Hatalmas tudományos áttörést ért el a Semmelweis Egyetem csapata a Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkatársaival együttműködve. Miután a világon először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálniuk, a magyar kutatók magyarázatot találtak a SARS-CoV-2 több sajátosságára, amely a kórokozót olyan ellenállóvá teszi. Kiderült, hogy a vírus alkalmazkodását a változatos és változó környezeti körülményekhez, szokatlanul nagy fertőzőképességét szerkezeti (mechanikai) és öngyógyító tulajdonságai biztosíthatják.
A magyar és a világsajtó részletesen beszámolt a korszakalkotó felfedezésről, magunk a Semmelweis Egyetem oldalát felkereső 24.hu cikke alapján ismertetjük.
Annak köszönhetően, hogy aktív, nem pedig inaktivált, fagyasztott vagy vegyileg kezelt vírusokat tanulmányoztak – különös technikával: atomi erőmikroszkóppal (AFM) –, a kutatók működés közben figyelhették meg a SARS-CoV-2 szerkezetét és jöhettek rá, miért annyira ellenálló ez a kórokozó. Az eredmények alapján a felszínét borító tüskék rendkívül mozgékonyak, maga a vírus pedig öngyógyító; emellett könnyen összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetében pedig a fizikai behatás sem tesz kárt: egyike lehet az ember által ismert legrugalmasabb biológiai organizmusoknak.
A magyar kutatócsoport a nagyjából 80 nanométer széles SARS-CoV-2 részecskét egy ennél is kisebb tűvel szúrta meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant. Ezt száz alkalommal megismételték ugyanazon az organizmuson, ám a vírus szinte teljesen sértetlen maradt. Óhatatlan a kérdés, tesszük hozzá magunk: hogy lehet ez? Vannak más vírusok is hasonló tulajdonsággal? Ezek után, ezek ismeretében mit lehet tenni ellene?
A csapat az organizmus szerkezetének egyéb tulajdonságait is tanulmányozta. A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat. Ebben a tüskék rugalmassága is segítheti a kórokozót. A korábbi vizsgálatok eredményei eltértek abban, hogy hány ilyen koronaszerű tüske borítja a vírus külsejét: a Cambridge-i Egyetem tanulmánya alapján például körülbelül 24, míg a Max Planck Intézet becslése szerint 40. A magyar kutatók által vizsgált organizmus 61 tüskével rendelkezett, dr. Kellermayer Miklós szerint ez is bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága a véltnél nagyobb lehet.
A magyar kutatók a tüskéket alkotó fehérjéket is elemezték: a koronaszerű alkotóelemek a tű fizikai behatására olyan magas frekvenciával lendültek ki, hogy a másodpercenkénti 300 felvétel készítésére is képes atomi erőmikroszkóp is csak elmosódott képet tudott készíteni róluk. A kutatók szerint ez a nagy sebességű mozgás segíthet a vírusnak könnyebben megtalálni a gazdasejteket és összekapcsolódni azokkal. Szintén vizsgálták a SARS-CoV-2 hőellenállását: eredményeik alapján a vírus egyedülálló módon alig változik, ha 10 percen át 90 Celsius fokos hőnek van kitéve: mindössze néhány tüskéjét veszíti el, de a szerkezete sértetlen maradt. Ez magyarázatot adhat arra, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban, vagy a nyári időjárás ellenére is.
Ragyogó eredmények, félelmetes kilátások. Ilyen még nem volt!