Maga Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mondta ki, hogy Magyarország helyett inkább Romániával keresik a kapcsolatot már.
Hovatovább meg kell tanulnunk a „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki” múlt idős változatát is miután a lengyel kormány feje csütörtökön nyíltan ki is mondta, ami már mindenki számára nyilvánvaló volt: az ukrajnai háború megpecsételte – legalábbis politikai szinten – a történelmi lengyel-magyar barátságot.
A Magyarországgal való kapcsolatunk sokat változott Magyarország Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos álláspontja miatt, ez tény. Egykor nagyon erős volt az együttműködésünk a visegrádi csoport szintjén, most már sokkal kevésbé – mondta Mateusz Morawiecki a washingtoni Atlantic Council agytröszt rendezvényén elhangzott beszédében. A lengyel miniszterelnök kertelés nélkül hozzátette: – Magyarország helyett nagyon szorosan együttműködünk Romániával és a balti államokkal, ezért mondtam, hogy Magyarország kivételével a kelet-európai államoknak ugyanaz a véleményük arról, ami Ukrajnában történik.
Az egykori jóbarát és az Orbán-kormány Brüsszel elleni „harcának” fő szövetségese azt nem részletezte, milyen következményei lehetnek a Lengyelország és Magyarország közötti kapcsolatok gyengülésének, hogy kihat-e ez a „Brüsszellel” szembeni dacszövetségükre. Márpedig e téren Varsó sem igen talál más partnert, végső soron szüksége lenne budapesti illiberális szövetségesére, ámde úgy tűnik, nem bármi áron. Erre utalnak a Morawiecki-kormány külügyminiszterének a szavai is.
Zbigniew Rau szerdán a varsói parlamentben, a lengyel külpolitika idei céljait bemutató beszédében azt mondta, a V4 továbbra is megmarad a lengyel külpolitika eszköztárában, de ahhoz, hogy a visegrádi együttműködés lehetőségeit kiaknázhassák és elmélyítsék a magyar-lengyel kapcsolatokat, megpróbálják meggyőzni magyar partnereiket, hogy „új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre”. Rau is azt hangsúlyozta, hogy Magyarország „teljesen másképp tekint az ukrajnai orosz agresszióra, ennek okaira és befejezésének kívánatos forgatókönyvére”, és ez olyan különbség, ami Lengyelország és egész Európa „életérdekeit érinti”.
Hiába a térség legrégebbi regionális együttműködése a ma már csak formálisan létező V4, a varsói vezetés számára egyre inkább felértékelődik a Három Tenger Kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek, és mindkét szövetségben kiemelt partner Románia.
„A V4 szétesett, miután Orbán Viktor radikálisan az oroszok oldalára állt, a többiek pedig az ukránokéra” – A lengyel társadalom zöme elutasítja Orbán Viktort,…
Románia varsói felértékelődését igazolja az is, hogy pénteken a lengyel parlament elfogadta azt az állásfoglalást, amely március 3-át a román-lengyel szolidaritás napjává nyilvánította. Románia már ezt megelőzően törvénybe iktatta ezt, a jogszabály a varsói parlament rábólintásával egyidőben hatályba is lépett.
A román külügy pénteki közleménye szerint a román-lengyel szolidaritás napjának létrehozása Bogdan Aurescu és Zbigniew Rau külügyminiszterek közös kezdeményezése, „amely tükrözi a két ország közötti mély barátságot és a széles körű kétoldalú stratégiai partnerséget”. A bukaresti közlemény kiemeli: évente megünnepelik ezt a napot, nemzeti és helyi szinten, a két ország közötti „különleges kapcsolatok népszerűsítése és tudatosítása érdekében” közös diplomáciai, kulturális és oktatási rendezvényeket terveznek.
Szép ez az Orbán-Vučić barátság, kár, hogy az EU-n belüli teljes elszigetelődés és a V4 szétesése az oka – Az erősebb szövetség Magyarországgal nem feltétlenül…
Varsó és Bukarest együttműködése nem új, 2009-ben írták alá a kétoldalú stratégiai partnerségi egyezményt, amelyet 2015-ben megújítottak, az utóbbi időben viszont kétségtelenül mélyült és sokrétűbbé vált, mondhatni szintet lépett ez a kétoldalú kapcsolat. A stratégiai partnerség aláírása óta eltelt tizennégy évben négy közös román-lengyel kormányülést tartottak, ebből kettőt az Ukrajna elleni agresszió kezdete után. Oroszország február 24-én indította el területszerző háborúját, március 3-án Varsóban került sor a közös kormányülésre, idén március 28-án pedig Bukarestben.
Mindez annak fényében érdekes Budapest számára, hogy már tavaly lemondták a 2007-ben magyar-lengyel barátság napjának nyilvánított március 23-ára tervezett közös állami ünnepségeket, sőt a leköszönő Áder János magyar államfőt sem fogadta búcsúlátogatásra lengyel partnere, Andrzej Duda. Tavaly még csak halasztásról beszélt a magyar kormány, de idén is elmaradt az ünneplés.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. április 14-én.
