Az Átlátszó cikke 2017. május 6-án. Szerző: Sipos Zoltán főszerkesztő, újságíró.

Egyre nagyobb szerepet játszanak az erdélyi magyar online piacon a magyarországi közpénzek, a legnagyobb portálok bevételeit 2016-ban kisebb-nagyobb mértékben meghatározták ezek a támogatások. Bár eddig az erdélyi médiában nem volt jellemző a magyarországi kormánypropaganda, kérdés, hogy a választások közeledtével ez változik-e.

Szakmai körökben valószínűleg senki nem kapja fel a fejét arra, hogy a krónikus forráshiánnyal küszködő erdélyi magyar sajtó részben magyarországi támogatásokból tartja fenn magát.

2016-ra azonban érezhető egy hangsúlyeltolódás a támogatáspolitikában: míg korábban a Fidesz-kormány az ún. „jobboldali” médiaorgánumokat támogatta, addig mára irányultságtól függetlenül a négy legfontosabb portál – a székelyhon.ro, a maszol.ro, a Transindex és a Főtér – jövedelmeinek számottevő része a Miniszterelnöki Kabinetirodától, a Szerencsejáték Zrt.-től valamint az MVM Zrt.-től származik. Kérdés, hogy ezeknek a támogatásoknak van-e ára, és ha igen, akkor mikor és hogyan kell azt majd megfizetni.

A váltás azért figyelemreméltó, mert ugyan az utóbbi 25 évben az erdélyi magyar médiaorgánumok folyamatosan szerepeltek a határon túli magyarságnak szánt támogatási listákon, a kedvezményezettek köre azonban aszerint változott, hogy éppen a „baloldal” vagy a „jobboldal” volt kormányon.

Nagyberuházások, magyarországi közpénzekből

A különféle médiaorgánumoknak az idők során hébe-hóba megítélt, jellemzően nem túl nagy összegű támogatásai közül kiemelkedik a Medgyessy Péter elhamarkodott ígéretéből kinőtt Erdélyi Magyar Televízió (összefoglaló itt). A kormányváltás után az utóbbi évek leglátványosabb médiabefektetése szintén magyarországi közpénzekből történt: a jelenleg legnagyobb erdélyi magyar médiacég, a 4 helyi újság, regionális napilap és hetilap, valamint az egyik legnézettebb portál, a székelyhon.ro mögött álló Udvarhelyi Híradó Kft. többségi tulajdonosa 2011 óta a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány, amely magyarországi állami tulajdonú vállalatok adományaiból évente millió eurós nagyságrendben finanszírozza a lapcsoport működését.

Az Udvarhelyi Híradó-lapcsoport mellett szintén a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány támogatja a kisebb véleményportál, a Főtér kiadását.

Simicskától a propagandaminisztériumhoz

A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány kezdetben Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott. 2015-ben, az Orbán-Simicska konfliktus kezdetén azonban az üzletember „átadta” az alapítványt és vele együtt az alapítvány által finanszírozott erdélyi és felvidéki médiatermékeket (az átadásról és az átmenet okozta pénzügyi zavarokról itt írtunk).

Azóta fejlemény, hogy a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány a közhasznúsági jelentése szerint 2016-ban a magyarországi független sajtó által egyszerűen csak „propagandaminisztériumként” emlegetett Miniszterelnöki Kabinetirodától kapja az éves támogatása háromnegyedét, 150 millió forintot (488 ezer euró) – a korábbi állami vállalatok közül egyedül a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adományozott 50 millió forintot (162 ezer euró).

A „baloldal” felé is nyitottak

Szintén újdonság, és valószínűleg az RMDSZ-Fidesz kiegyezésnek köszönhető az, hogy a támogatáspolitika mára meghaladta a korábbi bal-jobb logikát (a „bal” és a „jobb” jelzőket itt az egyszerűség kedvéért használjuk, ezeknek a címkéknak ideológiai alapja nem igazán van): mára a két nagy, hagyományosan „baloldali” portál, az RMDSZ által ellenőrzött maszol.ro és a Transindex is részben magyar közpénzekből működik.

Sokáig a „baloldali” médiatermékek egyáltalán semmilyen támogatást nem kaptak a Fidesz-kormányoktól. A jég 2015-ben tört meg, amikor a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány 2 millió forintot (6,4 ezer euró) kapott a Szerencsejáték Zrt.-től (Szerencsejáték Zrt. támogatások listája itt). Ugyanebben az évben a Transindex-et kiadó Média Index Egyesületnek a Magyar Nemzeti Bank által alapított, határon túli támogatásokat folyósító Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) 600 ezer forintot (1,9 ezer euró) ítél meg (PADOC támogatások listája itt).

