München a sör fővárosa… Nemcsak az évi Oktoberfest miatt: itt van a világ talán leghíresebb sörözője, a Hofbräuhaus is. Szezonban naponta 30-35 ezer sörkedvelő fordul meg benne. Többségük a százhúsz „bevett” asztaltársasághoz tartozik… Az állami (bajor állami…) kézben lévő gigakocsmának saját címere is van (mely megegyezik a benne fölszolgált sör „logójával”:
A hatalmas sörcsarnokban (már 1589-ben is állt helyén egy kocsma, saját serfőzdével) évente 350 ezer liter „folyékony kenyeret” fogyasztanak a bajor és a turista sörösök (ez kétszer annyi, vagyis legalább 700 ezer félliteres korsó, Maß – de a bajorok kedvelik az „emberes”, egyliteres korsókat is…) Jó sörnek is kell cégér: ez a Hofbräu bajor királyi serfőzde kapuja fölött lóg… a müncheni Bräuhaus Strassén.
A sörcsarnok már a XIX. században élénk társasági élet színhelye volt.
Mikor (1913-ban) Vlagyimir Iljics Uljanov – ismertebb forradalmi nevén: Lenin feleségével, Nagyezsda Krupszkajával Münchenbe érkezett, első útja a nagy sörcsarnokba vezetett. (Korábbi müncheni tartózkodása alatt már megismerte…) Krupszkaja visszaemlékezéseiben kiemelte, hogy Iljics nagyon szerette a sört (de nem mértéktelenül: sosem rúgott be, se sörtől, se mástól). Különösen szívesen kortyolgatta a müncheni Hofbräu-t, és szívesen legeltette szemét az egyszerre akár tíz férfit is boldoggá tevő pincérlányokon…
Nagyon élvezte, hogy a finom nedűt HB (HofBräu) feliratú korsókban szolgálták föl – meg is jegyezte Nagyezsdának: minden korsó egy szög a narodnyikok koporsójába… A bolsevikok vezérének egyik makacs ellenfele volt a Narodnaja Volja (cirillbetűs rövidítése: HB – NV – Наро́дная во́ля – Népkarat) nevű XIX. század végi anarchista terrorszervezet egyik utódszervezete – az eszer-pártvonalat támogató narodnyikok. Ifjúkorában – cárellenes merényletkísérletért kivégzett Alekszandr bátyjához hasonlóan, Lenin is szimpatizált a narodnyikokkal, de később esküdt ellenségük lett.
Lenin sörözése nem volt annyira emlékezetes, hogy emléktáblát kapjon a sörcsarnokban. A bolsevik házaspár 1913-as rövid megállója idején már Münchenben élt egy osztrák festőtanonc, aki a város egyéb nevezetességei mellett megvízfestette a Hofbräuhaus-t is. A sörözőknek kínálta, emlékül, de nem gazdagodott meg a képeslapok eladásából… Íme, egyik alkotása:
Adolf Hitler később – a Nagy Háború német veteránjaként – már inkább sörözni járt ide. No meg szónokolni: itt adta elő – kétezer fős sörös hallgatóságának – 1920 februárjában a frissen megalakított NSDAP 25 pontos programját (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – Nemzetiiszocialista Német Munkáspárt – ismertebb nevén a náci párt). Egy év múlva ugyanott az NSDAP führere lett… a teremben csak a párt tagjai ültek.
A pártalapítást dombormű örökíti meg a kocsma falán…
Nem tudom, Sztálin járt-e a HB-ban. De ő nem volt sörös – inkább a grúz borokat kedvelte. Meg saját magát…
Forrás: Argumenti i fakti
