Úgy látják, Kozma Ákos ezen túl nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét.
Az eddigi „A” kategóriából a „B”-be sorolta át a magyar emberi jogi állami intézményt a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI) – erről a Magyar Helsinki Bizottság számolt be.
A döntés értelmében Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa nem rendelkezik szavazati joggal, és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.
„Most már formálisan is kikerült a komolyan vehető ombudsmanok tekintélyes klubjából” – jegyzik meg.
Mint írják, az alapvető jogok biztosa és hivatala nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBT+ embereket, a menekülőket és a bevándorlókat érő jogsértéseket. Nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét. Politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja a GANHRI döntése szerint.
Az ombudsmannak fél éve volt arra, hogy demonstrálja függetlenségét a GANHRI előtt. Mint azt a Helsinki Bizottság megjegyzi, Kozma Ákos egyelőre még a tényt sem tárta a nyilvánosság elé.
„Minket viszont magyar állampolgárként és civil jogvédőként is elszomorít a hazai ombudsmani intézmény leminősítése. Ám azt is látni kell, hogy a világszövetség döntése a siralmas, de valóságos helyzet ismeretén alapul. Az utóbbi években a magyar állam maga értékelte le »a nép ügyvédjét«, szűkítette le a polgárok jogvédelmi lehetőségeit.” – fogalmaztak.
Megjelent a Népszava Belföld és Külföld rovatában 2022. május 24-én.