A Szabad Európa cikke.
Meglepően sokat beszélt a francia elnök a jogállamiságról az Európai Parlamentben, ahol azonban a képviselők sokkal több és határozottabb lépést vártak el tőle, különösen Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban. Macron azonban nem is titkolta: attól tart, hogy ha tovább fokozzák a nyomást, ezek az országok inkább kilépnek az EU-ból, ezért tovább győzködik őket.
A Strasbourgban rendezett vitán Macron elnök kifejtette: az unió a demokrácia, a fejlődés és a béke alapelvein született, ezeket az alapelveket pedig most veszély fenyegeti. Ezért „újból életre kell keltenünk” őket, mondta. Figyelmeztetett: a jogállamiság vége egyben az önkényuralom kezdete, ezért az uniónak párbeszéd révén vissza kell hódítania azokat, akik távolodnak a demokratikus elvektől.
Macroni ígéretek
Macron szerint tévút, ha valaki felül akarja vizsgálni azokat az uniós alapokmányokat, amelyeket egyébként elfogadott, amikor szuverén módon csatlakozott a közösséghez. Feltette a kérdést, hogy ezek a politikusok vajon az egyenlőséget vagy a független igazságszolgáltatást akarják-e a újragondolni. Ezért úgy fogalmazott, hogy párbeszédet kell folytatni a jogállamiság védelme érdekében.
„A jogállamiság nem Brüsszel invenciója – ezt hallhatjuk bizonyos fővárosokból –, nem, ez történelmünk öröksége” – jelentette ki. Konkrét lépésre is ígéretet tett, mégpedig arra, hogy a francia elnökség az idén húszéves alapjogi chartát aktualizálni fogja. Macron szerint ez alkalmas lesz arra, hogy megszilárdítsák az uniós értékeket, de arra is, hogy alapvető emberi jogként rögzítsék a terhességmegszakítást.
Ugyanakkor a jogállamisági vitákban Emmanuel Macron óvatosságra intett: „A jogállamisághoz ragaszkodnunk kell, és nem tudjuk elfogadni, mert az is veszélyes, hogy egyes országok esetleg kilépjenek az európai projektből csak azért, mert túlságosan nagy nyomást gyakorlunk rájuk. A reformok elkerülhetetlenek ez ügyben, ugyanakkor inkább a meggyőzés eszközével kell élnünk, és nem a fenyegetés eszközével” – jelentette ki.
Egyúttal tájékoztatta az Európai Parlamentet arról, hogy februárban Lengyelország, márciusban pedig Magyarország kapcsán rendeznek meghallgatást a tagállamok tanácsában. Hasonló meghallgatásra az elmúlt két évben már több példa is volt, de semmilyen előrelépés nem történt.
Kétkedő képviselők
A képviselők nem voltak elégedettek az elnöki ígéretekkel. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője aggodalmát fejezte ki, hogy „Orbán Viktorral szemben nem vagyunk képesek felszólalni és keresztül vinni a 7-es cikk szerinti eljárást”, szerinte semmi sem történtik, a tagállamok nem csinálnak semmit.
A szociáldemokraták részéről Iratxe García Perez azt mondta, hogy addig nem szabad helybenhagyni a magyar és a lengyel helyreállítási tervet, amíg ezek a kormányok nem hajtják végre a bíróság ítéleteit és nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.
A szélsőbaloldali Manon Aubry azt kérdezte Macrontól, hogy vajon a bolygónkat védi-e, amikor „az orbáni szélsőjobbal együtt védi meg a gázt és atomenergiát”, vagy a demokráciát védi-e, amikor francia elnökként Orbánnal találkozik.
Ez utóbbit bírálta a jobbikos Gyöngyösi Márton, aki azt rótta fel Macronnak, hogy kiáll az európai értékek mellett, de azzal az Orbánnal tárgyal, aki Putyinnal barátkozik. „Az oroszbarát illiberalizmus nagy veszélyeket vet fel” – figyelmeztetett Gyöngyösi. Cseh Katalin momentumos képviselő pedig azt várja, hogy a francia elnökség határozott lépéseket tegyen a Pegasus-botrány kapcsán, amelyet az európai Watergate-ügynek nevezett.
Deutsch Tamás fideszes képviselő is megintette a francia elnököt, mondván, „a kettős mérce és a politikai zsarolás gyakorlata rombolja az alapvető európai értékeket”. Deutsch szerint veszélyes gyakorlat az, hogy mindenből politikai és ideológiai kérdést csinálnak az európai liberálisok és baloldaliak. Ráadásul úgy, hogy a liberális demokrácia jelszavát hangoztatva ideológiai kizárólagosságra törekednek. Deutsch Tamás felhívta a francia elnökség figyelmét arra is, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges az ambiciózus klímavédelmi célkitűzések elérése. Nem ideológiai, hanem kizárólag technológiai kérdés, hogy melyik energia-előállítási forma fenntartható és zöld. A Fidesz EP-képviselője arra kérte a francia elnököt, hogy ne helyezzenek nyomást másokra, hogy elkövessék ugyanazt a hibát, az illegális migránsok tömeges beengedését. „A külső határokat minden körülmények között meg kell védeni, nem kell mindenkit beengedni” – mondta Deutsch Tamás.
Kellemetlen végjáték
A parlamenti vita a tervezettnél órákkal hosszabb lett, ezért a vita utánra meghirdetett sajtótájékoztató is – amelyen a francia elnök mellett az EP új elnöke, Roberta Metsola vett részt – jelentős késéssel kezdődött. Több tucat újságíró várta ennek ellenére Emmanuel Macront, aki mondott egy nagyon rövid beszédet, majd távozott, úgyhogy egyetlen kérdést sem lehetett neki feltenni, ami kiváltotta az újságírók felháborodását. Különösen úgy, hogy a plenáris ülésen Macron még arról beszélt, hogy az EU-nak intézményes keretek között kell támogatnia az újságírók munkáját. Sőt Roberta Metsola tegnap, elnökké választását követően szintén hitet tett a szabad sajtó szükségessége mellett. Ehhez képest mindketten az első adandó alkalommal megfosztották az újságírókat a kérdezés lehetőségétől.
Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
