Nem volt túl jó magyarnak lenni az Európai Parlament strasbourgi folyosóin.
Elérte az energiaválság az Európai Parlamentet is: hiába vannak odakint mínuszok, a strasbourgi üléstermet is csak 19 fokra fűthetik fel. Így a hatalmas, labirintusszerű épületegyüttesben még nagyobb a rohanás egyik teremből a másikba – a tempós gyaloglás felmelegíti a hűvösben elgémberedett végtagokat. Múlt szerdán odakint meseszerű havazás, bent egy eléggé szétcsúszott fi deszes EP-képviselő
fogadott, amikor az EP által szervezett sajtóúton tizenkettedmagunkkal reggel tíz előtt néhány perccel beültünk az M04016-os terembe.
Nem én vagyok rosszindulatú, maga Deutsch Tamás kezdte ezzel a beszélgetést, hogy ritkán van ennyire szétesve, és azonnal kávét kért rengeteg tejjel. A koffein hatott: ugyan a téma a Szaharov-díj lett volna (idén a „bátor ukrán népet” tüntették ki az EP legfontosabb díjával), de a magyar politikus a második mondatnál már az „EP-ben
elszabadult, elvakult és agresszív woke-szemléletnél” tartott, hogy aztán pár nagy ívű kanyar után a monológ a jelenlévő újságírók és médiumaik ostorozásában csúcsosodjon ki. Mégis megérte végighallgatni: fideszes képviselőtől eddig nem hallottam azt a kifejezést, hogy „az ukrán nép megérdemelte a díjat a hősies honvédő harcáért”. Ismerve a kormánypárti retorikát: „nesze neked, bohóc elnök” és „Ukrajna nem is létezik”, kíváncsi vagyok, Deutsch elmondaná-e ugyanezt még egyszer az itthoni megmondóembereiknek tartott eligazításon.
Véletlen egybeesés, de pont a találkozás publikálták az Eurobarométer friss felmérését arról, hogy mit gondolnak az emberek az ukrán háborúról. Az október 12. és november 7. között lebonyolított kutatás szerint az uniós polgárok 74 százaléka helyeselte, hogy az Európai Unió Ukrajna mellé állt az orosz inváziót követően. Kormánypropaganda ide, brüsszeli szankciókat bombaként ábrázoló plakátok oda, még Magyarországon is a megkérdezettek 59 százaléka támogatja, az EU kiállását Ukrajna mellett.
A képviselővel való találkozás után mi is hamar felvettük a ritmust a folyosókon trappolásban – a népszavás kolleginával egy fotó erejéig megkerestük az EP alelnöki székéből éppen kiszavazott Eva Kaili leplombált irodáját a 12. emeleten.
Nekünk szerencsénk volt, nem buktunk le, ám két másik magyar kollégát kitessékeltek az épületrészből – állítólag újságírók csak a képviselők vagy asszisztenseik meghívására léphetnek ezekre a folyosókra, és értelemszerűen a letartóztatottaknak nem volt módjuk meghívni a sajtót a bejárásra.
Bár kedden délben éppen „goulasch à la Hongroise dans son pain”, vagyis cipóban szervírozott gulyásleves volt az EP kantinjában (környezeti lábnyoma vörös, vagyis a legdurvább, vélhetően a marhahús miatt), nem volt túl jó magyarnak lenni azokon a folyosókon. A magyar kormány megítélése már nem nevezhető vegyesnek sem
– még a korábbi szövetségesek is csak legyintenek, ha szóba kerülünk. Ráadásul a Fidesz tizenkét független képviselői helye immár igen keveset ér a képviselő-csoportos logikára épülő parlamentben. A Válasz Online-os kolléga egy lengyel néppárti képviselővel készített interjú közben a Fidesz kilépését említette, mire a politikus megállította az interjút, hogy pontosítson: „Nem kiléptek, hanem kirúgtuk őket a Néppártból.” – Itt vannak, de beleszólni már nem tudnak, fogalmazott egy szakértő, amikor a magyar kormány párti képviselőkről kérdeztem. – Ezért úgy hívják fel magukra a figyelmet, hogy megpróbálnak botokat dugni a küllők közé. Ezt a játékot nem lehet a végtelenségig játszani.
A magyar ügyeken túl tekintve nem mehetünk el szó nélkül a Qatargate-nek is nevezett korrupciós ügy mellett, ami nagyon nem tett jót az intézmény megítélésének. Ez az EP történetének legnagyobb botránya, és mivel magyar képviselő nincs közöttünk, Deutsch Tamás is hangosan hahotázott, amikor erről kérdeztük. Amikor megemlítettem neki Simonka Györgyöt, Völner Pált, Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt és Farkas Flóriánt, azonnal támadóba váltott: a fideszes országgyűlési képviselők esete szerinte azért teljesen más, mert ott nem volt tettenérés.
Azt már én teszem hozzá, hogy sokáig következmény sem: Völner és Simonka még akkor is bejárt szavazni, amikor már folyt ellenük az eljárás, az Országos Roma Önkormányzatnál eltűnt 1,6 milliárd forint ügyében pedig a napokban
bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal (NAV).
Strasbourgban kicsit gyorsabban őrölnek a malmok: Eva Kailit pénteken vették őrizetbe, és kedden már nem ő volt az EP alelnöke.
Forrás: a Magyar Hang V. évfolyama 52-53. számának (2022. december 22. – 2023. január 5.) nyomtatott változata.