Fotó: Magyar Hang/Albert Enikő
Józan ésszel senki nem gondolhatja, hogy a folyamatosan ingerekkel bombázó, hiperaktivitásra sarkalló korszellem ne járna számos kockázattal. Nem csak a diákokra, de szülőkre és tanárokra egyaránt. Az okostelefonján lóg mindenki naphosszat, ezt látják a gyerekek már kicsi koruktól fogva. Ha hazaérnek, a szüleiket nem egy könyvvel találják a sarokban. Sokkal jellemzőbb, hogy ha emeletes házban élnek, még a szülők is Messengeren írnak rájuk, ha például ebédhez akarják hívni őket. Ez ma a realitás.
Meg az, hogy Rogán Antal vezetésével épp „digitális demokráciát” építenek nagyban, applikációra terelve még a személyes iratokat is. Egyelőre szabadon választott módon, aztán majd nyilván kötelezően. Ma már arra biztat a tömegközlekedéstől kezdve egy sor szolgáltatás, hogy még a jegyedet-bérletedet is alkalmazáson keresztül váltsd ki. Amikor pedig néhány éve a járvány idején digitális oktatást vezettek be, elengedhetetlenné váltak a mindenféle okoseszközök. A legkevésbé sem vált be persze a dolog, mert a tanulók még annyira sem tudtak figyelni, mint az iskolapadban ülve.
Azt senki nem is vonja kétségbe, hogy helyes órák alatt szabályozni a telefonhasználatot. Ha a tanár meglátja a pad alatt, vegye csak el. Ezt az iskolák, nevelők meg tudják maguk is oldani. Az egyes házirendek erre alkalmasak. Semmi szükség nem volt a kormány általános közbeavatkozására, mely természetesen megint álkonzultációt követően, erőből lett levezényelve. Majd amikor egy gimnázium azt mondta, hogy köszönik, a rendelet egy pontját kihasználva ezt követően is megoldják maguk a dolgot, akkor teljes erőből csaptak le. Pedig még bő egy hónapja is azt lehetett hallani, hogy az iskolák eldönthetik majd maguk, hogyan kezelik a kérdést.
Idézzük fel, mit harsog a kormány évek óta a szexuális nevelésről: az kizárólag a szülő joga. Ehhez képest most azt mondanák, a kormány dolga eldönteni, hogy a diák használhatja-e a telefonját iskolaórák közötti szünetekben. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is bírálta, hogy a szülők egész nap nem érhetnék el telefonon a gyerekeiket. A meghirdetett rendelettel nem értett egyet sem a PSZ, sem a PDSZ, ahogy az említett Horváth sem. Hiába, a kormány ezt is megint jobban tudta. Majd amikor egy szakmailag elismert igazgató, Mészáros Csaba és tantestülete úgy látta, a központilag erőltetett rendszer életszerűtlen, betarthatatlan és rossz lenne, azonnal kirúgták az érintettet. