Súlyos, nem politikai bűncselekmény elkövetőjének, amennyiben a cselekmény a magyar jog szerint legalább ötévi börtönbüntetéssel sújtható, az ENSZ genfi menekültügyi egyezménye értelmében nem adható menekültstátus.
Nikola Gruevskit korrupciós ügyben ítélték el, s a hivatali vesztegetés elfogadása nálunk alapesetben is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható. Különleges bánásmódot igénylő személyként, valamint biztonsági okokból Budapesten hallgatták meg a Magyarországon menedékkérelmet benyújtó Nikola Gruevski volt macedón kormányfőt – legalábbis ez a hivatalos indok.
A kormányoldal magyarázata azonban sántít, mert a volt politikus helyzetének egyedi értékelése alapján aligha állapítható meg, hogy különleges szükségletei lennének: nem kiskorú, nem fogyatékkal élő, nem állapos nő, s vélhetően súlyos erőszakot sem kellett hazájában elszenvednie.
Arra sincs válasz, egyáltalán miként került hozzánk, de van ennek az egész ügynek más, eddig nem emlegetett aspektusa is. Nevezetesen: a genfi egyezmény szerint nem ismerhető el menekültként az a személy, aki súlyos bűncselekményt követett el, s a „bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli”.
Az egykori macedon miniszterelnököt pedig – nyilván alapos bírói mérlegelés alapján jogerősen – azért ítélték el két évre, mert kiderült, hogy 2012-ben befolyásolta egy 580 ezer eurós, páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt közbeszerzést, ezért a győztesnek kihirdetett autókereskedő utólag jutalékot fizetett neki, illetve ő maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót. Ez pedig a hazai szabályozás szerint hivatali vesztegetés elfogadása, s ha azt vezető beosztású hivatalos személy követi el, a büntetési tétel kettőtől nyolc évig terjedő börtön.
Vagyis: itt bőven megvan a genfi szerződésben emlegetett legalább öt év, s a korrupció pedig nem tűnik politikai jellegű bűncselekménynek. Ráadásul Gruevski ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, s a macedón hatóságok már kérték a kiadatását, miközben a magyar nagykövetnek Szkopjében tiltakozó jegyzéket adtak át.
Közben Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a macedón parlament elnöke „örömmel nyugtázta a magyar álláspontot” Gruevszki ügyében, amely szerint ezt Budapest jogi kérdésnek tekinti, s a menedékkérelem elbírálása nem változtat Magyarország Macedónia iránti elkötelezettségén.
Csakhogy ha ezt tényleg jogi kérdésnek tekintik, figyelemmel kellene lenni a menekültügyi törvény egyértelmű rendelkezésének, amely szerint egy köztörvényes bűncselekmény miatt elítéltnek nem adható menedékjog.
És ez még akkor is igaz, ha a belügyminiszter indokolt esetben a menekültkénti elismerés feltételeinek hiányában, humanitárius okból kivételes méltányosságot gyakorolhat. Csakhogy a mondat második fele úgy szól: „feltéve, hogy a külföldi menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn”.
Mellesleg a kiadatás is csak kivételesen tagadható meg, például akkor, ha az ítéletet az elkövető távollétében hozták, s nem biztosították számára a védekezés lehetőségét. Vagy akkor, ha a terhére rótt bűncselekmény Magyarországon nem az. Az sem akadálya a kiadatásnak, ha időközben a volt macedón miniszterelnök – amúgy teljesen jogellenesen – menekültstátust kapna, mert biztonságos harmadik állam ilyen irányú kérésének eleget kell tenni. De Gruevski a kormánytól megkapta a menekültátuszt.
A neves ügyvéd blogján találtuk a cikket
Forrás: Újnépszabadság
