Magyarék és a híres 7-es cikkely

Az Amerikai Népszava éles cikkben figyelmeztet: Magyar Péter – azzal, hogy az Orbán-rendszert demokráciának és jogállamnak nevezte – elárulta, hogy voltaképpen pusztán hatalomváltásra törekszik, nem pedig rendszerváltásra. Megjegyezzük: ellentétben azzal, amit ő maga még harcos kiállása elején mondott, és legfőképpen azzal, amit az Európai Unió nem csak mond, hanem tesz is.

Szakértőnk, akit ez ügyben felkerestünk, a következőket válaszolta kérdésünkre.

Magyarország, az Európai Unió – és a 7-es cikkely…

Az Európai Unióban a 7-es cikkely az EU-szerződés egyik legfontosabb és egyben legkeményebb eszköze, amelyet akkor alkalmazhatnak, ha egy tagállam megsérti az uniós alapértékeket, például a jogállamiságot, a demokráciát, az emberi jogokat vagy a kisebbségek tiszteletét. Ez az eszköz azért is nevezetes, mert akár egy tagállam szavazati jogának a megvonásához is vezethet az Európai Tanácsban. Magyarországot érintően ez a cikkely évek óta a politikai viták középpontjában áll.

Hogyan működik a 7-es cikkely eljárása?

Indítás: Az eljárást az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy a tagállamoknak legalább egyharmada kezdeményezheti. Magyarország esetében az Európai Parlament indította meg 2018-ban.

Vizsgálat: Az eljárás első szakaszában az érintett tagállamot figyelmeztetik, és vizsgálják, hogy fennáll-e „egyértelmű kockázata” annak, hogy az uniós alapértékeket megsértik.

Ajánlások: Ha problémákat találnak, az EU ajánlásokat tesz a helyzet orvoslására.

Szankciók: Ha a problémák fennmaradnak, és az EU minden más tagállama egyhangúan úgy dönt, az adott állam szavazati jogát felfüggeszthetik az EU döntéshozatali folyamatában.

Magyarország és a 7-es cikkely…

• 2018-ban indították az eljárást Magyarországgal szemben, főként a jogállamisággal, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a média szabadságával és az emberi jogok helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt.
• Az eljárás során több meghallgatás és vita zajlott az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben.
• Magyarország kormánya szerint az eljárás politikai alapú, és kettős mércét alkalmaz. Az ellenzék és civil szervezetek ugyanakkor úgy vélik, hogy az eljárás szükséges, mert a kormány politikája sérti az uniós alapértékeket.

Mi a helyzet most?

A 7-es cikkely eljárása ugyan zajlik, de a szankciókhoz egyhangú döntésre lenne szükség, ami politikailag nehezen elérhető. Szlovákia például szolidaritást mutat Magyarországgal, és várhatóan megvétózna bármilyen súlyos szankciót. Ezért az eljárás jelenleg inkább figyelmeztető szerepet tölt be, mintsem közvetlen szankciókat eredményez.

Politikai és gazdasági következmények

• Magyarország hírneve az EU-n belül romlott, és kormánya gyakran kerül összetűzésbe az EU intézményeivel.
• Az EU új eszközöket is bevezetett, például a jogállamisági mechanizmust, amely pénzügyi szankciókat helyez kilátásba, ha az uniós alapelvek sérülnek. Magyarország ezek miatt több uniós forráshoz csak feltételekkel juthat hozzá.

Sőt, hatalmas összegtől el is esett már, amint ezt maga az Európai Bizottság is bejelentette. De mennyiben sértette meg Magyarország a jogállamisági követelményeket (mert a korrupcióját az egész világon feszült érdeklődés kíséri)…

Magyarország jogállamisági helyzetét illetően az Európai Unió számos problémát észlelt, amelyek középpontjában az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupciós kockázatok, a média szabadsága, valamint a demokratikus intézmények működése áll. Az EU és különböző nemzetközi szervezetek kritikái szerint ezek az elemek sértik a jogállamisági követelményeket, amelyeket az Európai Unió szerződései és alapelvei rögzítenek.

