Csütörtökig 57-re nőtt azoknak a minisztereknek, államtitkároknak és más kormánytisztviselőknek a száma, akik lemondásukkal igyekeztek rábírni Johnsont a távozásra. Ez délutánra megtörtént, már ami a párt vezető tisztségét illeti.
Bejelentette párttisztségéről lemondását Boris Johnson brit miniszterelnök, a kormányzó Konzervatív Párt vezetője – írja az MTI.
A BBC közszolgálati médiatársaság és a Sky News kereskedelemi hírtelevízió Downing Street-i forrásai szerint Johnson a lemondására irányuló, napok óta folyamatosan erősödő nyomásnak engedve döntött úgy, hogy eleget tesz a távozását kérők felszólításainak.
Johnson lemondását ismertetve kijelentette:
Immár világos a parlamenti Konzervatív Párt azon szándéka, miszerint új vezetőre és ezáltal új miniszterelnökre van szükség. Közölte: egyetért azzal a felvetéssel, miszerint az új vezető megválasztásának folyamatát a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. Azzal ezzel kapcsolatos menetrendet a jövő héten ismertetik – tette hozzá.
Elmondta, hogy nagyon elszomorítja a világ legjobb állásának feladása, de „így alakultak a dolgok”. Mint mondta, utódja kiválasztásáig ellátja hivatali teendőit, és állítása szerint megadja a lehető legtöbb támogatást az új vezetőnek.
Johnson megköszönte a brit népnek azt a „hatalmas kiváltságot”, amellyel felruházták.
Közölte, fájdalommal tölti el, hogy nem viheti keresztül oly sok ötletét és programját. A távozó miniszterelnök úgy fogalmazott: a hatalmon maradása melletti érveit a westminsteri (parlamenti) „csordaszellem” miatt nem fogadták el.
Mindazonáltal, mint mondta, a politikában „senki sem nélkülözhetetlen”. „A mi ragyogó és darwini rendszerünk új vezetőt fog kitermelni” – fogalmazott.
A Downing Street illetékeseinek csütörtöki tájékoztatása szerint a Konzervatív Párt októberben esedékes éves kongresszusán már Johnson utódja vesz részt a párt vezetőjeként és miniszterelnökként.
Johnson lemondásának bejelentése előtt teljesen új kabinetet nevezett ki.
Az elmúlt hetekben kirobbant és egyre terebélyesedő belpolitikai botránysorozat miatt gyakorlatilag összeomlott a Johnson vezette kormány. A héten először Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter mondott le, és csütörtökig 57-re nőtt azoknak a minisztereknek, államtitkároknak és más kormánytisztviselőknek a száma, akik ugyancsak lemondásukkal igyekeztek rábírni Johnsont a távozásra.
Korábban:
Saját miniszterei kérik, hogy mondjon le az újabb botrány után, de Boris Johnson erről hallani sem akar – Ki is rúgta az egyik tárcavezetőt. A brit kormányfő szerint a…
A szétesés határán a brit kormány, sorra hagyják faképnél Boris Johnsont miniszterei és a szövetségesei – Ha addig nem mond le a miniszterelnök, a konzervatívok,…
Lemondott a brit pénzügy- és az egészségügyi miniszter, kérdésessé vált Boris Johnson kormányának jövője – Mindkét miniszter a kormányfő iránti bizalom…
A Johnson által újonnan kinevezett kancellár, Nadhim Zahawi azt mondta a kormányfőnek, hogy „Helyesen kell cselekednie, és most kell távoznia”.
Előző nap általános meglepetésre Priti Patel belügyminiszter is távozásra szólította fel Johnsont, jóllehet ő eddig a kormányfő feltétlen támogatójaként és szoros szövetségeseként volt közismert.
A legnagyobb horderejű tényező Johnson döntésében azonban valószínűleg az volt, hogy csütörtökön Sir Graham Brady, az alsóházi konzervatív frakció legbefolyásosabb szakpolitikai irányadó és végrehajtó testülete, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottság elnöke is lemondásra szólította fel a miniszterelnököt.
A bizottság onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba, és feladatai közé tartozik a Konzervatív Párt vezetőválasztási folyamatának irányítása is.
Chris Mason, a BBC munkatársa azt az információt kapta, hogy a G20 indonéziai találkozójára tartó
Liz Truss külügyminiszter megszakította útját, és visszatér Londonba, hamarosan pedig nyilatkozatot tesz.
