a MÁV zuhanórepüléséről, a felelősökről és arról, hogyan lehetne együttműködés Budapesten
Bízom benne, hogy a magyar nyilvánosságnak nem kell majd súlyos árat fizetnie azért, hogy megtanulja: a vasútra költeni kell – erről beszélt Vitézy Dávid egykori közlekedési államtitkár, volt főpolgármester-jelölt. Miért rombol szerinte Lázár János többet, mint használ? Miért Karácsony Gergelynél pattog a labda?
– Lázár János kérdezi, hogy ön álfideszes ellenzéki vagy álellenzéki fideszes politikus-e. Melyik?
– Lázár Jánosnak a vasúttal kellene foglalkoznia, ehelyett állandóan nekem üzenget. Megmosolyogtató, hogy a főpolgármester-választás eredményét is folyamatosan kommentálja, miközben Márki Zay Péter 55:38-ra verte meg a jelöltjét Hódmezővásárhelyen. Tehát picit szerényebben is véleményezhetne a miniszter úr.
– Politikusként hogyan definiálná magát, milyen értékrendet vall?
– Mindig is szakpolitikus voltam, és nem is szeretném ezt feladni. A mindenhez értő politikusok hitele leáldozóban van. Húsz éve foglalkozom Budapest ügyeivel, város- és közlekedéspolitikával. Zöld meggyőződésű ember vagyok, már Tarlós Istvánnal is voltak vitáim a busz- vagy kerékpársávokról, míg a Gyurcsány–Bajnai-kormány vasútvonal-bezárásai ellen is küzdöttem. Hiszek abban, hogy az állam feladata a közszolgáltatásokat megszervezni, de arra nincs szükség, hogy minden üzemeltetési feladatot ő maga lásson el.
– Vagyis a vasút privatizációját nem támogatja, de a magáncégek bevonását igen?
– Persze, Európában is ez az uralkodó modell. Bajorországban vagy Csehországban is azt látni, hogy a regionális kormányzatok megszervezik, hol járjon a tömegközlekedés, de az üzemeltetésbe és a járművek beszerzésébe bevonnak magáncégeket. Mi a BKK alapításakor Budapesten elértük, hogy a buszok felét magáncégek üzemeltessék, vagyis ők a beruházók, így több mint egy évtizede anélkül használnak új járműveket az utasok, hogy a főváros hitelképességét ez terhelné. A vasúton is lehetne így előrelépni, de ehhez nem a MÁV-ot kellene posztszocia lista nagyvállalattá fújni, a Volánt is beolvasztva, hanem egy BKK-hoz hasonló országos közlekedésszervezőre lenne szükség. Lázárék visszafelé mennek az időben.
– Egy tízes skálán hányast adna a MÁV állapotára? A tíz a legjobb.
– Átlagosan tízből négyest. A budapesti elővárosi járműpark állapota tízből hetes, az intercityké maximum hármas, míg a vidéki regionális vasúti járműpark állapota kettes. A pályáknál is óriásiak a különbségek. Folyamatosan nő a lemaradásunk Ausztriától. Nekik óriási előnyük, hogy évtizedek óta kiszámíthatóan, politikai konszenzus mentén fejlesztik a vasutat.
– Itthon miért nincs konszenzus?
– Hiányzik az a politikai elszántság a kormányból, ami gyakran a magyar emberekből is: hogy belássuk: a vasút a jövő közlekedési módja. A Fidesz bevallottan politikai kormányzást folytat tizennégy éve, és a kétharmados hatalmukat adó vidéki választókerületi elnökök általában a vasút helyett az utakért lobbiznak.
A vidéki emberek jelentős része már nem hiszi, hogy a vasúti szolgáltatás minősége valaha jobb lehet. Egy olyan spirálba hajszolja bele magát a magyar közvélemény és politika, ahol a vasút folyamatos leépülése és a közút túlfejlesztése tűnik a megoldásnak, miközben nem az. Ez történt már a szocialista kormányok alatt is.
– Ha késnek a vonatok, az utasok melyik politikusra gondoljanak „szeretettel”? Ki a fő felelős?
– Nem meglepő talán, de szerintem Lázár Jánost kell ilyenkor a gondolatunkba idézni, és nem csak, mert ő az építési és közlekedési miniszter, hanem mert elképesztő kormányzati lobbierővel bír. Korábban viszonylag közelről végignéztem, hogy Lázár János gyakorlatilag egyszerre nevezte ki saját magát közlekedési államtitkárnak és MÁV-vezérigazgatónak is. A MÁV vezetését folyamatosan cserélgeti, miközben minden beszerzéshez és Facebook-poszthoz az ő engedélye kell. Ez Lázár autoriter vezetési stílusából ered, ahol ő a főnök, ott mindenki csak súlytalan végrehajtó. Ami a késéseket illeti: júliusban minden 100 intercityből csupán 36 volt pontos. Amióta ez a nyilvántartás létezik, nem volt még ilyen rossz adat. Az elmúlt két évben zuhanórepülésbe került a MÁV.
