Az Infovilág cikke 2024. augusztus elsején
Ma délután öt órakor megszólaltak Varsóban a szirénák: a város a nyolcvan évvel ezelőtti felkelésre emlékezett. (Az eseményt nem szabad összetéveszteni az egy évvel azelőtti, 1943. április 19-i gettólázadással). A nyitóképen: a lerombolt Varsó a felkelés után. Magyarázatként: a Visztula túlpartján állomásozó szovjet Vörös Hadsereg egységei tétlenül nézték a felkelők németek elleni egyenlőtlen küzdelmét, amely a Honi Hadsereg 16 ezer tagjának és a város további 150 ezer polgári lakosának életét követelte. Megsemmisült a Visztula bal partján található városközpont épületeinek körülbelül 25 százaléka, a felkelés leverésétől 1945. január 16-ig pedig a németek a lakóépületek több mint 70 százalékát és a történelmi épületek 90 százalékát rombolták le.
Több mint negyvenezer harcos akarta felszabadítani a várost a német megszállók alól az 1944. augusztus 1-jén kezdődött elkeseredett küzdelemben. Mintegy tíz nap múlva Varsó felét vissza is foglalták. A külső segítség mindazonáltal elmaradt, bár a szovjet Vörös Hadsereg már közeledett a lengyel fővároshoz. A németek elleni csatát az a Lengyel Honi Hadsereg kezdeményezte, amelyik élesen ellenezte Sztálin politikai irányvonalát.
A felkelés hatvanhárom nap után végül a németek győzelmével végződött. Himmler parancsa értelmében egész háztömböket gyújtottak, illetve robbantottak föl. A Wehrmacht és az SS mintegy kétszázezer embert gyilkolt le, főként civileket. A bosszúhadjáratot később – jogosan – súlyos háborús bűncselekménynek minősítették.
Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök egy minap Varsóban elmondott beszédében ismételten bocsánatot kért a lengyelektől, és hangsúlyozta, hogy a németeknek sohasem szabad elfelejteniük a történteket.
Olaf Scholz kancellár pedig nemrég, egy közös lengyel–német kormányülésen azt mondta: Németország elismeri bűnösségét. „Tisztában vagyunk annak súlyával és érezzük a felelősségünket.”
Lengyelország német megszállása az ország lerohanása, azaz 1939 szeptember 1-je – a második világháború kirobbanása – után milliók életébe került és szörnyű pusztítással járt.
A német elnök látogatása a szomszédos országban a jelek szerint némi enyhülést hoz a feszült német–lengyel kapcsolatokban. A tárgyalásokon szóba került egy berlini német–lengyel ház építése, valamint a felkelést túlélt lengyelek pénzügyi támogatása is.
A képen: a varsói felkelésben részt vett magyar katonák emlékműve.
Kevésbé ismert tény, hogy magyar katonák önként szép számmal csatlakoztak a lengyel felkelőkhöz, és számosan hősi halált szenvedtek a lengyelek szabadságáért.
Megtekintésre ajánlott filmek: Magyar katonák és az 1944-es varsói felkelés; Emlékezés a varsói felkelésre
