Az EU-tanács leendő belga és lengyel elnökségének kellene a magyar félév alatt átvennie a jogállammal összefüggő kérdések megvitatását – szorgalmazza Gwendoline Delbos-Corfield, az EP magyar jelentéstevője, aki szerint Belgium nem talált kellő támogatást ahhoz, hogy január és július között a 7. cikk szerinti eljárás keretében ajánlásokkal forduljon a magyar kormányhoz.
Éles kritikát fogalmazott meg a tagállamokból álló tanácsnak és az Európai Bizottságnak címezve az Európai Parlament magyar jelentéstevője egy nappal azelőtt, hogy az EU-tanács soros spanyol elnöksége meghallgatás helyett mindössze helyzetértékelést tart az általános ügyek tanácsának ülésén a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárásban.
Delbos-Corfield szerint egyre csak romlik a magyar jogállami helyzet
„A tanács és a bizottság nagyon gyengén muzsikál a magyar jogállamisági ügyekben” – szögezte le kedden újságíróknak nyilatkozva Gwendoline Delbos-Corfield, aki „napról napra rosszabbnak” látja a magyarországi helyzetet, amit meglátása szerint lényegében tehetetlenül szemlél a két uniós intézmény.
A jelentéstevő példaként említette, hogy javában folyik a formailag gyermekvédelminek nevezett, ám a parlamenti többség, a bizottság és 19 uniós tagállam által homofóbnak tekintett magyar törvény végrehajtása, ahogy a könyvek fóliázása és legutóbb a Nemzeti Múzeum igazgatójának egy fotókiállítás miatti menesztése is mutatja. Delbos-Corfield szerint a magyar vezetés mostanáig semmit sem hajtott végre a 2022. tavaszi választások után az EBESZ által megfogalmazott ajánlásokból sem. Véleménye szerint határozottan beavatkozott ugyanakkor a lengyelországi választásokba, amikor migránsellenes hirdetéseket finanszírozott a lengyel YouTube-csatornán. A képviselő várakozásai szerint a magyar kormány által beharangozott szuverenitásvédelmi törvény sem ígér sok jót, főleg a civil szervezetek számára, amelyek finanszírozása újabb támadások célpontjává válhat.
A francia zöldpárti képviselő nem kímélte az Európai Bizottságot, amely szavai szerint a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárás kezdetén ugyan rengeteg információt megosztott a képviselőkkel, az utóbbi időben azonban teljesen átláthatatlan módon kezeli a magyar ügyeket. „A bizottság bizarr játékot űz, ártva a folyamat hitelességének” – vélekedett a képviselő, aki négy másik parlamenti pártcsoport magyar felelősével együtt levélben tiltakozott a spanyol soros elnökségnél a szerdára – meghallgatás helyett – tervezett helyzetértékelés miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Bizottság elemzői szerint a magyar bérek növekedése tartósan magas szinten tarthatja az inflációt
A spanyol kormány saját belső problémái miatt nem lesz magyar meghallgatás
Delbos-Corfield ostobának nevezte a lépést, amely helyett szerinte a tanácsnak mielőbb ajánlásokkal kellene fordulnia a magyar kormányhoz annak megállapítása végett, hogy az országban folytatólagosan és súlyosan sérülnek az uniós alapértékek. Ez az előfeltétele ugyanis annak, hogy a Magyarországgal szemben 2018 szeptemberében, tehát több mint öt éve indult, 7. cikk szerinti eljárás a következő szakaszba lépjen, amikor már a szankciók kerülnek napirendre.
A magyar jelentésevő úgy véli, hogy a spanyol döntésben nyilvánvaló szerepet játszik a Miguel Sánchez szocialista kormányát hatalomban tartó amnesztiaalku katalán szeparatistákkal, amely Spanyolország- és Európa-szerte a Madriddal szembeni uniós fellépés sürgetéséhez vezetett azon az alapon, hogy a megállapodás sérti a jogállam (az igazságszolgáltatás függetlenségének) elveit. Pedig állítása szerint számos tagállam meghallgatást akart a magyarokkal és a lengyelekkel, miközben – ismerte el – a legtöbb ország attól tart, hogy egy ajánlással az egész eljárás folytatását kockáztatnák, ezért a nyomásgyakorlás fenntartása érdekében akkor már kényelmesebb a magyar és a lengyel kormányt a 7. cikk szerinti eljárásban tartani.
„A jogállami feltételességi eljárás nem fog változtatni a rezsim természetén. Ez a kvázi autokrata (értsd: Orbán Viktor) csak szavazati jogának megvonásából értene. Az első lépés ehhez ajánlások megfogalmazása a tagállami szavazatok minősített többségével” – mutatott rá Gwendoline Delbos-Corfield.
A belga elnökség idején sem lesznek ajánlások
Bár a képviselő tudomása szerint a spanyol után és a magyar előtt következő belga soros EU-elnökség ilyen terveket forgatott a fejében, végül visszatáncolt, mert nem kapott támogatást az uniós partnerektől. Így biztosra vehető, hogy bár a belgák nagyon aktívak lesznek jogállami kérdésekben, az eljárás a következő fél évben sem fog érdemben előremozdulni.
A belgáknak a magyar jelentéstevő szerint lenne lehetőségük erre, kihasználva a Varsóban bekövetkezett demokratikus fordulatot. Azt javasolja, hogy a magyarokat közrefogó belga és lengyel tanácsi elnökség vegye kézbe a jogállamisági kérdéseket a magyar félévben. Ha így történne, még az sem lenne ördög ellen való, hogy éppen a magyar elnökség alatt rendezzenek egy 7. cikk szerinti meghallgatást Magyarország esetében.
„A feltételességi eljárás nem fogja visszafordítani a magyar jogállamiság erodálását, de a megelőzésben értékes eszköz. Az egyetlen valódi politikai eszköz a kezünkben ehhez az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás” – vélekedik a francia zöldpárti EP-tag.
Az EU hamarosan megkezdi a tizenkettedik orosz szankciós csomag vitáját
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
