Az uniós megegyezés érdekében a kormány hétfő este beadta az első törvénymódosításokat.
Több törvénymódosító javaslatot is benyújtott hétfő este a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottsággal való megegyezés, így az uniós pénzekhez való hozzájutás érdekében.
Az első rész az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal folytatott együttműködésről, a közbeszerzésekről, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szól. A tízoldalas tervezet alapján a jövőben a NAV az OLAF megkeresése alapján pénzügyőri támogatást nyújt a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásához. A jövőben közbeszerzési eljárásra kötelezett lesz az állam, minden minisztérium, központi beszerző szerv, költségvetési szerv, minden helyi és nemzetiségi önkormányzat és önkormányzati társulás, fejlesztési tanács, az Országgyűlés vagy kormány által létrehozott, közérdekű tevékenységre létrehozott jogképes szervezet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személy.
Utóbbiak, vagyis a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében a legfőbb szervének és felügyelőbizottsági elnökeinek, tagjainak, valamint foglalkoztatottjainak meg kell felelniük az összeférhetetlenségi szabályoknak: aki gazdasági, személyes, családi, érzelmi, politikai okok vagy nemzeti hovatartozás miatt akárcsak korlátozottan képes pártatlanul ellátni a feladatát, annak tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, mely az alapítvány vagy szervezetei számára vagyont juttat. Vagyis
olyan döntésben nem vehet részt, amivel pénzbeli vagy vagyonbeli juttatáshoz jut az adott közalapítvány.
Az viszont a tervezetből nem derül ki pontosan, hogy mi alapján dőlhet el mondjuk az érzelmi vagy a politikai hovatartozás, milyen érzelmi szint lehet már kizáró ok, és vajon az összeférhetetlenség csak önbevalláson alapul-e a jövőben.
– Szkeptikus vagyok, a kormány ugyanis az elmúlt 10-12 évben kialakított egy olyan rendszert, melyet a haszonélvezőivel közösen akár becsületesen is működtetni tud, legalábbis látszatra – mondta lapunknak még a törvényjavaslat benyújtása előtt a kormány Európai Bizottságnak tett vállalásairól Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Majd úgy folytatta: mára a hatalomnak kedves csoportok olyan pozíciókba kerültek, hogy már felülről érkező ráhatás nélkül is a legjobb, adott esetben az egyedüliként elfogadható ajánlatot tudják tenni az uniós közbeszerzéseknél is.
– Mostanra rajtuk kívül mindenki mást lesöpörtek a porondról, így már becsületesnek lenni kisebb rizikó, mint a korrupció. Persze ettől még utóbbi nem szűnik meg, ám kevésbé látványos lesz a volumene, és mindenkinek elég lesz radar alatt repülni – tette hozzá.
Az Európai Bizottság vasárnap 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás megvonására tett javaslatot a magyarországi korrupció miatt, ám két hónap haladékot adtak Orbánéknak, hogy teljesítsék a Brüsszelnek tett ígéreteket a jogállamisági eljárásban. A magyar kormány – Navracsics Tibor közlése szerint – 17 vállalást tett az EU felé, benne például a közbeszerzéseket ellenőrző Integritás Hatóság létrehozását, a civilek részvételével megalakuló Korrupcióellenes Munkacsoportot, az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentését, és az összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztését a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra.
Brüsszel meglépte: 3000 milliárd forint támogatás befagyasztására tett javaslatot az állami korrupció miatt – Magyarország lehet az első európai uniós tagállam,…
– Az eddig megismert vállalások a rendszer részeként működő korrupciót nem törik meg, mindez csak szépészeti beavatkozásként fogható fel – fogalmazott Ligeti Miklós. – Például remek dolog, ha tényleg egy nyílt pályázaton döntenek majd a felállítandó Integritás Hatóság vezetőjéről, ám amíg minden más pozícióban kormányhoz hű emberek ülnek, addig csekély az esélye, hogy ez valódi változást jelent majd. Ugyanígy vélekedett a TI jogi igazgatója az információs törvény majdani módosításáról, és az adatigénylésekkel kapcsolatos költségelemek kivezetéséről, mellyel szerinte nem a teljes átláthatósághoz, hanem csak a 2015-16-os állapothoz tér vissza a kormány.
A hosszú évekre titkosított dokumentumok – például Paks 2 vagy a Budapest-Belgrád vasút iratai – viszont továbbra sem lesznek hozzáférhetőek.
Vera Jourova, az Európai Bizottság uniós értékekért és átláthatóságért felelős cseh biztosa hétfőn abszurdnak nevezte azokat a kritikákat, hogy megalkudták volna a magyar kormánnyal és a megfelelő törvényjavaslatok esetén Magyarország megszerezheti az uniós forrásokat. (Navracsics Tibor előzőleg arról beszélt, hogy ha Magyarország teljesíti a vállalásait, újabb feltételek már nem támaszthatók felé). Jourova jelezte, a magyar kormány sok ígéretet tett az EB-nek, hogy ne vonják el Magyarországtól az uniós forrásokat, személy szerint meglepte, „mennyire messze mentek az engedményeikkel”, ám szerinte ha „a Bizottság újabb problémákat lát Magyarországon, akkor a jövőben újraindíthatja a mechanizmust”.
Navracsics: A kormánynak esze ágában sincs nem betartani az EU felé tett vállalásait – A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáé…
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. szeptember 19-én.
