Fotó: György Zsombor/Magyar Hang
Tulajdonképpen „törvényen kívüli” állapot van a közmédiára vonatkozóan, márpedig az intézményi szabályozás hiánya miatt kívülről akár úgy tűnhet, a kormány elfoglalta a közmédiát, ha folytatódnak a nem átlátható döntések, vezető választások – állítják a Magyar Hang által megkérdezett szakértők azt követően, hogy a közmédia vezetése a miniszterelnök Facebook-kommentje nyomán visszavonta két tegnap bejelentett munkatárs kinevezését.
Mint a Magyar Hang is megírta, az MTVA Sajtó és Marketing Irodája hétfőn bejelentette, hogy az augusztus második felében induló M1 Híradó főszerkesztője Hajdú Gábor lesz, a képernyőre pedig több mint tíz év után visszatér Borsa Miklós. A hétfői bejelentés azonnal komoly visszhangot kapott: a Telex vonatkozó Facebook-posztja alatt – amelyben a 24.hu-ra hivatkozva megírták, hogy Hajdú korábban a Mészáros-csoport kommunikációs munkatársa volt – még Magyar Péter miniszterelnök is megjelent, aki a „nem hinném…” kommenttel reagált a hírre. Ez azért is kapott nagy figyelmet, mert a kormány a közelmúltban többször is hangsúlyozta, hogy nem szól bele a közmédia működésébe. (Borsa Miklós sokáig az Orbán-rendszer közmédiájában dolgozott volt és erről „megvilágosodása” után a Válasz Online-nak adott interjút még 2022-ben.)
Egy nappal később, kedden, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. sajtóosztálya e szűkszavú közleménnyel tett pontot a két szakember alkalmazásával kapcsolatos felháborodásra illetve vitákra: „Az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének: Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak megbízását visszavonta a közmédia vezetősége. A megújuló közmédia hírszolgáltatásának a társadalom bizalmát vissza kell állítania”.
A kialakult helyzetről Mong Attilát, a Bizottság az Újságírók Védelméért nemzetközi szervezet európai képviselőjét és Polyák Gábort, az ELTE tanszékvezetőjét és a Mérték Médielemző Műhely vezetőjét a visszavont közmédiás kinevezésekről kérdeztük. Mong hangsúlyozta: intézményi garanciák kellenének a mostani átmeneti időszakra is a fügetlenség garantálása érdekében. A június végén elfogadott törvény a közmédia és a médiatörvény átalakításáról megszüntette a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA addigi vezető tisztségviselőinek megbízatását, és egy átmeneti időszak utánra tette a szakmailag legalkalmasabb vezetők nyílt pályázaton való kiválasztását (az augusztus 20-ig tartó szakmai egyeztetést követően).
A Mong által képviselt szervezet nemrég közleményt adott ki a választások utáni magyarországi médiahelyzetről. Ebben többek között hangsúlyozták, hogy a valódi változáshoz és a közmédia függetlenségének biztosításához nem elegendő néhány személycsere, hanem hosszú távú garanciák szükségesek. A Media1 szakmai portál által is szemlézett dokumentum kiemeli többek között, hogy nem fordulhat elő, hogy az egyik párt médiakontrollját egyszerűen egy másiké váltsa fel. Mong Attila a Magyar Hangnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „az átmeneti időszakra is kellenek szabályok, hogy ne a miniszterelnök üzenetei szerint szülessenek döntések, különben úgy fog tűnni, mintha az új kormány is elfoglalta volna a közmédiát. Legyen látható, hogy ki biztosítja most is e médiumok intézményi függetlenségét.”
A Bizottság az Újságírók Védelméért korábbi közleménye pontokba szedve sorolta a tennivalókat a média függetlenségének garantálására. Ezek az alábbiak voltak:
- A hatóságoknak átlátható módon ki kell vizsgálniuk az újságírók ellen alkalmazott Pegasus kémprogram használatát, be kell vezetniük a nemzetbiztonsági megfigyelés független bírósági felügyeletét, és jogorvoslatot kell biztosítaniuk azoknak, akiket jogellenesen vettek célba.