– Amikor kiposztolta, hogy egy saláta bírja-e tovább, vagy Lázár János a posztján, akkor azért tette, mert tudni vél valamit a miniszter sorsáról?
– A kegyelmi ügy óta érezni azt, hogy a kormány nincsen tematizációs képessége teljes birtokában. Ezt a képességet az EP-választás után átalakult politikai térben sem szerezte vissza, így a közvélemény érdeklődése – helyesen – a közszolgáltatások minősége felé fordul. A vasút esetén látható, hogy egy miniszter a személyes döntéseivel is hozzájárult a problémákhoz, hiszen ő maga állította le azt a beruházást, ami a vonatkisiklással érintett váltó cseréjét szolgálta volna a Keletinél. Ezért bármely más európai országban le kellene mondania a közlekedési miniszternek.
– Orbán Viktor elégedett lehet vele, hiszen a miniszter a helyén van.
– Valószínűleg igen. Nem szeretném az elmúlt harminc év minden hibáját Lázár János nyakába varrni, de az elmúlt két év súlyos hiba- és kudarcsorozat számára, ezáltal az utasok és vasutasok számára is. Leállított minden vasúti beruházást, pályafejlesztést, és ott tartunk, hogy 2017 óta a MÁV nem írt alá szerződést új vonatok vásárlására, amit mi elindítottunk mozdonyok, intercityk, motorvonatok beszerzésére, azt mind visszavonta. A MÁV-Start vagy a Volánbusz saját maga már egy alkatrészt sem vehet meg, szétverték a fejlesztési intézményrendszert, a működtetésben is súlyos zavarok vannak. A személyes indulataira alapozott, „majd ő megmutatja mindenkinek” típusú hozzáállással Lázár János többet rombol, mint használ.
– Kell tartani attól, hogy több vonatkisiklás is lehet?
– Pánikot kelteni nem szeretnék, a magyar vasút alapvetően biztonságos, de ahogy egyre jobban elhasználódik az infrastruktúra, azzal nőnek a kockázatok. Bízom benne, hogy a magyar nyilvánosságnak nem kell majd súlyos árat fizetnie azért, hogy megtanulja: a vasútra bizony költeni kell.
– Mi lenne a három sürgős intézkedés, amit meghozna a vasút kapcsán?
– Azonnal leállítanám a még nem betonba öntött autópálya-projekteket. Ez 1000–1500 milliárd forintot jelentene, amit a MÁV pályafelújítási és fejlesztési programjára irányítanék a fővonalakon. Mielőbb újra kell indítani – lehetőleg uniós pénzből – a budapesti fejpályaudvarok és az oda vezető pályák fejlesztését, mert ezek vannak a legrosszabb állapotban, és felelnek a késések többségéért. Azonnal el kéne indítani egy nagy járműbeszerzési programot is.
– Járműbeszerzést Lázár is ígért.
– Ő már sok mindenről beszélt, például 2023 júliusában bejelentette, hogy 1200 milliárdos vasútfelújítási program indult. Eltelt egy év, semmi nem történt, és ma már csak 800 milliárdos programot említ, azt is szigorúan jövő időben. Ezzel így nehéz mit kezdeni.
– Ha azt mondaná Orbán Viktor, hogy kap pénzt, paripát, fegyvert, lenne közlekedési miniszter?
– Fel sem merül ilyesmi, de amúgy sem személyes ambíciók miatt kritizálom a lázári közlekedéspolitikát. Nekem elég lenne, ha Orbán Viktor a megfelelő döntéseket biztosítaná ahhoz, hogy a vasút egy nagy nemzeti ügy legyen mostantól, és nem csak abban mérnénk a magyarok sikerét, hogy hány aranyérmünk van az olimpián – ami fontos, de nem csak ebben kéne Európa legjobb tíz országa közé célozni magunkat.
– Kormányváltás nélkül lehet érdemi vasútfejlesztés?
– Nem tudom. Itt korrekcióra van szükség, és ennek ma a legapróbb jelei sem látszanak sem Lázár János nyilatkozataiban, sem az Orbán Viktor által aláírt kormánydöntésekben. Ezzel együtt nem adnám meg azt a felmentést senkinek, hogy kizárom ennek a lehetőségét. Igenis kérjük számon ezt a kormányt, hogy fejlessze a magyar vasutat, és ha más kormány lesz, akkor azt is!
– Felkérte Lázár Jánost vitázni. Reagált rá?
– Nem, ő csak Magyar Péterrel szeretne vonatozni.