Truss később Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott:
„A miniszterelnök a helyes döntést hozta meg. Boris vezetése alatt a kormány számos dolgot elért – véghezvitte a Brexitet, a vakcinabeszerzést, és támogatta Ukrajnát. Most nyugalomra és egységre van szükségünk, és arra, hogy tovább kormányozzunk, amíg meg nem találjuk az új vezetőt.”
Csütörtökön további konzervatív politikusok mondtak le tisztségükről. Brandon Lewis, az észak-írországi ügyek minisztere csütörtök reggel a Twitteren jelentette be lemondását.
Rá két percre szintén a Twitteren Helen Whately pénzügyminiszter is beszámolt lemondásáról.
Nem sokkal ezután követte a példájukat Damian Hinds biztonsági miniszter és George Freeman tudományos miniszter, Guy Opperman, a nyugdíjügyekért felelős miniszter, Chris Philp technológiai miniszter, James Cartlidge bíróságügyi miniszter.
Szintén távozott a posztjáról mindössze két nappal kinevezése után Michelle Donelan oktatási államtitkár, akit Zahawi helyére neveztek ki.
Lemondott Caroline Johnson is, aki a tory párt alelnöki tisztségét töltötte be.
A szintén távozó George Freeman tudományos miniszter egyenesen azt mondta, hogy a miniszterelnöknek bocsánatot kellene kérnie a királynőtől, és azonnal ügyvivő kormányfőt kellene kinevezni a helyére. A Buckingham-palota mindazonáltal nem válaszolt az azzal kapcsolatos kérdésekre, hogy II. Erzsébet királynő beszélt-e csütörtök reggel Johnsonnal.
Akadnak ám olyanok is, akik mindezek ellenére nem mondanak le. Therese Coffey munka- és nyugdíjügyi államtitkár közölte, megérti a kollégák aggályait, és érti, hogy jelenleg „nagyon rossz helyzetben vannak”, de, mint fogalmazott, hivatalban marad annak biztosítása érdekében, hogy a kormány tovább működhessen.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője üdvözölte a Johnson lemondásáról szóló „jó híreket”, és hozzátette, a kormányfőnek „már régen távoznia kellett volna”. Starmer szerint Nagy-Britanniának „új kezdetre” van szüksége.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, a lemondás „megkönnyebbülést fog jelenteni a hónapokig tartó káosz után”.
Mark Drakeford walesi miniszterelnök pedig úgy ítélte meg, hogy Johnson „helyesen cselekszik” lemondásával.
Jessica Parker, a BBC brüsszeli tudósítója azt írja, hogy az EU-ban eközben aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy „még rosszabb” személy kerülhet Johnson helyére.
Az utódjelölteknek a jelenlegi szabályozás alapján legalább nyolc alsóházi tory képviselőtárs támogatását kell megszerezniük ahhoz, hogy indulhassanak a vezetőválasztási versengésben.
A mezőny kialakulása után a frakció szavazássorozatot kezd. Az első szavazási körben a továbblépéshez meg kell szerezni a jelenleg 359 fős konzervatív frakció szavazatainak legalább az öt százalékát, a második fordulóban a bennmaradási küszöb 10 százalékra emelkedik.
Ha az első két fordulóban mindegyik induló átlépi a minimálisan megkövetelt szavazatarányt, akkor a legkevesebb frakcióvoksot szerző jelölt esik ki a versenyből.
A talpon maradó utolsó két jelölt közül – ha egyikük sem lép vissza a másik javára – a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással Boris Johnson utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.
Johnson az elmúlt hónapokban több okból is szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett.
A legutóbbi botrányt az robbantotta ki, hogy kiderült: Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről.
Johnson ellen azonban már június elején bizalmatlansági indítványt terjesztett be saját pártjának alsóházi frakciója, miután az elmúlt hónapokban kiderült az is, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnököt a rendőrség megbírságolta.
Az újkori brit politikatörténetben Johnson az első, hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági szankcióval sújtottak.
Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. július 7-én.
A szerkesztő megjegyzése
Az alapos szerkesztő bemásolta a lemondott miniszterek bejelentéseit a szociális hálón. Mi ettől eltekintettünk – megtekinthetők az eredeti cikkben.
