Az Infovilág cikke. Csernyánszky Judit nemzetközi sajtószemléje.
Magyarország és Szlovákia jobban tenné, ha távoznék az EU-ból – véli a német CDU külpolitikai bizottságának vezetője, Norbert Röttgen. Szerinte a most megválasztott új szlovák elnök, Peter Pellegrini és a kormányfő, Robert Fico nyíltan hirdetik, hogy Putyinnal szimpatizálnak, Orbán Viktor pedig Putyin trójai falova az Európai Unióban – olvashatjuk Oldenburger Onlinezeitungban.
„Az EU-nak ezt nem szabad és nem is lehet tovább tűrnie. Oroszország Ukrajna elleni háborúja az EU számára is egzisztenciális dimenzióval bír – folytatta Röttgen. „Aki itt az agresszor oldalára áll, annak nincs helye az EU-ban”. Orbán „zsaroló politikáját” nem szabad tovább honorálni, „ajtót kell mutatni neki” – folytatta a volt szövetségi miniszter. „Szlovákiának ezután el kell döntenie, hogy követi-e Orbánt, vagy az EU-ban marad”.
Százezreket visz utcára Orbán ellenfele, ugyanakkor elhatárolódik az ellenzéktől – jellemzi a Süddeutsche Zeitung a szombati Kossuth téri tüntetés főszereplőjét, aki éppúgy bírálja Gyurcsány Ferencet, mint Orbán Viktort – jelezve, nem áll egyik párt oldalán sem. A német lap kiemeli, hogy Magyar szerint 20 éve egymás ellen fordítják a magyar politikusok, az elit a magyar embereket, s ezennel ennek véget is akar vetni. Ahhoz képest, hogy indulni akar az uniós és önkormányzati választáson, nem mutatta be programját és nem jelentette be az új párt alapítását sem – jegyzi meg az írás.
Sokan nem hitték, nem hiszik, hogy meg lehet dönteni Orbán hatalmát, de Magyar Péter küldetése az, hogy meggyőzze az embereket ennek az ellenkezőjéről – olvashatjuk a brit The Guardianben, miután leült interjúra a lap munkatársával. Magyar elmondása szerint a támogatottsága 15-21 százalékos, ami ahhoz képest magas, hogy két hónapja még senki sem ismerte. Kijelentette, hogy az uniós lista élén lesz, de nincs szándékában Brüsszelbe menni, mert a magyarországi pártját akarja felépíteni. Hangsúlyozta: van elképzelése az ország jövőjéről. Bár erről részleteket nem olvashattunk, Lilli Bayer, az interjú szerzője hozzáteszi: vannak ellenzéki politikustámogatói, és persze szkeptikusok is Magyar stratégiáját illetően, miközben attól tartanak, hogy bomlasztja/felhígítja az amúgy is megosztott ellenzéket.
Erre Magyar Péter azt felelte, hogy ez nem az ő problémája, de megjegyezte: szerinte támogatóinak 30 százaléka az ellenzéki szavazóktól jön, a másik 30 százalék független és a Fidesztől kb. 20 százalék. Emmanuel Macron francia elnökhöz hasonlította helyzetét, aki a szocialista pártból jött és létrehozott egy centrista mozgalmat. Ő viszont a Fideszből jött, de középre tart.
Vannak olyan közös ügyek – vélte –, amelyek Orbánéval egyeznek, mások viszont az ellenzéki állásponttal.
Az interjúban bírálta Brüsszelt, de hangsúlyozta az EU-val való konstruktív kapcsolat szükségességét is. „Elmondhatom, hogy egy kicsit közelebb állok a Fidesz álláspontjához, mint az ellenzékéhez, de az biztos, hogy a klub tagja vagyunk, és a klub tagjaként kell viselkednünk” – hangoztatta Magyar Péter –, hozzátéve: Orbán uniós politikája segítette a Fideszt. Kijelentette: nem nagy rajongója a föderális európai szuperállamnak, sokkal inkább hisz az erős tagállamok létében, ami erőssé teszi az EU-t. Azt is mondta, hogy véget fog vetni a jogállami uniós konfliktusoknak.
Az AP amerikai hírügynökség kiemelte Magyarnak azt a szándékát, hogy egyesítse a konzervatívokat és az illúzióikat elvesztő liberálisokat, illetve a szétszakadt és hatástalan ellenzéket.
A France 24-nek nyilatkozó tüntető azért fog szavazni Magyarra, ha lesz pártja, mert az ellenzék képtelen felvenni a harcot Orbánnal. A nevét titkoló másik megszólított kétkedő, ugyanakkor „valamit tenni kell ebben ez őrült országban, ahol a kormány mindent megenged magának”. A harmadik megszólaló így fogalmazott: ad egy esélyt neki, mert most igazából senkinek semmilyen vesztenivalója nincs már.
Az Al Jazeera egy olyan nyilatkozót idéz a Reuters alapján, akinek épp az tetszik Magyarban, hogy bennfentes volt, és jól tudja mit beszél, amikor korrupcióról van szó.
AZ OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) közreadta a magyar gazdaság helyzetéről szóló legfrissebb értékelését. A covid-járvány utáni kereslet alapú növekedés leállt és hozzá magas infláció társult. A termelékenység jó ideje lassul, a változáshoz strukturális reformokra lenne szükség. A jövedelmi különbségeket igyekszik enyhíteni a kormány a szociális juttatásokkal, de sokkal inkább azokat kellene megcélozni ezekkel, akiknek tényleg szükségük van rá. A férfiak és nők közti jövedelmi különbségek fennállnak, a generációk közti mobilitás korlátozott, amelyen az oktatás fejlesztése segíthetne.
