Tíz évvel ezelőtt egy rendkívül érdekes, mondhatni érdekesen furcsa szerzővel hozott össze a szerkesztői munka: Györfi András margittai belgyógyász főorvossal, aki annyira járatosnak, műveltnek bizonyult a modern fizika kérdéseiben, hogy – miközben szakmájának is kiváló, újító szellemű művelője – a kavntumfizikáról, a relativitáselméletről, elemi részekről, gravitációs kölcsönhatásokról, magas matematikáról és hasonlókról írt könyveket. Akkori friss műve kapcsán, tíz éve decemberben, gyorsan levélinterjút készítettem vele – amelynek most különös aktualitást ad, hogy utolsó kérdése az akkori egészségügyi miniszter tevékenységére vonatkozott… aki most, kereken tíz év múltán újra miniszter, egy még bonyolultabb, ugyanakkor sokkal gazdagabb tárca élén.
De van egy másik érdekessége is annak a beszélgetésnek. Alább olvasható egy kiemelt része, és nyomában egy merész fogadás.
– Merre halad, a világ nagy kutatóközpontjaiban a modern fizika?
– Különös figyelemmel követem a kvantumos összefonódás vizsgálatára szakosodott bécsi és párizsi kutatócsoportok eredményeit – véleményem szerint a valóság új dimenziói tárulhatnak fel munkásságuk során. Ellenben az igazán nagy kutatóközpontok évek óta az anyag és energia elemi építőköveinek és azok kölcsönhatásainak vizsgálatára fektetik a hangsúlyt. A svájci CERN és az amerikai Tevatron részecskegyorsítói a Higgs-bozon, az extra dimenziók és a húrelmélet egyéb esetleges tanúinak felderítésén ügyködnek, de mellékes célpontként a sötét anyag és sötét energia valódi mibenlétére utaló jelenségekre is vadásznak.
Ami a Higgs-bozon iránti lelkesedést illeti, magam gondolatban egy fogadást is ajánlottam: miszerint ez a bozon nem létezik, a tömeg eredete nem a Higgs-mezővel való kölcsönhatás eredménye, hanem egy másik mechanizmus a ludas a dologban, amelyről egy készülő, második könyvemben írnék többet.
– És miért csak magában fogad valaki?
– Mert még nem találtam olyan valakire, aki állná a fogadást.
– Itt a kezem – csapjon bele!
Csatt*
Így jutott el szerkesztő és szerző 2011. január 2-án az alábbi – utóbbi által – szabályokba foglalt tudománytörténeti jelentőségű megállapodás megkötéséhez:
*Fogadás,
Mely létrejött ma (dátum) Ágoston Hugó és Györfi András között.
A fogadás tétje a Higgs-bozon létének kísérleti bizonyítása.
Ágoston Hugó azt állítja, hogy tíz éven belül valamelyik kutatócsoport kísérleti eredményei kétséget kizáróan azonosítják a Higgs-mező bozonjainak fizikai tulajdonságait, és leírják azokat a kölcsönhatásokat, melyek révén az ebben a mezőben található anyag és energiacsomagok tömegre tesznek szert.
Györfi András azt állítja, hogy ilyen bejelentés nem történhet, mert a tömeg eredete nem a Higgs-mezővel való kölcsönhatás eredménye.
A fogadás tíz évig áll, a Higgs bozon létét a Nature című folyóiratban való közlése vagy a fizikai Nobel-díj bizottság ez irányú döntése értelmében a felek elfogadják.
A fogadás elvesztése esetén, 2020 Szilveszterére Ágoston Hugó felajánl a másik fogadó félnek tíz különböző példányt a korábbi A Hét folyóirat TETT című mellékletéből.
Györfi András a fogadás elvesztése esetén felajánl egy egyéves előfizetést választás szerint az Élet és Tudomány, a Nature, a Science et Vie vagy bármely más folyóirat közül (Kip Thorne például a Penthouse-t kérte)a másik fogadó fél számára.
A fogadás lezárását egy erdélyi magyar nyelvű újságban a felek kihirdetik és elismerik.
– Doktor úr, ön következik!
