a Mi Hazánk vidéki eredményeiről, Magyar Péterről, a Facebookról és a tervezett EP-frakciójukról
Vidéken agyonnyertük magunkat, 160 mandátumot szereztünk – mondja interjúnkban Toroczkai László, aki két polgármestert is említett, bár ők nem a Mi Hazánk színeiben mérették meg magukat. A pártelnök elismerte, hogy okozott nekik károkat Magyar Péter, akinek sikerét részben a Facebookkal, illetve a kormány techóriással szembeni tétlenségével vagy éppen a velük való megállapodásával magyarázza.
– Mennyire irigy politikailag Magyar Péterre?
– Egyáltalán nem vagyok az. Viszont érdemes megnézni, hogy ez alatt a négy hónap alatt, amióta őt ismerjük, hány olyan ügy volt, amikor egy-két hónappal később a korábbinak a szöges ellentétét állította. Rengeteg. Például az EP-mandátum is ilyen volt, egészen mást mondott, mint amit végül tett, vagyis hazudott a híveinek.
– Beszéltek valaha?
– Nem, és nem rajtam múlott. Illetve volt pár perc, amikor a köztévés vita előtt a sminkszobában egymás mellett ültünk, volt kézfogás és talán három mondat, de semmi komoly.
– Ez így is marad?
– Ha rajtam múlik, akkor nem. Én beszélnék vele, de ő zárkózik el, nem csak a velem való kommunikációtól, az újságíróktól és mindenhonnan azt hallom, hogy nagyon nehéz vele kommunikálni. Sőt, a legújabb, hogy miután „volt pofája” beszámolni még az ellenzéki médiának is arról, hogy mégiscsak két büntetőügy indult egy rosszul sikerült éjszakai diszkózása után, nekiáll fenyegetni.
– Miről beszélne vele, ha úgy alakulna?
– Magyarország sorskérdéseiről. Arról miért ne beszélhetnénk egymással? Időnként ráadásul szóról szóra ugyanazt mondja, mint amit én, például amikor a nonprofit végrehajtásról beszél, másolja a mi programunkat. Nem tudom, hogy ő vagy a munkatársai, hiszen volt jobbikosok is vannak a stábjában, lehet, hogy tőlük kap ilyen tanácsokat.
– Azt látjuk az eredményeken, hogy szavazókat is vitt el a Mi Hazánktól. Ha az önök programjában is szereplő tervekről beszél, akkor úgy tűnik, jobban csinálja. Miért lehet ez?
– Sosem tagadtam, hogy Magyar Péter károkat okoz az ellenzéki pártoknak, így nekünk is. Ha ugyanazt képviselné és valójában ugyanazt akarná megcsinálni, amit a Mi Hazánk, akkor csinálja! Nekem nem olyan az életem, mint, mondjuk, a Fidesz vezetőinek, akiknek élet-halál kérdése egy választás, mert a börtön is felmerülhet, ha veszítenek.
Én Ásotthalmon is jól elvoltam, úgyhogy találok magamnak elfoglaltságot, ha nem kell ezt az Országgyűlésben csinálni. Viszont azt látom, hogy ez mégsem így van, egyelőre az Európai Parlamentet látjuk, ott az ellenséges oldalra kormányozza be magát. Abba pedig rossz érzés belegondolni, hogy egy európai parlamenti mandátumot biztosan elvett tőlünk a Tisza Párt, és nagyon igazságtalannak tartom, hogy olyan tisztességes, jó szándékú magyar szavazókat vezetett félre Magyar Péter, akiknek Kispalkó Szilveszter – a Mi Hazánk listájának következő helyezettje, a szerk. – kellett volna az Európai Parlamentbe, nem Dávid Dóra. De azért azt is kiemelném, hogy vidéken agyon nyertük magunkat, 160 mandátumot szereztünk.
– Egyetlen polgármesterük sem lett.
