Hát azt se gondoltam soha, hogy egyszer egy püspökkel veszek részt meglepetésbulin.
És kedden ez történt. Beer Miklós 80. születésnapját ünnepeltük Kocsis András kiadóvezető szervezésében, aki püspök urat azzal szédítette: csak egy kiállításmegnyitóra hívja. Képek is voltak azért, hiszen Kocsis András fest is: meglepetés-ajándéka Beer Miklós portréja volt.
A másik meglepetést mi képeztük, a tiszteletére egybegyűlt közönség, különböző világnézetek, felekezetek hívei, vallásosok és vallástalanok, úgy negyven-ötvenen. Az egyik sarokban Kuncze Gábor és Lengyel László Heisler Andrással, a MAZSIHISZ most leköszönt elnökével beszélget. (Kuncze persze engem, az örök elkésőt froclizza: hogyhogy most ideértem? Így számítson az ember a koalíciós partnere jóindulatára.) Hátul Csepeli Györgyöt látom Kökény Mihályék mellett. Pápai Gábor karikaturistával a diáktüntetésről váltunk szót, de a Népszavától ott van Czene Gábor is. A kanapén Szúnyogh Szabolcs és Kardos Péter Iványi Gábor mellett üldögél. Oda telepszem, titkon kibújok a magassarkúból, közben beesik az ajtón Váradi Juli is a Klubrádióból. Egész gyülekezet, ha nem is egyházi értelemben.
Megérkezik a kellően meglepett ünnepelt. Gerendás Péter megénekeltet minket: egy kis happy birthday, ezúttal profi vezénylettel.
Aztán három különböző egyház – egyik sem a sajátja – képviselői köszöntik. Igazi ökumené. Heisler tréfálkozik: mondja, egy időben csak abban volt biztos, hogy ők ketten Beer Miklóssal – a zsidó és a katolikus – szeretik Ferenc pápát, a többi magyar vezetőre nem lehetett letenni a nagyesküt.
Iványi elmondja: Beer Miklós volt az, aki a magyar katolikus egyházból kiállt a menekültekkel való emberséges bánásmódért, de mellé állt Iványiék politikai vegzatúrának kitett Testvérközösségének is, adakozásra szólított fel érdekükben.
Az evangélikus Donáth veszi át a szót. A zsoltárok nyelvén beszél mai bajainkról, az „emberek szőlőjéről”, amelyet róka dúl, a babiloni fogság idején is megőrzendő reményről.
Jön a pezsgő és (az ünnepelt kedvéért cukormentes) torta. Közben eszembe jut József Attila. Ő Freudról írta. „Légy, mint a Nyolcvan Éves…”
Légy. Légy olyan, aki mások ellenében is komolyan veszi, és teszi, amiben hisz.
Jó helyen vagyunk itt. Ki ebben hisz, ki másban, de összetartozunk.
A szerző Facebook-bejegyzése 2023. május 26-án.
József Attila: Amit szívedbe rejtesz
Freud nyolcvanadik születésnapjára
Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt.
A szerelembe – mondják –
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.
S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek –
a harctér nászi ágy.
Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.
Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szivedből szépen
kihull halálod is.
Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szivedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!
- május
