben. Magyarország nem követte ezt a példát. Ráadásul az invázió óta – Magyarország kivételével – minden uniós tagállam hajlandó volt kiutasítani a diplomatának álcázott orosz kémeket.
Panyi Szabolcs a DW-nek elmondta, számos eset igazolja, hogy az orosz titkosszolgálatok aktívak Magyarországon, és a magyar hatóságok ezt tiltakozás nélkül tudomásul vették. Példaként említette Kovács Béla (becenevén “KGBela”), a jobboldali Jobbik volt európai parlamenti képviselőjének esetét. Kovácsot 2014 áprilisában jelentette fel a magyar belügyi hírszerzés, de csak 2017 áprilisában emeltek vádat Oroszországnak való kémkedés miatt. Nyolc évbe telt, mire jogerős ítélet született, addigra Kovács Moszkvába költözött. A Panyi és társai által végzett kutatásokból az is kiderül, hogy orosz hackerek legalább 2012 óta, majd Ukrajna lerohanása után is többször behatoltak a magyar külügyminisztérium informatikai hálózataiba és belső kommunikációjába. Panyi elmondta, hogy bár a budapesti kormány soha nem erősítette meg ténylegesen ezeket a támadásokat, Magyarország nyugati szövetségesei tisztában vannak azzal, hogy a minisztérium informatikai rendszerei sérültek, ezért óvatosan osztják meg Magyarországgal a titkos információkat.
Belépés “arany vízummal
Magyarország “arany vízum” programja jelentős biztonsági kockázatot is jelentett. Ez lehetővé tette, hogy azok a külföldiek, akik 300 000 euróért (317 000 dollár) úgynevezett “letelepedési kötvényt” vásároltak, és 60 000 euró feldolgozási díjat fizettek, öt évre szóló vízumot kapjanak a schengeni térségbe, amivel gyakorlatilag szabadon utazhattak Európa nagy részén. A programot 2013-ban indították el, majd négy évvel később az EU nyomására megszüntették.
Az ukrán nyilvános forrásokból dolgozó hírszerző csoporttal, a Molfarral együttműködve, amely katonai nyomozásokat és tényellenőrzéseket végez Kelet-Európa számára, Panyi és társai Andrej Nariskin, Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) vezetőjének fia ügyét is feltárták. Andrey Nariskin és családja “arany vízummal” érkezett Budapestre, és zavartalanul élhetett a városban. Nariskin lakása egy olyan üzletember cégtulajdonaként volt bejegyezve, aki több mint 10 éve baráti kapcsolatban áll Rogán Antallal, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetirodájának vezetőjével. Rogán 2017-ig volt felelős az aranyvízumok forgalmazásáért. A Transparency International nevű civil szervezet szerint az Orbán kormányzó Fidesz pártjához kötődő cégek mintegy 411 millió eurót kerestek az aranyvízumok forgalmazásából.
Visszaélés a honosítási eljárással
Az ukrajnai magyar kisebbség tagjainak honosítási eljárása biztonsági problémákat is okozott. Mivel az ellenőrzések nem voltak megfelelőek, sok olyan ukrán állampolgár, aki még magyarul sem tudott, magyar állampolgárságot kapott, ami lehetővé tette számára, hogy szabadon utazhasson a schengeni övezetben. A kormány hivatalos közlönye gyakran számol be a magyar állampolgárság visszavonásáról olyan kettős állampolgárságú ukránok esetében, akik a honosítási eljárás során nyilvánvalóan hamis adatokat adtak meg. Ez egy újabb módja annak, hogy orosz titkosügynökök bejuthattak a schengeni övezet országaiba.
Magyarország függősége Oroszországtól
Panyi és társai az Orbán-kormány és Putyin közötti szoros kapcsolatokat is vizsgálták. Arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége, az energiaszektorban kötött közös üzleti megállapodások, valamint az a tény, hogy Oroszország technológiát és pénzt is szállított a Paks melletti atomerőmű bővítéséhez, lehetővé tette Moszkva számára, hogy túszként tartsa fogva az Orbán-kormányt. “Az energetikai együttműködés és az orosz titkosszolgálat magyarországi tevékenysége is hosszú múltra tekint vissza” – magyarázta Panyi. Mivel az olcsó energia nemcsak a magyar gazdasági modell, hanem az európai ellátási láncok szempontjából is rendszerszintű jelentőséggel bír, ez az együttműködés soha nem kérdőjeleződött meg – folytatta. Ellenkezőleg, mondta Panyi, ezt Magyarország mint gazdasági helyszín egyik előnyének tekintették, és ez azt jelentette, hogy minden magyarországi kormánypárt igyekezett jó kapcsolatokat ápolni Oroszországgal.
Ez a cikk eredetileg németül jelent meg.
A Deutsche Welle , rövidítve DW, egy német állami, állami tulajdonú nemzetközi műsorszolgáltató, amelyet a német szövetségi költségvetésből finanszíroznak. A szolgáltatás harminckét nyelven érhető el. A DW műholdas televíziós szolgáltatása angol, német, spanyol és arab nyelvű csatornákból áll.
Forrás: Újnépszabadság