– Ez ebben a formában nem igaz, Pilist megnyertük, Ásotthalmot megtartottuk, és bár nem mi hazánkos színekben indultak, én ezt így tekintem.
– A Választás.hu adatai szerint kétezernél is több jelöltjük volt országszerte, ebből nagyjából százan tudtak győzni. Ez egy százalék alatti arány.
– Ez így nem korrekt számítás. Mi engedtük a tagjainkat elindulni a választásokon lelkes amatőrként úgy, hogy nulla forintjuk és nulla médiamegjelenésük volt. És itt visszajutunk oda, hogy miért nem tudtunk több emberhez eljutni, mint például Magyar Péter. Régóta mondom, hogy ma a Facebook mindennél fontosabb, és ami Magyar Péterrel történt, az is engem igazol.
A Facebook csinált belőlük harminc százalékos pártot. Látjuk, ahogy különböző médiumokat, politikusokat leteker, lecsavar az algoritmus, ez minket rendszeresen érint. Na most, ha tudjuk, hogy politikusokat lecsavar értesítés nélkül, egyéni döntés alapján, akkor föl is csavar politikusokat. Egy idő után persze beindulhat a forgalom, de az első pár nap, pár hét abnormális volt. Figyeltem végig, és normális esetben nincs olyan, hogy valakinek van néhány tízezer követője, és több tízezer lájkot produkál a posztjain. Milliós követőszámmal rendelkező nyugat-európai vagy amerikai világsztároknak nem voltak ilyen elérésű és ilyen lájkszámú posztjai. Erre már laikus szemmel is azt mondja az ember, hogy itt volt valami svindli.
– Az Európai Parlamentről: az interjú készítésének idején annyit tudunk, hogy terveznek többek között a német AfD-vel egy jobboldali frakciót Szuverenisták néven. Ez hogy áll?
– Abban állapodtunk meg az AfD vezetőivel, hogy nem kommunikálunk egyelőre semmit a tárgyalásokról, mert befolyásolhatja a menetét az, ami megjelenik a sajtóban.
– Az AfD egyik állandó jelzője a…
– Liberális?
– Liberálisnak gondolja?
– Az általam vezetett párt szimpatizánsai részéről felmerült már a gondolat, hogy nem túl liberálisok-e a Mi Hazánkhoz képest.
– Az AfD gyakori jelzője a szélsőjobboldali, egyik vezetője, Maximilan Krah például az SS bűneit relativizálta, emiatt vissza is húzták őt.
– Beszéltem vele négyszemközt, és elmondta, hogy azt hiszem, a nagyapjáról vagy valamelyik felmenőjéről beszélt, aki SS-tag volt. Nem vagyok történész, de tudomásom szerint az SS-nek nagyjából egymillió tagja volt, és nem lehet azt mondani mindenkire, hogy bűnös. Amikor kommunista diktatúra volt itthon, akkor sem lehetett azt mondani bárkire, hogy csak azért, mert, mondjuk, rendőr volt – és itt nem az ÁVH-ról beszélek – kommunista bűnös. Az AfD-nek rengeteg tagja van, egyik vezetője egy nyíltan leszbikus nő, aki egy Sri Lanka-i bevándorlóval él együtt. Ezt a pártot nácinak nevezni… azt azért én elég viccesnek tartom.
– Mégsem az történt, hogy az AfD kiállt Maximilan Krah mellett, hanem úgy döntöttek, mégsem lesz EP-képviselő.
– Ez az ő belügyük, de látni kell, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak a németországi médiával, az ottani mainstream sajtó egyébként az egyetlen, amelynek én nem nyilatkozom, mert annyi csúsztatás jelent meg rólam.
– Ha mégsem jönne össze ez a frakció, akkor mi a B terv?
– Nincs olyan, ezt a frakciót össze kell hozni, ellenkező esetben függetlenként ül majd az EP-ben Borvendég Zsuzsanna.
– Előfordulhat olyan helyzet, hogy egy frakcióba kerülnek a Fidesszel?