Korrupció és a közpénzek kezelése

• Közbeszerzések és EU-s források: Az EU szerint Magyarországon jelentős problémák vannak az EU-s pénzek elosztásával. Gyakran fordul elő, hogy közbeszerzéseken egyetlen ajánlattevő nyer, és az érintettek köre gyakran kormányközeli üzletemberekből áll.
• Csalásgyanús ügyek: Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több olyan ügyet is feltárt, ahol EU-s források felhasználása szabálytalan volt, például a híres Elios-ügy, amelyben Tiborcz István, Orbán Viktor veje is érintett lehetett.
• Korrupciós mutatók: Magyarország az egyik legrosszabb helyen áll az EU-ban a Transparency International korrupcióérzékelési indexén. Az állami szintű korrupció és a közbeszerzések átláthatatlansága nemzetközi szinten is nagy figyelmet kapott.

Szankciós listára tette Rogán Antalt az Egyesült Államok – Az úgynevezett SDN-listát a tárca külföldi vagyonellenőrzési hivatala, az OFAC állítja össze.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

• Politikai befolyás: Az igazságszolgáltatás átszervezése és a bírói kinevezések rendszere az EU szerint lehetőséget ad a kormány számára, hogy politikailag befolyásolja a bíróságok működését. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének széleskörű hatáskörei is kritikákat váltottak ki.
• Fegyelmi rendszerek: Az Európai Bizottság szerint a fegyelmi rendszerek használata eszköz lehet a bírák függetlenségének korlátozására.

A média szabadsága és a civil szervezetek helyzete

• Médiaközpontosítás: A magyar médiapiac nagy része kormányközeli tulajdonban van. Az EU szerint a sajtószabadság jelentősen csorbult, mivel a független médiumokat ellehetetlenítik, vagy kormányzati nyomás alá helyezik.
• Civil szervezetek korlátozása: A civil szervezetekre vonatkozó törvények, például a külföldről finanszírozott szervezetek regisztrációjára vonatkozó előírások (amit később az EU Bírósága jogellenesnek ítélt), szintén aggodalmakat keltettek.

Jogi és alkotmányos reformok

• Kormányzati hatalomkoncentráció: Az Alaptörvény számos módosítása erősítette a kormányzati hatalmat, miközben csökkentette az ellenőrző mechanizmusok szerepét. Az alkotmánybíróság jogköreinek csökkentése és a végrehajtó hatalom dominanciája is sérti a demokratikus intézmények egyensúlyát.

Nemzetközi visszhang és feszültségek

• Az EU számos alkalommal jelezte, hogy a magyar kormány reformjai nem felelnek meg az uniós normáknak. A 2022-ben bevezetett jogállamisági mechanizmus keretében az Európai Bizottság jelentős összegeket függesztett fel Magyarországnak szánt támogatásokból, amíg a kormány nem tesz konkrét lépéseket a helyzet orvoslására.
• Az Egyesült Államok és más nyugati országok is többször kritizálták a magyar korrupciós helyzetet és a demokrácia helyzetét.

A helyzet azonban komplex, mivel Magyarország kormánya szerint ezek a kritikák politikai indíttatásúak, és a kormány a nemzeti érdekek védelmében cselekszik. Ugyanakkor az EU-s vizsgálatok és nemzetközi szervezetek által közzétett jelentések alapján valós és rendszerszintű problémák mutatkoznak a jogállamiság területén.

Nevezhető ezek után Magyarország demokráciának és jogállamnak?

Magyarország jogállamisága és demokráciája komoly viták tárgyát képezi, mind nemzetközi, mind hazai szinten. Az ország politikai rendszere formailag demokratikus berendezkedésű, és az alaptörvény deklarálja a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását, valamint az alapvető jogok védelmét. Ugyanakkor az elmúlt években számos bírálat érte Magyarországot, amelyek szerint a rendszer a demokrácia és a jogállamiság elveinek csupán a látszatát őrzi, miközben azok tartalmi elemei jelentős mértékben sérültek.

Miért tekinthető még demokráciának Magyarország?

