Smooth, dünnyögte barátom, amikor a Berkeley Egyetem kampuszán gyalogoltunk a parkolóba. Ez 2015-ben volt, amikor az egyetem meghívta Miroslav Lajčákot a Berkeley Forumra.
Smooth. Hogyan is fordíthatnánk le? Kicsiszolt, higgadt, magabiztos, udvarias és kontrollált.
Lajčák életrajza szerint egykoron kommunista volt, a híres MGIMO (Moscow State Institute of International Relations) hallgatója Moszkvában. Érdekes kezdőpont ez a szlovák politikai karrierhez. Nem csoda, hogy a terem megtelt. Az ajtó mellett kaptam helyet, aminek az lett a nem kívánt következménye, hogy rákerültem az egyetem által később terjesztett fotókra is.
Berkeley lezser hely, gyakran Nobel-díjas professzorok is lyukas pólóingben adnak elő. De a „kommunista” Lajčák remek öltönyben, friss fizurával jelent meg. Tökéletes angolsággal beszélt. Udvarias volt, de nem hízelgő, megnyerő, de nem igazán mézesmázas. Nem volt arrogáns, de határozott. Igazi professzionális produkciót láthattunk.
Az előadás után röviden beszélgettünk is, és hamarosan kiderült, hogy nagyszerű névmemóriája van. Ugyanis a parkoló felé menet Lajčák és kísérői is felbukkantak, Lajčák odajött hozzám, megszorította a kezem, és átnyújtotta a névjegyét. „Let’s remain in touch, George!”
Smooth! Ha Lajčák ingatlanos lenne itt Kaliforniában, degeszre kereshetné magát. Sade 1984-es slágere, a Smooth Operator jutott eszembe.
Ezért is kevéssé lepett meg, amikor Lajčák neve felbukkant az Epstein-botrányban. Azonnal lemondott Robert Fico miniszterelnök mellett betöltött tanácsadói posztjáról, hiszen az Epsteinnel folytatott levelezései, főleg a csinos ukrán lányokról, enyhén szólva zavarba ejtőek. Nehéz elhinni, hogy ne tudott volna arról, hogy az amerikai milliárdos fiatal, gyakran túlságosan is fiatal lányokkal szeret szexelni.
Úgy tűnik, megértették egymást. Epstein is smooth operator volt.
Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyama 7. számának Páratlan oldalán 2026. február 13-án.