Felrúgta a már megkötött nyelvhasználati megállapodást a magyar fél, mivel az Orbán-kormány tudatosan nem akar egyezséget Kijevvel – állítja a tárgyaláson részt vevő magyar tolmács. Kijelentését megkeresésünkre az akkori ukrán oktatási miniszter is megerősítette, míg a budapesti érintetteket: a Belügyminisztériumot, a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, továbbá a delegációt akkor vezető Balog Zoltánt hiába kérdeztük, ők nem válaszoltak.
Meredek állításokat fogalmazott meg a vele készült interjúnkban Tompa Tibor Kijevben élő magyar üzletember, tanár, a 2017-ben zajlott magyar–ukrán tárgyalások tolmácsa. Igyekeztünk utólag rekonstruálni a tárgyalást, és ellenőrizni a kijelentések igazságtartalmát, megkérdezve a többi résztvevőt.
Tompa Tibor ezt mondta: „2017 októberében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere látogatást tett Kijevben, a hivatalos találkozókon részt vettem tolmácsként. Baloggal szemben Lilija Hrinevics oktatási és Pavlo Klimkin külügyminiszter ült. Az ukrán fél azt kérte Balogtól: konkrétan mondja meg, mit szeretne, és meg fognak állapodni. Balog beleegyezett, hogy a tantárgyak egy bizonyos százalékát ukrán nyelven tanulják a magyar diákok, hogy rendesen beszéljék az állam nyelvét, ha cserébe az alaptantárgyakat tanulhatják az anyanyelvükön. Megszületett a konszenzus, megállapodást kötöttek, a memorandumot alá is írta mindkét fél, azt vállalva, hogy Magyarország nem támaszt további kifogást Ukrajna ellen, ha a felsorolt tantárgyakat – a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a földrajz biztosan benne volt – újra magyarul tanulhatják. Egymás tenyerébe csaptak, volt nagy ölelkezés, aztán Balog hazament. Utána a magyar nagykövet hívott, hogy Budapesten botrány van, és azt kellene mondani, hogy tolmácsolási hiba történt, tévedésből írta alá a magyar miniszter a memorandumot. Mondtam a nagykövetnek, hogy biztos megvan a hanganyag, nyugodtan vessük össze, hibáztam-e, de erre nem volt hajlandó.
A lényeg: Magyarország visszalépett a már megbeszélt megállapodástól. A háború kitörése után is hallottam több bennfentestől, egészen magas kormányzati szintekről, hogy Kijev részéről kezdeményezték egy ukrán–magyar munkacsoport felállítását a magyar kisebbséget érintő problémák megoldására, de a magyar fél nem volt partner ebben. Budapest azt szajkózza, hogy állítsanak vissza mindent úgy, ahogy az 1991-ben volt. De most 2023-at írunk, megváltozott a világ – szerintem a magyar kormány egyszerűen nem akar megállapodást. Valamiért nem érdeke ez Orbánnak, kell neki az ürügy az oroszbarát döntések indoklásához.”
A kijevi magyar férfi tényleg ott volt a megbeszélésen, és erről éppen Balog Zoltán hivatalos Facebook-oldalán (képünk) találtunk bizonyítékot: a fotón ott ül közvetlenül az ukrán oktatási miniszter mellett (a miniszter asszony másik oldalán pedig az ország külügyminisztere), és a Tompa által elfoglalt hely általában a tolmács helye. Ráadásul a Youtube-on megtalálható az ukrán 12-es csatorna tudósítása 2017. október 20-i dátumozással. A videó címe magyarul: Lilija Hrinevics és Balog Zoltán megállapodott a nyelvtörvényről. A leírásban tovább pontosítják a címet: „A magyar családokból származó ukrán iskolások a 12. osztályig anyanyelvükön tanulnak. Erről állapodott meg Lilija Hrinevics ukrán oktatási és tudományos miniszter és Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrásainak minisztere. A kijevi találkozón a felek az oktatási törvény keretében történő együttműködésről tárgyaltak.”
Az ügyről kérdéseket küldtünk az Emmi jogutódjának, a Belügyminisztériumnak, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is. Balog Zoltánt azóta református püspökké választották, és őt is megkérdeztük a református egyház sajtóirodáján keresztül, arról érdeklődve, hogyan emlékezik a találkozóra. Lapzártáig egyetlen helyről sem kaptunk választ.
Megkerestük a volt ukrán oktatási minisztert is. Lilija Hrinevics jelenleg a Kijevi Borisz Grincsenko Egyetem rektorhelyettese, ő e-mailben válaszolt a kérdéseinkre. Ezt írta: „Valóban találkoztam Balog Zoltán miniszter úrral, hosszú megbeszélést folytattunk. Ezek során ismertettük vele, hogy miért van szükség a magyar nemzetiségű diákok esetében az ukrán nyelv oktatására fordított idő növelésére. Nevezetesen, hogy akkoriban a kompakt magyar kisebbséggel rendelkező területekről érettségizők közel 70 százaléka nem tudott átmenő vizsgát tenni ukrán nyelv és irodalomból. Szinte egyáltalán nem ismerték az államnyelvet, ami jelentősen korlátozta a sikeres ukrajnai önmegvalósításuk lehetőségeit. A miniszterrel folytatott megbeszélésen részletesen megvitattuk azt is, hogy milyen lépésekkel kell megvalósítani az oktatásban a nyelvről szóló cikkelyt, és hogyan fogják támogatni az iskolákat, a tanárokat és a diákokat az oktatási folyamatban. A megbeszéléseket követően közös sajtótájékoztatót tartottunk, amelyen Balog Zoltán miniszter úr megerősítette, hogy egyetértésre és megállapodásra jutottunk az oktatási törvény nyelvi cikkelyének végrehajtásáról. Később azonban a magyar fél, amelyet Orbán Viktor és Szijjártó Péter képviselt, ismét tagadta a megegyezés létrejöttét, és tovább szította a konfliktust.”
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 32. számának (augusztus 11–17.) nyomtatott változata.