1. Szabad választások: Magyarországon rendszeresen tartanak választásokat, ahol a polgárok szabadon kifejezhetik akaratukat.
2. Alapvető intézmények létezése: Az országnak van alkotmánya (az Alaptörvény), parlamentje, független bírósági rendszere és ombudsmanja.
3. Többpártrendszer: Léteznek ellenzéki pártok, amelyek részt vesznek a politikai folyamatokban.
4. Polgári szabadságjogok: A szólás-, gyülekezési és vallásszabadság alapvetően biztosítottak, bár ezek működési tere fokozatosan szűkült.

Miért kérdőjelezik meg Magyarország demokrácia és jogállamiság jellegét?

1. Hatékony hatalmi kontroll hiánya:
   • A Fidesz, Orbán Viktor vezetésével, 2010 óta kétharmados parlamenti többséggel kormányoz, ami lehetővé tette az Alaptörvény és más kulcsfontosságú törvények saját érdekeik szerinti módosítását. Ez a gyakorlat sokak szerint gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását.
   • Az ellenőrző intézmények (pl. Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék) szerepe jelentősen csökkent, gyakran vádolják őket azzal, hogy kormányzati irányítás alá kerültek.
2. Korlátozott médiapluralizmus:
   • Az állami média a kormányzati narratíva túlsúlyával működik, és a független médiumok térvesztése vagy ellehetetlenítése szűkítette az információs szabadságot.
   • A kormánykritikus médiumokat gazdasági és jogi eszközökkel is szorongatták, például hirdetési piacok újraszabályozásával vagy tulajdonosi átrendezésekkel.
3. Jogállamisági problémák:
   • Az igazságszolgáltatás függetlenségét csökkentette az OBH (Országos Bírósági Hivatal) vezetőjének megnövelt hatásköre, valamint az alkotmánybírák kinevezési rendszere, amelyet a Fidesz kétharmados többsége dominál.
   • Az Alaptörvény folyamatos módosítása gyakran a kormány politikai érdekeit szolgálja.
4. Korrupció és közpénzek átláthatatlansága:
   • Az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek szerint a magyar közbeszerzések gyakran kormányközeli üzletembereket és érdekcsoportokat részesítenek előnyben. Ez gyengíti a polgárok bizalmát az intézmények pártatlanságában.
5. Választási rendszer torzítása:
   • A választási rendszer többszörös átalakításai (pl. választási körzetek átrajzolása, egyfordulós választási rendszer) a kormányzó pártnak kedveznek. Bár a választások szabadok, a rendszer torzítottsága miatt az eredmények nem mindig tükrözik arányosan a szavazói akaratot.
6. Civil társadalom helyzete:
   • A civil szervezeteket érintő törvények és a kormányzati propaganda (amely „külföldi beavatkozásként” bélyegzi meg ezeket) jelentősen korlátozzák a civil társadalom működési lehetőségeit.

Milyen kategóriába sorolható Magyarország?

A szakirodalom és a nemzetközi elemzések gyakran különböztetik meg a liberális demokráciát és az úgynevezett hibrid rezsimeket. Magyarországot egyre gyakrabban sorolják az utóbbi kategóriába, amely a demokrácia és az autoriter rendszer közötti átmeneti formát jelenti:

• Freedom House: Magyarországot a „részben szabad” kategóriába sorolja.
• V-Dem Institute: Magyarországot az „elektorális autokrácia” irányába mutató példaként említi.
• Hibrid rendszer: A demokratikus intézmények formálisan léteznek, de azok működését rendszeresen korlátozzák a kormányzati hatalom érdekében.

Formailag tehát Magyarország demokratikus és jogállami berendezkedésű ország, de a tartalmi elemek tekintetében súlyos hiányosságokkal küzd. Az elmúlt évtizedben Magyarország egy „vezérdemokrácia” vagy „illiberális demokrácia” felé mozdult el, amelyet Orbán Viktor is nyíltan vállalt. Ez az irányvonal egyensúlyt teremt a demokratikus keretek és az autoriter kormányzati gyakorlatok között. Míg a rendszer szabad választásokat tart, a politikai verseny feltételei és a hatalom ellenőrzési mechanizmusai jelentősen torzak.

Mindezek nyomán mi – és mennyire meghatározó – a többségi európai percepció ezt a kérdést illetően?

