A Klimt-ügy miatt a jövőben a kiviteli engedélyezési eljáráskor minden esetben be kell mutatni a műtárgyat a kulturális örökségvédelmi hatóságnak – olvasható a kulturális örökségvédelmi törvénymódosítási tervezetben, amit a Hvg.hu ismertetett. Az indoklás szerint a módosítás „a hatóság megalapozott döntéshozását segíti elő”.
A változtatásra azért volt szükség, mert a Covid-19 járvány alatt a Fidesz úgy módosította a szabályokat, hogy elég volt egy fotót, illetve a kérelmező nyilatkozatát beküldeni a műtárgyról, illetve annak vélt értékéről és alkotójáról. Még azt sem határozták meg, milyen felbontású képet kell a kérelmezőnek a hatóság rendelkezésére bocsátania. Így fordulhatott elő, hogy egy csaló egy ismeretlen festő 50 ezer forintos képének álcázva kicsempészte Magyarországról Gustav Klimt Afrikai herceg című, körülbelül hatmilliárd forintot érő alkotását. A hatóság, bár lehetősége lett volna bekérni a képet, a kérelmező által közölt adatokból úgy ítélte meg, hogy a műtárgy nem képez jelentős értéket, és nem kell kiviteli engedély ahhoz, hogy elhagyja az országot.
Az ügyből botrány lett, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium pedig vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy miután a magánszemély az ismeretlen festő művének titulált festmény értékét 50 ezer forintban jelölte meg, azt később 6 milliárd forintért kínálták eladásra egy nemzetközi műtárgyvásáron. Az ügyben a tárca feljelentést tett, egyben kezdeményezte a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását is, mert szerintük hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból a Klimt-festményt.