– Biztosan nem. A Fidesz külpolitikai és uniós retorikájával kapcsolatban van sok közös pont, például, hogy Orbán Viktor nem támogatta, és mi sem támogattuk volna, hogy Ursula von der Leyen legyen ismét az Európai Bizottság elnöke. De ez csak a kommunikáció, mert amikor például vétózhatott volna a miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatban, akkor inkább kiment kávézni vagy meghátrált, vagyis valójában végrehajtja a globalista agendát.
– Szolidáris a 444-gyel?
– Miért kellene annak lenni?
– Oroszországban most tiltották be őket.
– Alapvetően senki cenzúrázását nem szeretem, ez igaz a politikusokra és a médiumokra is. Természetesen kivételt képez ez alól bármi olyan tartalom, amely káros lehet a gyermekek számára, de ez egy más kategória. Itt az a kérdés, hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb: Oroszország gyakorlatilag válaszolt arra, hogy az egész Európai Unióból kitiltották az orosz médiumokat, úgyhogy hozzánk csak a hírek nyugati tálalása jut el. Én ezzel sem értek egyet, abszolút a sajtószabadság híve vagyok.
– Híve annyira, hogy akár tiltakozna is az oroszoknál a 444 cenzúrázása miatt?
– Ha ezzel egy időben tiltakozom az amerikai nagykövetségnél a Facebook engem érő cenzúrája miatt, akkor miért ne? De azért sokkal fontosabb dolgaink vannak ennél.
– Ha már az oroszoknál jártunk, mit gondolt a hekkerbotrányról, hogy a kiszivárgott hírek szerint feltörték a magyar külügy rendszerét? Egyetért a kormánnyal, hogy ez nem volt nagy ügy, vagy a Mi Hazánk verte volna az asztalt az oroszoknál?
– Napi szinten a nagyhatalmak, de a szomszédos országok állami titkosszolgálatai is beavatkoznak más országok belügyeibe. Engem konkrétan Szerbia titkosszolgálata hallgatott le 2018-ban, erről kaptam is jelzést a magyar szervektől. Emlékszem arra is, amikor Angela Merkel telefonját lehallgatták az amerikaiak, pedig egy szövetséges ország kancellárja volt éppen. Ne úgy értsék, hogy én ezt természetesnek tartom, csak azt mondom, hogy ez mindennapos. Ebből a szempontból nem kaptam sokkot amiatt, hogy az oroszok belenéztek a magyar külügyminisztérium rendszerébe. Szerintem rendszeresen belenéznek más nagyhatalmak is.
– Amiatt sem kapott sokkot, ahogy a magyar kormány ezt kezelte?
– Nem. Lehet közérdeknek mondani, ha egy újságíróhoz kerül egy ilyen nemzetbiztonsági jelentőségű ügyről szóló belső e-mail, de ez nem szabályos és nem normális dolog. Akkor sem, ha ez nem számított titkosított információnak. Szerintem az ügynek ez a vonatkozása sokkal érdekesebb. Különbséget kell tenni egy újságíró és egy fedett operatív tiszt között. Vannak olyan médiumok Magyarországon, amelyek úgy viselkednek, mintha egy külföldi szolgálatnak látnának el feladatokat, és ezért cserébe kapnának információkat. Nem fogok zsákbamacskát árulni: már beszéltem arról, hogy Panyi Szabolcs valamiért picit hamarabb értesült róla, hogy meghívást kapok Oroszországba, mint ahogy az ténylegesen megérkezett hozzám. Akkor is elmondtam, hogy ez bizony nem újságírói érdeklődésnek tűnt nekem.
