Nagyon zsúfolt hetem volt. Ki sem látszottam a munkából. Csak győzzem kipihenni a hét végén!
Azzal kezdődött, hogy már a hét elején bűntársaimmal együtt megakadályoztam a 300 milliárdért vett, túlárazott, használatlan és részben használhatatlan lélegeztetőgépek eladását. Ezt Rétvári Bence válaszából tudtam meg, aki szerint mindebben a baloldal a hibás. Ahogy annak idején a járvány elleni védekezés akadályozásában is. Most, hogy mondja, emlékszem is, milyen strapás munka volt. Szerencsére a kormányból is segítettek. Talán enyhíti vétkeimet az, hogy a lélegeztetőgép-bizniszre tőlük nem túl távol álló, frissen alakult cégek kaptak megbízást. Azóta fel is számolták a legtöbbet hasítót, amelyik az egyik évben 17 milliárdot, a másikban 15-öt vett ki osztalékként, azután felszívódott.
Miután végeztem a gépek eladásának akadályozásával, azonnal gondoskodnom kellett arról, méghozzá visszamenőleg, hogy évekkel ezelőtt készüljön egy, a magyar demokráciát megkérdőjelező svéd oktatófilm, amire hivatkozva megint halasztani lehet a svéd NATO-tagság megszavazását. Egy éber fideszes nyilatkozta, hogy ez is a magyar ellenzékieknek köszönhető.
A hét közepére már nem sok erőm maradt (különösen a visszamenőlegesség köt le sok energiát), de arra még futotta, hogy a Soros-birodalom nyilvánvaló ügynökeként részt vegyek az európai támadásban „a jobboldali média és a sokszor pénz nélkül politizáló lelkes nemzeti pártok ellen”. Ezt az egyik pénz nélkül politizáló lelkes nemzeti párt: a FIDESZ elnöke jelentette ki a frakcióülésükön. Azt is ő tárta a nyilvánosság elé, hogy – mint a többi álcivil és ellenzéki párthív – célom a „feszültségkeltés és riogatás a nemzeti érzelmű önkormányzatok ellen”. Ez a riogatás is elég kimerítő meló volt, elhihetik.
Azt sajnos csak most, szeptember végén tudtam meg, szintén tőle, hogy „az idei év arról szól”, hogy én és a hozzám hasonlók, „akik elvennék hazánk szuverenitását”, „térdre akarják kényszeríteni” Magyarországot.
Meg kell mondanom, ez a térdre kényszerítés azért nem egy nyugdíjas fizikai erejére van méretezve. Nem tudom, miért nem tiltja a Munka Törvénykönyve. Az kicsit könnyebben ment, amivel a hét vége felé Kocsis frakcióvezető bízott meg. Megértettem: nekem is úgy kell viselkedni, mint a baloldal szokott, vagyis hiába pihennék inkább, „cinkelt lapokkal” kell játszanom, hiszen a baloldaliak, „amikor lebuknak, akkor a rendszer áldozatainak mutatják be magukat”. Jó, ha muszáj, hát cinkelek. És mutatom. Azt talán ülve is lehet.
De remélem, így péntek táján végre szólnak, mint régen a tévétornában, hogy idősebbek abbahagyhatják.
A szerző Facebook-bejegyzése 2023. szeptember 22-én.
