Nem csak az Európai Unióban, világviszonylatban is a sereghajtók közé tartozunk.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol az akadémiai szabadságot rendszerszintű veszélyek fenyegetik – állapítja meg két új tanulmány, amely az Európai Parlamentnek (EP) a tudomány és a technológia jövőjével foglalkozó testületének a megbízásából készült.
Mint a szerzők megjegyzik, magyar és európai szakmai szervezetek széles köre osztja az értékelésüket. Az elmúlt évtizedben a helyzet minden szempontból jelentősen romlott: csökkent a kutatás és az oktatás szabadsága, csorbult az intézményi autonómia és a véleménynyilvánítás szabadsága. Magyarország 0,34 ponttal az utolsó helyet foglalja el az EU felfrissített Akadémiai Szabadság Indexén, amelyen a maximum 1 pont, az EU átlaga pedig 0,89. De nem csak a kontinensen, hanem világviszonylatban is a sereghajtók között, a világ országainak legalsó 20-30 százalékában foglalunk helyet az akadémiai szabadság tiszteletben tartása terén.
A két tanulmány különböző nemzetközi mérésekre és adatokra alapozva azonosítja, illetve elemzi az akadémiai szabadságot érintő veszélyeket az Európai Unió országaiban, és ajánlásokat tesz a döntéshozóknak. Szerzői a holland Twente és a norvég Oslói Egyetem kutatói, akik tíz tagállam helyzetét részletesen is megvizsgálták. Ezek: Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Portugália és Románia.
A kiválasztott országokban meglehetősen változatos kép rajzolódik ki az akadémiai szabadságot fenyegető potenciális veszélyekről, amelyek egyszerre több oldalról érkeznek és a legtöbb helyen aggodalomra adnak okot – hangsúlyozzák a szakértők, akik
strukturális jogsértéseket csak Magyarországon azonosítottak.
A legtöbb tagállamban tapasztalható, hogy a kormány és a politika indokolatlanul beavatkozik az oktatási és kutatási tevékenységbe: politikai, ideológiai okokból megszünteti bizonyos tudományos tevékenységek finanszírozását vagy ellenőrzése alá vonja egyetemi vezetők kinevezését. A tanulmány írói aggályosnak tartják a különféle vélemények elhallgattatására irányuló kísérleteket. Egyre gyakoribb, hogy civil szervezetek, főleg a közösségi médián keresztül, fenyegetnek oktatókat és akadémikusokat, ami öncenzúrához vezethet – írják. Problémásnak ítélik azt is, hogy a magánszektor szereplői megpróbálnak nyomást gyakorolni az oktatási tevékenységre, pénzügyi támogatással igyekeznek beavatkozni a tudományos életbe. Ilyen beavatkozásnak ítélik például Ádám Zoltán elbocsátását a Budapesti Corvinus Egyetemről. A docensnek azért kellett távoznia, mert etikai vizsgálatot kezdeményezett egy befolyásos családból származó hallgatóval való kivételezés miatt. A családnak érdemi Mol-részvényei vannak és a Corvinust fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke Hernádi Zsolt, az óriáscég elnök-vezérigazgatója.
Bár gyarapodnak az akadémiai szabadságra leselkedő veszélyek, Magyarországot kivéve a tíz kiválasztott uniós tagállamra nem jellemző a tudományos szabadság rendszerszintű és strukturális megsértése – értékelnek a szerzők.
A Magyarországról készült beszámoló leszögezi, a növekvő kormányzati befolyás a demokratikus közintézményekre, köztük az egyetemekre és a kulcsfontosságú felsőoktatási intézményekre jelentős fenyegetést jelent az akadémiai szabadságra.
Példaként említi a modellváltó egyetemeket, amelyek irányító testületeit feltöltötték az Orbán-kormányhoz közel álló személyekkel,
csorbítva az intézményi autonómiát és a szakmai képviseletet a vezetőségben. A gyakori reformok miatt a szabályozás kiszámíthatatlan, a tekintélyelvű kormányzás pedig akadályozza az oktatókat, kutatókat abban, hogy szabadon kifejtsék a véleményüket az akadémiai szabadság megsértésének eseteiről. A nyilvános vitákban ezért is ritka a politika, a civil- és a magánszféra nyomásgyakorlásának felemlegetése.
A közintézmények működésének közvetlen kormányzati befolyásolása és annak lehetősége, hogy a jelenlegi politikai elit a társadalomban betöltött kulcspozíciói révén egy esetleges kormányváltás után is komoly hatást gyakorolhat az események menetére, súlyos veszélyt jelent a akadémiai szabadságra – állítják a tanulmány szerzői.
Itt a friss tanulmány, Magyarország az egyedüli EU-tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság – Az akadémiai szabadság helyzete lényegesen rosszabb…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában2024. március 5-én.
