(Forrás: portfolio.hu, telex.hu, Raskó György) Két statisztika, amely sok mindent megmagyaráz, így azt, hová megy a horribilis ÁFÁ-ból származó adóbevétel, hogy a 27 százalékos forgalmi adó miatt hogyan lett Magyarország világelső az élelmiszer drágulásban, és miért itt a legmagasabb az állam működtetésének költsége? Erre egy határozott válasz létezik: az Orbán-kormány miatt.
A Portfolio mai cikke az élelmiszerárak változásáról ír, arról, hogy az OECD országokban az élelmiszer-árszínvonal az elmúlt öt évben átlagban 49,9 százalékkal nőtt, ezen belül Magyarországon 81,6 százalékkal, ami a legmagasabb a tagországok közül! Ez több, mint a duplája az uniós átlagnak! Raskó György közgazdász a Facebookon arra hívja fel a figyelmet, hogy ennél is érdekesebb, hogy 2015 és 2024 közötti időszakban a kenyér ára a két és félszeresére nőtt, a gyümölcsök átlagban 170 százalékkal, a zöldségek 130 százalékkal nőttek hazánkban.
A fejlett világ országaiban az elmúlt tíz évben a legnagyobb élelmiszer-drágulás Magyarországon volt, 210 százalék, utánunk szorosan következik Kolumbia éppen 200 százalékkal. Világbajnokok vagyunk a drágulásban!
Fontos tudni, hogy a kiugróan magas élelmiszer-drágulás fő felelőse az Orbán kormány, mert nálunk a legmagasabb az élelmiszerre rakódó adószint. Az áfa átlagban 22 százalék, amire jön a kiskereskedelmi különadó 4,5 százalék, a NETA (ez évben már 150-160 mrd Ft) és az egyéb kisebb adók, mint a csomagolóanyagra és a fuvarozásra terheltek. A kormány kiskereskedelmi intézkedései: az árbefagyasztás, a kötelező akciózás és részben a kiskereskedelmi árrésplafon fixálása 10 százalékban stb. mind hozzájárultak ahhoz, hogy nálunk legyen a legnagyobb élelmiszer-drágulás a 2020 óta eltelt öt évben.
Mielőtt valaki azt mondaná, hogy a kiskereskedők vagy az élelmiszer-feldolgozók a hibásak, kiábrándítom őket, írja Raskó. A kormány intézkedései a kiskereskedelmi szektort a padlóra küldték (a Lidl kivételével), az élelmiszer-feldolgozás pedig a legalacsonyabb jövedelmezőségű ipari alágazat lett. Az agrártermelőkön sem lehet elverni a port, mert ők már régóta a világpiaci nyersanyagárak változását követve értékesítenek, ugyanúgy, mint a lengyel, az osztrák, a román, vagy más uniós gazdák.
Az uniós és OECD átlagnál magasabb élelmiszer-infláció egy másik okozója a gyenge forint. Ha már eurónk lenne, az élelmiszer-drágulás mértéke a ténylegesnek a fele lenne. De nekünk nem kell az euró, mert szuverének akarunk maradni – mondja a miniszterelnök. Ez azonban hazug érvelés, s ezt mind többen tudják, fejezi be bejegyzését a közgazdász.
A másik statisztika elemzése a telex.hu oldalán jelent meg. Oblath Gábor közgazdász azt írja, hogy az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, illetve a háztartási fogyasztási kiadás vásárlőerő-paritáson mért szintje alapján Magyarország az EU sereghajtójává vált az Eurostat adatai szerint – ezek azok a mutatószámok, amelyek alapján a hazai sajtó rendre arról számol be, hogy a magyarok élnek a legrosszabbul az Unióban.
Érdekes ellentét, hogy ugyanebből az adatbázisból az is kiderül: a kormányzat úgynevezett közösségi fogyasztási kiadásainak (például közigazgatás, rend- és honvédelem) egy főre vetített szintje 2024-ben közel 30 százalékkal múlta felül az EU-átlagát. Ezzel sikerült megőrizni országunk vezető helyét az európai rangsorban, miután 2022-ben élre kerültünk.
Ráadásul abban is az Unió élén állunk, hogy nálunk haladják meg a legnagyobb mértékben a kormány vásárlóerő-paritáson (PPP) mért „közösségi” fogyasztási kiadásai az „egyéni” fogyasztási kiadásokat, vagyis a háztartásoknak nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokat (például oktatás, egészségügy).
Bár írásom ezeket a furcsaságokat – technikai magyarázatokkal kiegészítve – elsősorban dokumentálni kívánja, fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az állam közösségi fogyasztása Magyarországon különösen jelentős arányban tartalmaz közigazgatási kiadásokat, amelyeket a kormány jórészt önmagára, illetve saját preferált céljaira fordít. Utóbbiak nem feltétlenül járulnak hozzá a közösség egészének jólétéhez, ám az ilyen típusú kiadások is emelik a GDP szintjét.
Szerkesztői kommentár: A két adatsor között nem lehet nem észrevenni az összefüggést: a rekord ÁFA arra szolgál, hogy finanszírozza az állam saját magára költött rekordnagyságú kiadásait, vagyis a drága, nem hatékonyan működő pártállamot.