Panyi Szabolcs reakciója: magyar forrásból hallottam arról, hogy az oroszok megkeresték a Mi Hazánkat, mert előbb az oroszok kvázi engedélyt kértek az Orbán-kormánytól. Semmilyen titkosszolgálatnak nem látok el feladatokat, nemzetbiztonsági témákról írok már legalább egy évtizede – többek közt arról, hogy Toroczkai László viszont a GRU fedett hírszerzőjével, Anton Gorjevvel állt kapcsolatban, aki a magyar szélsőjobb és szélsőbal behálózásával foglalkozott, és akit később Szlovákia tiltott ki kémkedésért.
– Vagy csak jók a forrásai a 444-nek és Panyi Szabolcsnak is, ami egy újságírótól elvárható.
– Igen, de még egyszer mondom, normális esetben egy ehhez hasonló állambiztonsággal kapcsolatos belső információ nem kerülhet ki egy újságíróhoz.
– Maradva a szuverenitási kérdéseknél: a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított a Transparency International, illetve az Átlátszó ellen is. Ennek örül a Mi Hazánk, vagy politikai nyomásgyakorlásnak tartja civilek ellen?
– Szinte minden európai országra jellemző, hogy külföldi államok sokszor kormányzati szinten finanszíroznak újságokat. Magyarországon ott van a Szabad Európa például, amit Amerikából finanszíroznak, de maga az Európai Bizottság is ad pénzt médiumoknak.
Ezt lehet úgy értékelni, hogy beavatkozás a belügyekbe. Szerintem is az, nevén kell nevezni ezeket a médiumokat, és rábírni őket arra, hogy feltüntessék, honnan kapnak pénzt. Ha lenne Oroszország által finanszírozott médium, akkor azt is fel kellene tüntetni. Annak viszont nem vagyok a híve, hogy ezeket betiltsuk. Az pedig megint csak kampányfogás, amit a kormány ezen a téren csinál.
– Miért?
– Ha azt szeretnék megakadályozni, hogy átláthatatlan pénzügyi körök külföldről befolyásolják a magyar demokratikus választásokat, akkor a Facebookot próbálnák elsőként megrendszabályozni. A digitális óriáscégek ma már sokkal fontosabbak a választások meg a demokrácia szempontjából, például leginkább a Facebookon keresztül olvassák a híreket az emberek Magyarországon. A kormány mégsem csinál semmit.
Például idén január óta fel kellett volna állítani egy olyan grémiumot, amelyhez bármelyik felhasználó fordulhat, ha úgy érzi, hogy sérültek a jogai. Ez nem történt meg, pedig nemegyszer jeleztem a parlamentben a problémát. Két oka lehet: az egyik, hogy egyszerűen lusták, de én inkább mást gyanítok, a kormány megegyezhetett a Metával. Visszatérve, az Átlátszónak vannak kifejezetten hasznos cikkei, korrupcióellenes tevékenységet is végez.
– Akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazából csak egy politikai fegyver a kormány részéről?
– Így van. Ez a Fidesz igencsak Oscar-díjas, Rogán Antal-féle színházának része. Nehezen mondom ki, de sajnos ez olyan, mint jelenleg a határkerítés. Pedig életem fő művének tartom, és nagyon büszke vagyok rá, amikor csak otthon vagyok Ásotthalmon, akkor az ablakomból nézegetem. De sajnos a Fidesz színházának a része, ahogy kezeli ezt a kerítést, vagy hogy nem állítja vissza a határőrséget. A kormánynak az a célja, hogy jöjjenek migránsok, különben nem tudnák velük riogatni az M1 híradójában a Budapesten élő nyugdíjasokat. Ehhez képest a szerb oldalon december óta teszik a dolgukat, azóta alig vannak migránsok, az afgán embercsempészek hálózatát pedig három nap alatt felszámolták. Ettől nem szűnt meg a migráció Európában, de most más országok irányába kénytelenek menni.
A magyar kormány a szerbekhez hasonlóan ugyanígy meg tudta volna szüntetni a problémát, de nem akarta.
Forrás: A Magyar Hang VII. évfolyama 27. számának (2024. július 5–11.) nyomtatott változata.
