M. Á.: Milyen az intelligens ember?

Sosem árulja el a következő lépését.

Kíváncsi.

Nagy önuralma van.

Keveset beszél, sokat hallgat.

Remek a humorérzéke.

Sosem terjeszt pletykákat.

Az egyszerűséget előnyben részesíti a fölösleges bonyodalmakat.

Hű önmagához: következetes.

Szeret az árral haladni.

Nem vonja el könnyen semmi a figyelmét.

Nem fél segítséget kérni.

Soha nem hagy fel a tanulással.

Forrás: Quora

William James Sidis szomorú története

Tudtad, hogy Albert Einstein IQ szintjét 160-ra becsülték, Isaac Newtonét 190-re, míg a Facebook atyjának, Mark Zuckerbergnek is kimagasló, 152-es IQ szintje van. Ezek a férfiak mind a világtörténelem legokosabb emberei közé tartoznak, viszont, a már így is elképesztő számokat messze túlszárnyalja egy William James Sidis nevezetű illető elméje, ugyanis úgy tartják, hogy William IQ szintje valahol a 250 és 300 között mozgott. Őt tartják hát a világ legokosabb emberének, azonban ez közel sem aranyozta be mindennapjait, sőt valójában nagyon szomorú véget ért élete igen fiatalon. És ha már itt tartunk, hogy lehet, hogy szinte nem is hallottunk mind ez idáig semmit erről az emberről?

Az IQ (vagyis az angol rövidítés az intelligence quotient, intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (köznyelvben: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható.
William James Sidsi 1898-ben született New Yorkban, és nyolc éves korára már nyolc nyelven beszélt folyékonyan. Édesapja, Boris négydiplomás pszichológus volt, édesanyja szintén felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Mivel már a szülei is jóval okosabbak voltak az átlagnál, Williams James Sidis-től mindenki azt várta, hogy páratlanul briliáns elmével fogja megáldani az ég. Viszont az intelligenciája mindenkit elvárását mérföldekkel felülmúlta még így is. Már tizennyolc hónaposan a New York Times hasábjait olvasta. Nyolcéves korára pedig autodidakta módon elsajátította a latin, görög, francia, orosz, német, héber, török és örmény nyelveket. Páratlan intelligenciáját látván az apja rögtön be szerette volna íratni a fiút a Harvardra, viszont az intézmény elutasította a jelentkezését, mivel akkor mindössze kilencéves volt. Két évet kellett Williamsnek várnia ahhoz, hogy a Harvard hallgatójává váljon, viszont így ő lett az intézmény minden idők legfiatalabb tanulója. 1910-ben már olyannyira elsajátította a matematika tudományát, hogy ő tanította az óraadó tanárt és nem fordítva. Ekorra már a professzorai csak „csodagyerekként” emlegették, nem is hiába, ugyanis tizenhat éves korára már sikeresen be is fejezte az alapképzést, amit ekkorra az átlagot nézve még csak el sem kellett volna kezdenie. Mint a zsenik általában, sajnos William James Sidis sem találta igazán a helyét a világban, bár az sem segített, hogy mások társaságát nem is igazán kereste. Egyik gyengén fizető munkahelyről a másikra vándorolt a nehezen barátkozó férfi, akit bár mindenhol felismertek, sosem nyitott senki felé. 1924-ben aztán szalag címmel robbant a hír a sajtóban, hogy a géniusz heti 23 dolláros bérű munkát végez, ami az átlag alatt van, átlagon felüli képességei ellenére, amire hatásul a negatív közvélemény azonnal a szájára vette a történetet. Mindenki csúfolta Williamet, amiért képtelen hasznosítani azt, amivel az ég megáldotta, bár azt viszont csak nagyon kevesen tudták, hogy ezalatt William megannyi remek könyvet írt és számtalan művet szerzett, természetesen álnevek alatt. Ahogy említettem is, Sidis az egész életét egyedül töltötte. Elszakadt a családjától és gyári munkákból tartotta el magát. Talán ő volt a világ történetében az egyetlen olyan személy, aki képes lett volna megváltoztatni az emberiség sorsát felhasználva az ő egészen földöntúlinak számító zsenialitással megáldott elméjét…

Forrás: YouTube

Az intelligencia kilenc típusa

Mindannyian hallottuk már az „intelligencia” kifejezést, de kevés ember tudja, hogy többféle intelligencia létezik, amelyek leírják a különböző személyiségeket, és hogy az agyunk milyen módon működik.

Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológusa dolgozta ki a többszörös intelligencia elméletét, amely kifejti azt a kilenc módot, ahogy az intelligenciánkat különböző célokra tudjuk használni. Bár az elméleten azóta igazítottak és módosítottak, amely további intelligencia típusokat is tartalmaz, de még mindig alapként szolgál az intelligencia elmélet számára. Ezek közül vajon melyik igaz rád?