A kezdeti, csekély összegeket 2016-ban konzisztensebb támogatások követik: a maszol.ro-t (Progress Alapítvány) 20 millió forinttal (64 ezer euró) támogatja a Szerencsejáték Zrt., a Transindex (Média Index Egyesület) 10-10 millió forintot (összesen: 20 millió forint, 64 ezer euró) kap a Magyar Villamos Művek Zrt.-től valamint a Szerencsejáték Zrt.-től (MVM támogatási lista itt).

https://e.infogr.am/media-05588144640?parent_url=https%3A%2F%2Fatlatszo.ro%2Fszabad-sajto%2Fmedia%2Fmagahoz-edesgette-a-fidesz-az-erdelyi-magyar-online-sajtot%2F&src=embed#async_embed

Miért baj ez?

Főleg azért aggályos mindez, mert ahogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda, úgy a PADOC, az MVM Zrt. vagy a Szerencsejáték Zrt. sem szakmai befektető. Ezeknek az adományozóknak a célja nem az egészséges nyilvánosság, a sokszínű és professzionális erdélyi sajtó működtetése, hanem a magyar kormány mindenkori érdekeinek a képviselete, illetve bizonyos, a magyar kormány számára kiemelt fontosságú projektek diszkrét finanszírozása.

Mint a napokban egy véletlen elszólásból kiderült, az MVM Zrt.-nél nem önállóan döntenek a támogatásokról, hanem azokat minden esetben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá. Valószínűleg a Szerencsejáték Zrt.-nél sincs ez másként.

Egyébként az MVM Zrt.-ről és a Szerencsejáték Zrt.-ről legutóbb Erdélyben akkor hallottunk, amikor a két állami vállalat szponzorizált egy sor, Erdélyi Magyar Néppárthoz köthető civil szervezetet. Már csak ezért is nehéz elhinni, hogy ezeknek a támogatásoknak nincsenek apróbetűs feltételei.

Tényleg számít ez a pár millió?

A magyarországi kormányközeli médiába tolt elképesztő összegekhez képest eltörpülnek az erdélyi médiának megítélt pénzek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Udvarhelyi Híradót leszámítva kis, legfeljebb tucatnyi újságírót foglalkoztató szakmai műhelyekről van szó. Itt már néhány tízezer euró is számottevő bevételnek számít, egy-egy ilyen támogatástól újságírók állása függ.

Főteret kiadó Erdélyi Médiatér Egyesület (Asociatia pentru Spatiul Media Transilvan) 2016-ra például 633 ezer lej (138 ezer euró) jövedelmet jelentett be az éves beszámolójában. Ez gyakorlatilag megegyezik a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítványtól kapott, 43 millió forintos támogatással – a véleményportál léte tehát teljes mértékben ettől a támogatástól függ.

(A Főtér nincsen jelen a Trafic.ro romániai audit-oldalon, olvasottságáról ezért nem rendelkezünk pontos adatokkal, de sejthető, hogy a látogatottsága nem nagyobb, mint pár helyi híroldal, például az uh.ro, a szatmar.ro vagy az erdon.ro. Összeállításunkban azért szerepel mégis negyedikként, mert a Főtér témaválasztása a helyi híroldalakkal ellentétben inkább regionális, tehát megítélésünk szerint közelebb áll a „nagy” hírportálokhoz.)

Számításaink szerint a Transindexet kiadó Média Index Egyesület 2016-os, 497 ezer lejre (108 ezer euró) rúgó jövedelmének 60 százalékát adta az MVM Zrt.-től és a Szerencsejáték Zrt.-től kapott, összesen 20 millió forintos (64 ezer euró) támogatás – igaz, itt a képet árnyalja az, hogy a portált kiadó egyesület mellett egy cég, a Media Net Kft. is működik, mely tavaly 208 ezer lej (45 ezer euró) jövedelemmel rendelkezett.

Noha a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány fő jövedelemforrása valószínűleg továbbra is az a magyar kisebbségnek járó bukaresti kormánytámogatás melyet az RMDSZ-nek folyósítanak, az alapítvány 2016-os, 981 ezer lejre (214 ezer euró) rúgó jövedelmeinek negyedét-harmadát adta a Szerencsejáték Zrt.-től kapott 20 millió forint.

Az Udvarhelyi Híradó Kft. 2016-os jövedelmeiről nincsen adatunk, mivel ennek a cégnek a kimutatását még nem töltötték fel a Pénzügyminisztérium honlapjára, azonban 2015-ben a 17,3 millió lejes (3,8 millió euró) jövedelmének nagyjából harmadát adta a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítványtól kapott, 392 millió forintos (1,3 millió euró) támogatás.

Könnyű pénz, biztos kiszolgáltatottság

Így állt elő az a helyzet, hogy mára az erdélyi magyar online piac három-négy legfontosabb szereplője kisebb vagy nagyobb mértékben ugyan, de magyarországi közpénzekből működik.

Az egy-két oldalas pályázatokkal elnyert „könnyű pénz” azt eredményezi, hogy a marketingre, reklámok értékesítésére, a pályázatírásra, egyáltalán: a médiatermék üzleti alapon való működtetésére kevesebb pénzt és energiát kell fordítsanak.