- Vissza kell állítani a közérdekű információkhoz való időszerű és érdemi hozzáférést, végre kell hajtani a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó bírósági határozatokat, és be kell vezetni a visszaélésszerű perek elleni korai elutasítási biztosítékokat, valamint az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) keretében megfogalmazott újságírói mentességet.
- A kormánynak átlátható és méltányos szabályokat kell létrehoznia az állami hirdetésekre és a médiafinanszírozásra vonatkozóan.
- A médiajogszabályok átfogóbb felülvizsgálata során foglalkozni kell a tulajdonviszonyok átláthatóságával és a piaci koncentrációval, valamint végre kell hajtani az európai médiaszabadságról szóló törvényt, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, az Európai Emberi Jogi Bíróság vonatkozó ítéleteit és az uniós bejelentővédelmi szabályokat.
- A közszolgálati média átalakításának törvényesen és átlátható módon kell megtörténnie, a hírszolgáltatásokat szerkesztői szempontból független vezetés alatt kell helyreállítani, és az új Sajtóalapot – amelynek célja a közösségi és kisebbségi média támogatása – el kell szigetelni a politikai befolyástól.
- A kormánynak biztosítania kell, hogy a közszolgálati média és az állami reklámozás reformjai megerősítsék, és ne gyengítsék azokat a független szerkesztőségeket, amelyek Orbán kormányzása alatt leleplezték a korrupciót, elszámoltatták a hatalmat, és fenntartották a közérdekű újságírást.
- Az újjáépített közszolgálati műsorszolgáltató és a közérdekű hírszolgáltatások finanszírozási rendszere egészítse ki – ne pedig torzítsa vagy kiszorítsa – a plurális médiapiacot Magyarországon.
A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Polyák Gábor szerint a választások után mindenki nagyon várta a Orbán-éra propaganda-közmédiájának a leállítását, ami tulajdonképpen a szimbolikus lezárása volt a NER rendszerének. Monghoz hasonlóan Polyák Gábor is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy tisztázva legyenek a közmédia átmeneti időszak alatti működési szabályai is, mert jelenleg nem világos, hogy kinek mik a jogkörei. Hozzátette: annyit tudni lehet (a júniusban elfogadott törvény alapján), hogy valamikor ősszel lesz egy vezérigazgatói nyílt pályázat a közmédiára, de ennek Polyák szerint csak akkor lesz értelme, ha a nyertes pályázó majd szabad kezet kap a vezetők és munkatársak kiválasztásában. A szakember szerint furcsa érzetet keltett, hogy a miniszterelnök hozzászólása nyomán vontak vissza kinevezéseket, és szerinte ez is azt bizonyítja, hogy egyfajta törvényen kívüli, ex-lex állapotban van jelenleg a közmédia. A Mérték vezetője szerint igenis lenne mód az átmeneti állapotra is szabályok alkotására, és egy „lusztrációs szabályra” , ami garantálná, hogy ne kerülhessen a közmédiához olyan újságíró, aki előtte Mészáros Lőrinc cégénél volt kommunikációs munkatárs. Az látszik, hogy van erre szándék a kormányban, de politikai bátorság is szükséges ennek meglépéséhez – tette hozzá. Hangsúlyozta: „Az nagyon veszélyes módszer, ami most történt, hogy Magyar Péter kommentelt egyet és erre mindenki haptákba vágta magát. A mostani helyzet is azt követelte volna meg, hogy a jelenlegi átmeneti időre kinevezett vezérigazgató kijelenti, hogy ezt a döntést neki kell meghoznia, és ő vállalja a felelősséget azért például, hogy Bodacz Balázs ne vihesen be ilyen hátterű embereket a köztelevízióba dolgozni.”
