A miniszterelnök a parlamentben kérte számon a tusnádfürdői rendezvény finanszírozását, és részletes elszámolást követelt a szervezőktől. Bár a támogatók egy része ismert, a fesztivál teljes költségvetését a nyilvános adatok alapján ma sem lehet pontosan rekonstruálni.
Tusványos, Orbán Viktor hagyományos nyári politikai iránymutatásának helyszíne téma lett a magyar parlamentben. Azt nemrég írtuk meg a Transtelexen, hogy Németh Zsolt bejelentette, megállapodtak Orbánnal, és a Fidesz újraválasztott elnöke ott lesz a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, hogy megtartsa szokásos beszédét. Magyar Péter miniszterelnök számonkérte a szervezőket, amiért nem merik őt meghívni a rendezvényre, és egyúttal követelte a fesztivál közpénzes és állami vállalati támogatásainak teljes körű elszámolását.
Magyar a keddi rendkívüli parlamenti ülésen, napirend előtti felszólalásában hozta fel a fesztivált, amelyen – mint megjegyezte – korábban ő maga is többször megfordult. A miniszterelnök Latorcai Csabával (KDNP) folytatott vitája során azt mondta, hogy miközben a rendezvényt jelentős részben a magyar adófizetők pénzéből tartják fenn, a szervezők gyávák meghívni őt. Magyar szerint a „bujkáló Orbán Viktor ott lesz a táborban”, miközben a jelenlegi politikai paletta releváns szereplőit nem merik odaengedni.
Azt eddig is tudni vélte mindenki, hogy a Fidesz kedvenc fesztiváljára rengeteg közpénzt égetnek el, viszont a tábor valós költségét csak megtippelni lehet, mert sehol nincs egy lekövethető adatsor arra vonatkozóan, hogy mennyibe is kerül. Magyar Péter miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy látni szeretné a részletes kimutatásokat. „Szeretném látni, hogy hány milliárd forint közpénzen gyártanak ott önök propagandát és gyűlöletet” – fogalmazott a kormányfő a parlamentben.
Magyar Péter parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy a rendezvény fenntartása hatalmas összegeket emészt fel a költségvetésből. Állítása szerint „csak a Pro Economica Alapítványon keresztül mintegy 600 millió forint kerül oda”, emellett pedig számos olyan vállalat, amelyben állami tulajdon van – külön nevesítette a MOL-t és az MVM-et (Magyar Villamos Művek) –, milliárdokkal támogatja ezt a fesztivált.
Közvetlen, tételes pénzügyi adatot arra vonatkozóan, hogy a romániai gazdaságfejlesztési és mezőgazdasági támogatásokkal foglalkozó Pro Economica Alapítvány, amelynek osztogatásáról itt írtunk, konkrétan hány millió forinttal szponzorálná a Tusványost, a nyilvános adatot nem találtunk. A Tusványos hivatalos programfüzetei és beszámolói alapján azonban a magyar közpénzt osztogató Pro Economica nagyon is jelen van a fesztiválon, évek óta az Erdély Café Sátorban zajló programok gazdája, és itt mutatják be a magyar állami forrásból finanszírozott erdélyi turisztikai és agrárfejlesztések eredményeit.
Ami a tusványosi költségvetést illeti, a nyilvánosan elérhető dokumentumok és korábbi támogatási listák alapján ugyanakkor jól kirajzolódik, hogy a Tusványos finanszírozása több lábon áll. A rendezvény stabil hátterét a magyar állami források adják: a Bethlen Gábor Alap rendszeresen százmilliós nagyságrendű támogatást nyújt a főszervező Pro Minoritate Alapítványnak, emellett különböző minisztériumok – többek között a Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium – is finanszíroznak egyes szakmai programokat, sátrakat és panelbeszélgetéseket. A támogatói körben rendre feltűnnek a magyar államhoz kötődő vagy részben állami hátterű nagyvállalatok is: a MOL, az MBH Bank, a Szerencsejáték Zrt., korábban az OTP, az E.ON, valamint más energetikai és infrastrukturális cégek. A magyarországi pénzek mellett erdélyi közintézmények és szervezetek is hozzájárulnak a rendezvény működéséhez: a MIT programjait rendszeresen támogatja a Communitas Alapítvány, a helyszínt biztosító Tusnádfürdő önkormányzata logisztikai és infrastrukturális segítséget nyújt, míg Hargita Megye Tanácsa pályázati és turisztikai programokon keresztül kapcsolódik be. A finanszírozási rendszer összetettsége ugyanakkor nem teszi könnyebbé a teljes költségvetés áttekintését, mivel a különböző állami, önkormányzati, alapítványi és vállalati források egyetlen helyen sem jelennek meg összesítve.
Valamennyi fogodzót a főszervezőnek számító Pro Minoritate Alapítvány éves beszámolóiból lehet meríteni. Az elmúlt évek mérlegei alapján az mfor.hu portál megírta, hogy 2023-ig a Tusványosra fordított költségvetése a szervezetnek évente átlagosan 200–300 millió forint körül mozgott. A Bethlen Gábor Alapkezelőhöz köthető adatok szerint például míg 2018-ban 115 millió forintnyi központi támogatás érkezett, addig 2019-ben és 2022-ben ez az összeg már a 300 millió forintot is meghaladta.
A Pro Minoritate Alapítvány legfrissebb, 2024-es és 2025-ös bírósági beszámolói ennél lényegesen monumentálisabb pénzmozgásról tanúskodnak. A hivatalos dokumentumok szerint az alapítvány összes bevétele drasztikus ugrást mutat: a 2023-as 647,7 millió forintról 2024-re szinte hajszál pontosan a duplájára, 1 milliárd 344 millió forintra duzzadt a szervezet éves büdzséje, és a szintet a 2025-ben is megtartották 1 milliárd 345 millió forinttal. Az alapítvány azonban egyetlen nagy, összevont kalapként kezeli a pénzügyeit és beszámolóiban nem részletezi, hogy Tusványosra pontosan mennyit költött, erre csak az állami és egyéb támogatások nagyságából lehet következtetni.
Ráadásul ez a milliárdos volumen kizárólag a rendezvény magyarországi főszervezői szála. A Tusványos társszervezőjeként fellépő erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) az, akihez szintén befutnak magyarországi támogatások is, valamint a romániai önkormányzati támogatások, a helyszíni jegybevételek, a kempingdíjak és a romániai cégek lokális szponzorációi. Ez az erdélyi pénzügyi háló is ugyanolyan átláthatósági kérdéseket vet fel, mint a Pro Minoritate, így a fesztiválra elégetett teljes, határokon átívelő összeg valós mértéke gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a nyilvánosság számára.
Egy másik cikkben az mfor arról is ír, hogy nemcsak az állami cégek, hanem különböző multik is támogatták hellyel-közzel a fesztivált, és felsorolja a Pepsit és a Toyotát, vagy a Segafredót, de magyar önkormányzatok is szoktak áldozni a szabadegyetemre, és a támogatást nyújtó polgármesteri hivatalok között az elhíresült bicskei önkormányzatot is felfedezték.