1. A nyelvi intelligencia

Ahogy a cím is magától értetődően sugallja, ez a fajta intelligencia a verbális készségeket, és az információt közlő szavak hangjainak, jelentésének és ritmusának feldolgozási módját jelenti. A nyelvi intelligenciával rendelkező egyének egyik fő vonása az összetett eszmék és gondolatok jól fejlett nyelvvel történő kifejezése. Ez a fajta intelligencia többnyire írók, költők vagy szónokok körében ismert.

2. Logikai-matematikai intelligencia

Logikai-matematikai intelligenciáról akkor beszélünk, amikor az egyén képes analitikusan gondolkodni annak érdekében, hogy felismerjen bizonyos mintákat, függetlenül attól, hogy azok logikaiak vagy numerikusak. A feltételezések figyelembe vétele, a számító matematikai műveletek elvégzése a főbb vonásai annak, ha valaki logikai-matematikai elmével rendelkezik. Azok az emberek, akik ezzel a fajta intelligenciával rendelkeznek, szeretik elemezni a helyzeteket az érvelés és a minták tekintetében, amely erőteljesen a logikán alapul. Ez a fajta intelligencia jól ismert a tudósok, matematikusok és nyomozók körében.

3. Térbeli intelligencia

Ha képekben és látványban gondolkozol, akkor több mint valószínű, hogy térbeli intelligenciával rendelkezel. Az egyértelmű és pontos vizualizáció a fő jellemvonása az ezzel az intelligenciával rendelkező személynek a mentális képalkotás, kép manipuláció és az aktív képzelet mellett. Művészek, festők és építészek hajlamosak az ilyen típusú intelligenciára.

4. Testi-kinesztetikus intelligencia

Ez a fajta intelligencia arról szól, amikor képes valaki a testét hatékonyan és ügyesen irányítani a különböző fizikai képességeit használva. Ezen intelligencia esetében hatalmas jelentősége van az időzítésnek és a szem-kéz koordinációnak. Többnyire sportolók, orvosok és mesterek körében beszélhetünk erről a fajta intelligenciáról.

5. Zenei intelligencia

A zene és ritmus létrehozásának, fenntartásának és értékelésének egyfajta képességét nevezzük zenei intelligenciának. Ez a fajta intelligencia gyakran jár együtt érzelmekkel, és mind a két dolog nagyon szorosan kapcsolódik a matematikailag intelligens emberekhez, akik néhány hasonló kognitív vonáson osztoznak, mint a zenei intelligenciával rendelkező egyének.

6. Interperszonális intelligencia

Az interperszonális intelligencia empátiaként is leírható, mivel mind a kettő nagyon hasonló. Az ilyen típusú intelligenciával rendelkező emberek képesek felismerni és azonosítani mások érzelmeit, vágyait és motivációit. Az interperszonális intelligenciával rendelkezők egyik fő vonása más emberek megértése, amit sokféle típusú munka során figyelhetünk meg, mint például a gondozó és szociális munkások, színészek, politikusok és tanárok esetében.

7. Intraperszonális intelligencia

Az intraperszonális intelligencia hasonló az interperszonálishoz, csakhogy ez a típus önmaga érzelmeinek észlelésével és megértésével foglalkozik másoké helyett. Ha összhangban érzed magad a saját gondolataiddal és jól megérted önmagad, valamint elsődleges számodra, hogy belsőleg motivált legyél, a legfontosabb jelei ennek a fajta intelligenciának. Pszichológusok, írók és filozófusok tartoznak az ezen intelligenciával rendelkezők csoportjába.

8. Természeti intelligencia

Ez a fajta intelligencia talán a legritkább, és az ilyen típusú intelligencia értékeli és határozza meg mindazt, ami a természetből ered. Függetlenül attól, hogy egy bizonyos fajta növényről, vagy egy kis erdei állatról van szó, ez a fajta intelligencia nagy részét képezi evolúciós történelmünknek, és az olyan emberek, mint a kertészek, séfek, vagy vadászok, akik gyakran rendelkeznek ezzel a fajta intelligenciával.

9. Egzisztenciális intelligencia

Ilyen intelligenciával elsősorban a filozófusok és mély gondolkodók rendelkeznek. Azoknál figyelhető meg az egzisztenciális intelligencia, akik megkérdőjelezik a világot, létezésünket és benne mindent, különösen az emberi fajjal kapcsolatos dolgokat.

Bár néhány ezen fajta intelligenciák közül más néven forog a köztudatban, és talán már hallottál róluk másoktól (az érzelmi intelligencia egy hasonló, de más típusú példa), ezek az alapvető intelligencia típusok azok, melyek megtalálhatók a különböző emberekben.

Forrás: Kárpátalja.ma