Amerika-szerte jelentették a rádió- és tévéadók Kós Hubert olimpiai aranyérmét. A texasi WOAI rádióállomás portálján a fejcím: „Texasi férfi úszó Kós Hubert aranyat nyert Párizsban.” Texasi? – kapom fel a fejem. Hát nem magyar?
Muhari Eszter bronzérmét meg úgy jelentik, hogy „Notre Dame vívó nyert bronzot” Magyarországnak.
Ma már sok magyar születésű, magyar színekben versenyző élsportoló él és készül fel az olimpiára az Egyesült Államokban. Kós Hubert is az Arizona State University úszója, de most éppen Texasba iratkozik át, hogy az ottani University of Texas úszója legyen, mert követi az edzőjét, a híres Bob Bowmant. Muhari pedig az Indiana állambeli University of Notre Dame vívója; az ottani Fighting Irish csapat tagja.
Kaliforniában egykoron Hosszú Katinkát is Trojannak ismerték, hiszen a University of Southern California hallgatója volt, az ottani Trojans úszócsapat tagja. Most éppen Ábrahám Minna úszik ott.
Az olimpiai aranyérmes Kovács Ágnes pedig már húsz évvel ezelőtt az Arizona State ösztöndíjasa volt, ott Sárkány Zalán követte, aki 1500 méteres gyorsban most Párizsban is úszott.
Persze mindegy, hogy hol kapnak sportösztöndíjat a honi sportolók. A lényeg az, hogy magyarok. Kós Hubert az AP hírügynökségnek elmondja, hogy édesapja ír származású is, és otthon angolul beszélnek. Ő például akcentus nélkül beszéli az amerikai angolt. Hozzáteszi: „Technikailag 75 százalékig magyar vagyok!”
Nekem jó a 75 százalék is. Gratulálok az aranyérméhez!
Megjelent az Élet és Irodalom LXVIII. évfolyama 32. számának Páratlan oldalán 2024. augusztus 9-én.