Ez azonban csak rövid távon jelent előnyt: közép- és hosszútávon az üzleti tudás és kapcsolatrendszer lassan elsorvad, és az adott cég még inkább kiszolgáltatottá válik – ezért amennyiben ezek a támogatások valamilyen okból kifolyólag megszűnnek, a fentiek közül néhány portál nehéz gazdasági helyzetbe kerül.

Egyébként némi iróniát is látunk ebben: a szereplők éles versenyben állnak egymással – a maszol.ro és a transindex.ro között például 2017 januárjában volt egy pengeváltás.

Cenzúra van, propaganda nincsen. Egyelőre

Mára világos, az erdélyi magyar médiában az (ön)cenzúra mindennapos gyakorlatnak számít, és amennyiben egy újságíró/szerkesztő foglalkozik egy politikailag kényesnek számító témával, akkor annak következménye van. Azonban eddig nem volt jellemző a menekült-ellenes propaganda, a folyamatos sorosozás, ahogy a karaktergyilkosság jellegű anyagokra sincsen példa.

Nagy kérdés azonban, hogy a közelgő magyarországi parlamenti választások idején ez változik-e. Azt már tudjuk, hogy a közelmúltban miniszteri biztost neveztek ki, akinek az a dolga, hogy minél többen menjenek el szavazni határon túlról.

„Nem akadályozunk semmit, legfeljebb vitatkozunk”

„(…) nem vezetjük félre sem az olvasóinkat, sem a munkatársainkat: egyértelmű, hogy milyen értékvilágot képviselünk, nincs áthidalhatatlan ellentét a tulajdonos (alapítvány) és a szerkesztőségeink meggyőződése között. Megakadályozni bármit is, de különösen a magyar politikum beszivárgását nekünk nem kell” – nyilatkozott az Átlátszó Erdélynek Szőke László, az Udvarhelyi Híradó Kft.-t tulajdonló alapítvány tartalomért felelős tanácsadója, egyben a cég egyik ügyvezető igazgatója, amikor megkérdeztük: hogyan tervezik megakadályozni azt, hogy a jövőben a magyarországi politikum befolyással legyen a tartalomra?

Szőke szerint „úgy általában politikum beszivárgásáról beszélni túl általános, nem jelent semmit, legfeljebb ügyek, témák, üzenetek lehetnek (így, feltételes módban!), ami a lapcsoport tartalomigazgatója és a főszerkesztők szűrőjén megy át: szakmai vitát követően, konszenzussal jelenhet meg bármi is, de nem a szerkesztők akarata ellenére.

Az öncenzúra is csak annyira működik nálunk, mint működhet például az Átlátszónál vagy az Indexnél: a sajátos kisebbségi lét által meghatározott értékvilág elfogadása egységes a lapcsoportnál, amihez igazodnak a munkatársak (különben nem jöttek volna hozzánk önszántukból!), és igen, ennek része az anyaország viszonyulása hozzánk, erdélyi magyarokhoz. Ami tehát a magyarországi politikából minket érint, az természetesen helyet kaphat nálunk, mert ez így természetes. Nem akadályozunk semmit, legfeljebb vitatkozunk. És nem támogatjuk, hogy egy szerkesztőséget túl szervilis személyiség vezessen.” (A válasz teljes egészében itt olvasható.)

Támogatóinknak semmilyen ráhatása nincs”

A Főtér.ro főszerkesztője, Papp Attila Zsolt így válaszolt: „Szeretnék egy aprónak tűnő, de fontos különbségtételt tenni rögtön az elején: a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány a Főtért kiadó Erdélyi Médiatér Egyesületnek nem a (kvázi) tulajdonosa, hanem a finanszírozója: vagyis nem az alapítvány hozott létre egy felületet, hanem egy erdélyi médiaprojekt keresett és talált támogatóra az alapítványban. A támogatást sem »automatikusan« kapjuk, hanem évente megújuló pályázat alapján; nem vagyunk részei az alapítványhoz köthető egyetlen médiaportfóliónak sem.

Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy támogatóinknak semmilyen ráhatása nincs a portál szerkesztési elveire: tartalmi kérdésekben kizárólag a szerkesztőség dönt, és ez – elég ehhez »fellapozni« az archívumunkat – remélhetőleg tükröződik is a Főtér tartalmában. Az elmúlt három évben nem érzékeltem politikai befolyásolási kísérletet vagy nyomásgyakorlást (emlékeztetőül: a 2014-es magyarországi parlamenti választások idején már közel négy hónapja működött a Főtér), és egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a jövőben megváltozna.

Ez egyébként személyes vállalásom is: főszerkesztőként nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy bárki ily módon beleavatkozzon a szerkesztőség munkájába és a tartalomgyártásba – és ez így is marad.”

Megkerestük a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány igazgatótanácsának elnökét, Nagy-Debreczeni Hajnalkát, azonban ő nem válaszolt érdemben a tartalom befolyásolására vonatkozó kérdésünkre. A Transindex egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.