– Nem jó jel, hogy legalább valakivel vonatozik?
– Jó jel, de úgy látom, hogy az olyan helyzeteket kerüli, ahol a jól hangzó, nagy bemondásokat szakmai alapon megkérdőjelezni képes emberekkel kellene találkoznia.
– Nemrég találkozott Magyar Péterrel, amiről nem sokat árultak el. Konstruktív volt a tárgyalás?
– Abszolút, de nem titkolózásról van szó. A főpolgármester-választást ugyan egy hajszállal, de Karácsony Gergely nyerte. Az ő felelőssége a többség megszervezése. Tehát akár Magyar Péter, akár én elkezdenénk erről nyilatkozni, akkor azzal elvitatnánk a főpolgármesternek a választóktól erre kapott felhatalmazását. Ilyet nem teszek.
– Önt kereste a közös munka kapcsán Karácsony Gergely?
– Sem formálisan, sem informálisan nem keresett.
– És Ön fogja őt?
– Kerestem többször a kampány után, és nem nagyon tudtam elérni, még a gratulációmat sem fogadta, úgyhogy most nála pattog a labda. Ráadásul bejelentette július elején, hogy minden képviselőcsoportot keresni fog, ez sem történt meg, és ha jól tudom, más frakciókkal sem vette fel a kapcsolatot. Nem tudom, hogy mit csinál. A Tiktokon aktív, de városvezetői tevékenységének nem láttam nyomát az elmúlt hónapokban.
– Mi lesz így a közgyűlési munkával?
– Két út van: az egyik a működésképtelenség, ahol mindenki a másikra mutogat, a másik, hogy olyan modellt hozunk létre, ahol legalább működik a város. Én a második opcióra fogok törekedni. Magyar Péterrel ebben egyetértettünk, és többek közt arról beszéltünk, hogy a cégvezetők esetében muszáj új szereplőket behozni. Az a minimum, hogy megpályáztassuk azok pozícióját, akik a DK vagy az MSZP bizalmasaiként vezetnek cégeket megkérdőjelezhető színvonalon.
– A sok frakció közt hogyan lesz együttműködés?
– Ha az óbaloldali világ leváltásában van partnerség, akkor szerintem sok más ügyben is előre lehet lépni. Illetve lesznek elemek a programomból, amelyek kapcsán szintén nem tudok hátrálni. Ilyen a BKK-rendészet felállítása. A szociális ellátórendszernek segítenie kell a hajléktalanokat, de nem lehet minden utast a járatokra nem illő állapotok elviselésére kényszeríteni. Igaz, tegyük hozzá, hogy a BKK sokkal jobb állapotban van, mint a MÁV.
– Főpolgármester-helyettes lenne?
– Nem merült fel ilyesmi.
– És ha felmerül?
– Ugyanazt tudom erre mondani, mint a közlekedési miniszterségre: nem pozícióért kritizálok vagy mondom el a gondolataimat. Kicsit fura helyzetben vagyok, mert bár a főpolgármester megnyerte a választást, úgy viselkedik, mintha elvesztette volna. Karácsony Gergely dolga lenne az, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon, akár a többség, akár a városvezetés összeállítása kapcsán.
– Egy budapesti olimpiát támogatna?
– Nagyon meglep Karácsony Gergely fordulata: lényegében a magyar olimpiarendezési mozgalom leglelkesebb szóvivőjévé változott az elmúlt hetekben, és a kormánynál is olimpiapártibb álláspontot képvisel.
– Orbán Viktor szerint Budapesten már csak akkor lehet nagyobb fejlesztés, ha lesz olimpia – ezt egy főpolgármester vélhetően figyelembe veszi.
– Azért azt hiányolom, hogy Karácsony Gergely nem képviseli hangsúlyosabban, hogy a mai budapesti infrastruktúra nem áll készen egy olimpiára. Ötvenvalahány évesek a HÉV-ek, a reptéri vasútnak híre-hamva nincs, a pályaudvarok környéke romokban. Ha elképzeli valaki, hogy a 2036-os budapesti olimpián az akkori Usain Bolt orra esik futás közben, és beviszik a Szent János Kórház traumatológiájára, akkor rájövünk arra, hogy Magyarországon még sok feladat van, mielőtt a rendezésről reálisan beszélni lehet. Hozzáteszem: egy budapesti politikustól nem lenne felelős magatartás élből elzárkózni az olimpia elől, hisz minden fejlesztési forrásra szükség van, de bennem nincs az a feltétel nélküli lelkesedés, mint a főpolgármesterben.
A Magyar Hang újra interjút kért Lázár Jánostól is, de a miniszter nem reagált megkeresésünkre.
Forrás: A Magyar Hang VII. évfolyama 36. számának (2024. szeptember 6-13.) nyomtatott változata.