A többségi európai percepció Magyarországgal kapcsolatban a demokrácia és jogállamiság kérdésében kritikus, különösen az EU nyugati tagállamai és az uniós intézmények részéről. Az elmúlt években Magyarországot egyre inkább a „problémás gyerek” szerepébe helyezték az EU-ban, amely gyakran eltér az uniós normáktól és értékektől. A közvélemény és a politikai elit megosztottsága miatt azonban a percepciók árnyaltabbak lehetnek.

Az EU-s intézmények percepciója

• Kritikus álláspont: Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Bíróság következetesen bírálja Magyarországot a jogállamisági és demokratikus normák megsértése miatt. Az EU-ban többször hangoztatták, hogy Magyarország eltávolodik a liberális demokrácia alapelveitől, ami az unió alapértékeivel összeegyeztethetetlen.
• Jogállamisági mechanizmus: A jogállamisági feltételekhez kötött EU-s források visszatartása a Bizottság szimbolikus üzenete, hogy Magyarország kormányának politikája nem maradhat következmények nélkül.
• EP-állásfoglalások: Az Európai Parlament több alkalommal is kijelentette, hogy Magyarország „hibrid rezsim,” amely nem tekinthető teljes értékű demokráciának.

Nyugati tagállamok hozzáállása

• Éles kritika: Nyugat-Európa politikai elitje, különösen Németország, Franciaország, Benelux-államok, valamint a skandináv országok, általában rendkívül kritikus Magyarországgal szemben. Szerintük a magyar kormány politikája veszélyt jelent az uniós kohézióra és értékközösségre.
  • Például Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár egyaránt hangsúlyozták, hogy az EU-ban nincs helye olyan rezsimeknek, amelyek szisztematikusan aláássák a demokratikus normákat.
  • Szlovákia kivételével a kelet- és közép-európai, valamint a balti államok inkább a nyugati álláspontot támogatják, és tartanak attól, hogy Magyarország „illiberális modellje” destabilizálhatja a régiót.
• Frusztráció az EU-n belül: Több nyugati tagállam elégedetlen azzal, hogy Magyarország gyakran blokkol fontos döntéseket (pl. Oroszország elleni szankciók, Ukrajna támogatása), miközben maga jelentős uniós támogatásokat kap.

Polgári és civil percepciók Európában

• Közvélemény Nyugat-Európában: A nyugati országok lakosságának jelentős része úgy látja, hogy Magyarország veszélyezteti az unió alapvető értékeit. A médiában Magyarországot gyakran úgy mutatják be, mint amely az EU-s pénzeket felhasználva autoriter kormányzást épít.
• Közép- és Kelet-Európában: Vegyes a kép. Egyes országok lakosai szimpatizálnak Magyarországgal a szuverenitási érvelése miatt, míg mások (pl. Szlovákia, Románia) kritikusak, főleg az EU-pénzekkel való visszaélések miatt.

Az uniós értékválság kérdése

Magyarország ügye az EU-t is megosztja:

• Uniós szkepticizmus erősödése: Magyarország helyzete felerősítette azokat a véleményeket, amelyek szerint az EU túlságosan beleavatkozik a tagállamok belügyeibe.
• „Kettős mérce” vádja: A magyar kormány gyakran hangoztatja, hogy az EU politikai kettős mércét alkalmaz, és más tagállamok (pl. Spanyolország vagy Franciaország) hasonló problémáit nem kritizálja ugyanolyan mértékben.

A többségi európai percepció szerint Magyarország demokráciája sérült, és kormánya távolodik a jogállamiság elveitől, ezért az EU-n belül egyre több tagállam és intézmény érzi szükségesnek, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra. Ez a helyzet az EU-ban mélyebb vitákat is elindított az uniós értékek egységességéről és a szuverenitás kérdéséről.

A szerkesztő megjegyzése

Magyar Péter korábban többször ellentmondott mostani kijelentésének. A lehető legrövidebben – egy másik, összehasonlíthatatlanul értékesebb magyar politikus, Magyar Bálint kifejezésével – maffiaállam nem lehet jogállam.