Az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék is elemezte az Európai Bizottság éves jelentését a jogállamiság helyzetéről az EU-tagországokban. Az EP fel is rója az Ursula von der Leyen vezette testületnek, hogy nem fest teljes és őszinte képet a helyzetről.
Az Európai Bizottság (EB) 2020 óta éves jelentésekben értékeli a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. Alapvetően négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatási rendszert, a korrupcióellenes intézkedéseket, a média szabadságát és sokszínűségét, valamint a független intézmények működését. A jelentés az egyik eleme az EU jogállamisági eszköztárának, amely a tagországokkal folytatott strukturált párbeszédtől a kötelezettségszegési eljáráson át a pénzügyi és politikai szankcionálással járó procedúrákig terjedhet.
Ezekről a bizottsági jelentésekről szerdán két, egymástól független elemzés is nyilvánosságra került: az egyiket az Európai Parlament (EP) plenáris ülése fogadta el, a másikat az Európai Számvevőszék (ESZ) publikálta. Az előbbi a tavalyi jelentésről készült vélemény, míg az utóbbi általánosságban értékeli az eddigiek eredményességét. Mindkét dokumentum üdvözli, hogy az EB nyomon követi a jogállamisági normák betartását a tagországokban, de komoly kritikát is megfogalmaz.
A parlamenti értékelés szerint a brüsszeli testület nem fest teljes és őszinte képet a helyzetről. „Független nem kormányzati szervezetek, akadémikusok, jogvédők és újságírók gyakran úgy találják, hogy a tényleges helyzet jelentősen eltér attól, ami a Bizottság túlzottan diplomatikusan megfogalmazott jelentéseiben szerepel” – írta az indoklásban a szerző, a holland liberális Sophie in’t Veld. A politikus úgy véli, egyre több uniós tagállam sorakozik a problémás országok listáján, köztük Magyarországon kívül Szlovákia, Görögország és Málta.
Az Európai Parlament megkérdőjelezi Vlagyimir Putyin elnöki mandátumának törvényességét
Orbán Viktor nagyon tisztességes ember volt politikai pályafutása…
Az Európai Számvevőszék kifogásolja, hogy nem egészen világos, az EB milyen módon értékeli a normáknak való megfelelést és hogyan osztályozza az egyes problémák súlyosságát. 2022. óta a jogállamisági jelentések ajánlásokat is tartalmaznak, ezek végrehajtása azonban rosszul halad. Az ESZ szerint 2022–2023-ban a tagállamok az ajánlások csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben, alig több mint a felét legalább részben, több mint egyharmadát egyáltalán nem.
Az EP határozata — amely részletesen bemutatja, hogy a vizsgált területeken milyen teljesítményt mutattak fel az egyes tagállamok — többször említ a magyarországi helyzettel kapcsolatos aggodalmakat. Eszerint komoly aggályok övezik például az igazságszolgáltatás függetlenségét: továbbra is problémák vannak a Kúria előtti ügyek elosztásával és a Kúria elnökének hiányos jelölési rendszerével kapcsolatban, valamint akadályokkal szembesülnek, akik előzetes döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához szeretnének fordulni. Ezzel kapcsolatban a jelentés megjegyzi: az Európai Bizottság annak ellenére szabadított fel tavaly decemberben 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak megítélt felzárkóztatási támogatásokból, hogy Budapest nem teljesítette a Brüsszel által megkövetelt igazságügyi reformot. Az EP felszólítja a biztosi testületet, hogy addig ne oldja fel a pénzek befagyasztását, amíg Magyarország valamennyi előfeltételt nem teljesít.
A jelentés szerzője, Sophie in’t Veld holland liberális EP-képviselő a dokumentumot bemutató strasbourgi sajtótájékoztatóján azt mondta: a 10,2 milliárd feloldása miatt a bizottsági elnök megérdemelte volna, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be ellene. Szerinte a biztosi testület a pénzzel politikai gesztust tett, hogy megvásárolja a magyar kormány szavazatát Ukrajna támogatásához, miközben maga is tisztában volt vele, hogy Budapest nem hajtotta végre a megkövetelt igazságügyi reformot. Az Európai Bizottság azt állítja, hogy Magyarország maradéktalanul teljesítette a 10,2 milliárd folyósításának megkezdéséhez fűzött feltételeket.
A jelentésről tartott szerda esti plenáris vitában a fideszes Hidvéghi Balázs rossz megközelítésnek nevezte, hogy politikai és erkölcsi vitákat jogi vitának álcáznak és támadják azokat, akik a hagyományos értékeket képviselik. A német liberális Moritz Körner válaszolt neki: Mi Brüsszelben ássuk alá a hagyományos értékeket?! Látjuk, mit jelentenek Magyarországon a hagyományos értékek: egy gyermekbántalmazási ügy eltussolását!
Megjelent a Népszava Belföld és Külföld rovatában 2024. február 28-án
