A 24.hu – szezője, Farkas György – recenzálja a Magyar Narancs friss nyomtatott számában megjelent ismertetést Magyar Bálint véleményéről: címe Magyar Bálint az Orbán-klán bűnügyeként írja le a modellváltást.
A friss Magyar Narancsban Magyar Bálint szociológus azt mondja, a Fidesz a „modellváltással” nem az egyetemek, hanem Orbán Viktor „politikai klánjának az autonómiáját növeli”. Szerinte az egyetemek politikai ellenőrzésének első állomása a rektorkinevezések szokásjogának felrúgása volt, 2010-től.
A szenátus jelöltjét hagyományosan a miniszter továbbította az államfőnek kinevezésre. Neki oktatási miniszterként eszébe sem jutott megakasztani a folyamatot, zsarolni az intézményt. Ezt a Fidesz-kormány megtette, többféle eszközzel is.
A felsőoktatásra szánt állami források egyetemek közötti elosztásának módja kulcskérdés. Ő azt az utat választotta, hogy az állam normatív fejkvóta alapján nem egy-egy intézményt, hanem képzési területet támogatott, amit arányosan, az alapján osztottak el, hogy hány hallgató jelentkezett az adott egyetemre. Ez egészséges versenyt jelentett, míg a Fidesz lojalitásversenyében lobbizni kell a pénzért, mert az állami forrást intézményeknek osztják le, mintegy jutalomként.
Magyar Bálint ezt ugyanúgy költségvetési zsarolásnak tartja, ahogy az uniós források szelektív osztogatását is.
A kormány szintet lépett
Pár év alatt elérték, hogy olyan rektorokat, egyetemi vezetőket hoztak pozícióba, akik fel sem lépnek az egyetemi autonómia védelmében, de a mostani intézkedés a politikai kontroll új szintje. Örök időre nevez ki a miniszter az egyetemek fölé kuratóriumokat, amelyek szinte teljhatalmat kaptak. A tagok nem a kormány, a Fidesz vagy a NER káderei, hanem Orbán Viktor vazallusai, mert ebben a patrónus-kliens viszonyra épülő rendszerben a lojalitás végső soron nem egy eszméhez vagy szervezethez, hanem egyetlen személyhez való lojalitásra szorítkozik.
A lojalitásverseny a kuratóriumokra helyeződött át. Mivel azok rendelkeznek a vagyon fölött, a költségvetési, a várhatóan beáramló uniós források jelentős részét átfolyathatják a fogadott politikai család vállalkozásainak. A rendszer főleg a pénz átmosását szolgálja, de felszámolhatóak vele a még valamennyire autonóm személyi, intézményi pozíciók. Megnyílt a lehetőség, hogy a nyilvánosan rendszerkritikus egyetemi oktatót elbocsássák, mondván, sérti az intézmény érdekeit.
Előre megfontolt szándékkal
Magyar Bálint a közalapítványi kiszervezéseket egy választási csalás részének tekinti.
Szerinte bár bonyolultabb formában, de a választási folyamat befolyásolása, tehát csalás volt az is, hogy az állam az ellenzéki önkormányzatoktól erőszakkal elvont forrásokat, jogosítványokat. Így gyakorlatilag annulálni lehet a választások eredményét.
Most a kormány előre bebiztosította magát egy kedvezőtlen választási eredmény ellen, ami nem jelent mást, mint Orbán autonómiáját a népakarattal szemben.
A felsőoktatás uniós forrásairól még korai beszélni, mert az EU egyszerűen nincs felkészülve egy olyan rendszerre, amelynek gyakorlatilag minden döntéséhez bűnelkövetés kapcsolódik.
Úgy látja, az általa posztkommunista maffiaállamként leírt rendszer gazdasági üzelmei a Fidesz törvényei szerint is bűncselekmények, ahogy Orbán Viktor politikájának vezérelve, a törekvés a kizárólagos hatalomra is sérti az Alaptörvényt. Magyar Bálint szerint ezek kiiktatásához kétharmad sem kell, Vörös Imre egykori alkotmánybíróval ért egyet, aki szerint ehhez feles törvény is elég, a kormányváltás után a most közalapítványoknak kiszervezett vagyonokat pedig zárolhatják.
