A Transtelex cikke. [2025. 06. 11., 23:23 óra]
Szerdán napközben még úgy tűnt, stabilizálódik a helyzet a sós vízzel fertőzött Kis-Küküllő mentén. Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa egy sajtótájékoztatón azt közölte: az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései szerint a víz alkalmas állatok itatására a vészhelyzet alatt álló tizenhat településen. Ez alapján leállítják a gazdáknak szánt vízosztást.
A prefektus hozzátette: a tapasztalatokból tanulva Maros megyének hosszú távon saját sótalanító berendezésre lesz szüksége, és már el is indították az ehhez szükséges lépéseket.
Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója megerősítette: a vezetékes víz klorid- és nátriumszintje csökkent a múlt hét eleje óta, de még mindig nem alkalmas emberi fogyasztásra. Az érintett településekre továbbra is szállítják az ivóvizet. Ugyanakkor figyelmeztetett: a sószint újra megugorhat, különösen, ha a Korond-patakban ismét olyan munkálatokat végeznek, amelyek sós vizet engednek vissza a mederbe.
És pontosan ez történt.
Szerda este Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke drámai bejelentést tett a helyszínen: a Salrom kivitelezője lebontotta azokat a vízlassító küszöböket, amelyeket nemzetközi szakértők javaslatára építettek a Korond-patak felső szakaszán. Ezek az alacsony, 40 centiméter magas akadályok lelassították a víz áramlását, így kevesebb édesvíz jutott be a bányába – ezáltal csökkentették a sós visszafolyás mértékét a patakba, majd a Kis-Küküllőbe.
A lebontás után azonnal emelkedni kezdett a sótartalom, ismét veszélybe került a vízminőség.
„Mérgezzük innen Parajdról a Kis-Küküllőt” – jelentette ki Bíró, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a kivitelező megvárta, míg a nemzetközi szakértők elmennek, és csak ezután döntött az akadályok eltávolításáról.
A jelenlegi információk alapján a Salrom a Partener Industrial Construct SRL nevű céget bízta meg a helyszíni munkálatokkal, amely korábban is dolgozott már a vállalatnak. A megbízás célja az volt, hogy vízvédelmi és mederszabályozási munkálatokat végezzenek a Korond-patak környezetében, különösen ott, ahol a víz beáramlása a sóbányába problémát okozott.
Azt, hogy konkrétan miért bontotta le a kivitelező a vízlassító küszöböket, hivatalosan nem indokolták meg, és ez is a helyi vezetők egyik fő kifogása.
Bíró Barna Botond ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
„Nem értem, hogy hogyan lehet valaki ennyire felelőtlen. Kitől kapott engedélyt erre? Kitől kapott jóváhagyást? A nemzetközi szakértők épp most voltak itt, ma mentek el, a kivitelező pedig megvárta, hogy elmenjenek, és utána szétbontották.”
A Salrom hivatalosan nem adott ki magyarázatot arra, hogy a kivitelező miért bontotta le azokat a küszöböket, ugyanakkor a cég korábbi kommunikációjában jelezte, hogy nem tartja magát illetékesnek folyómedrek szabályozásában, mivel álláspontjuk szerint az a vízügy feladata.
Ez azt is jelzi, hogy a vízügy és a Salrom között konfliktus alakult ki, amelynek következményeként ma senki nem vállalja egyértelműen a döntések következményeit. Ezért is mondja Bíró, hogy:
„Akik részben okozói a katasztrófának, azok most nem lehetnek a megoldás felelősei.”
Bíró Barna Botond szerint, ha nem történik azonnali és hatékony beavatkozás, a rendkívüli állapot bevezetése lehet az egyetlen megoldás, hogy kézbe vegyék az irányítást Parajdon. Mint mondta, a jelenlegi helyzetben olyan emberek kezében van a döntéshozatal, akik szerinte részben felelősek a kialakult katasztrófáért, ezért nem lehet rájuk bízni a megoldást sem. Bíró három lehetséges lépést vázolt fel:
- Azonnali vezetőváltás: le kell váltani az Országos Vízügy és a Salrom vezérigazgatóit, és új, hozzáértő vezetőket kell kinevezni, akik képesek felelősen cselekedni.
- Rendkívüli hatáskörrel felruházott válságbizottság: a minisztériumok közötti kríziskezelő testületnek kormányhatározattal kell jogkört biztosítani, hogy érdemben tudjon intézkedni, ne csak javaslatokat tegyen.
- Rendkívüli állapot Parajdon: ha semmi nem működik, akkor Parajdon rendkívüli állapotot kell kihirdetni, katonai rendeletekkel kell egy kézbe koncentrálni a hatásköröket, hogy gyors és közvetlen intézkedések szülessenek.
Szerinte csak így lehet megfékezni a helyzet súlyosbodását, és megvédeni az emberek biztonságát, az ivóvízminőséget, valamint a térség ökológiai és gazdasági stabilitását.
Miközben Hargita megyében a bontás híre robbant, Maros megyében válságstáb ülésezett a prefektusi hivatalban. A napközben még biztonságosnak tartott vízhelyzet este már teljesen bizonytalanná vált. A tanácskozáson a katasztrófavédelmi bizottság értékelte az új fejleményeket és a sótartalom várható alakulását, különös tekintettel arra, hogy a Kis-Küküllő ivóvízbázisként szolgál tizenhat település számára.
A helyzet újra kiszámíthatatlanná vált, és senki nem tudja biztosan megmondani, mikor lesz ismét emberi fogyasztásra alkalmas a víz. A szakemberek továbbra is naponta mérik a vízminőségi adatokat, de most már bármelyik nap újabb romlás következhet be.
A jelenlegi, konkrétan ismert értékek a sószennyezéssel kapcsolatban, 2025. június 11-én este, a legfrissebb hivatalos jelentések alapján:
Korond-patak:
- Vezetőképesség: 80 300 mikroSiemens/cm
- Kloridion-koncentráció: 34 164 mg/l
Ez kétszerese a tengervíz kloridtartalmának (ami kb. 19–20 ezer mg/l), vagyis a patak vize emberi fogyasztásra teljes mértékben alkalmatlan.
Kis-Küküllő (Parajd előtt):
- Vezetőképesség: 130 mikroSiemens/cm
- Kloridion-koncentráció: 8–13 mg/l
Ezek az értékek teljesen normálisnak számítanak, nincs szennyezés.
Kis-Küküllő (Parajd után):
- Vezetőképesség: 36 800 mikroSiemens/cm
- Kloridion-koncentráció: 15 207 mg/l
Ez extrém magas sótartalom, az emberi szervezet számára alkalmatlan ivóvíznek, és állandó figyelést igényel, mivel a szint változhat a patakban végzett munkálatok függvényében.
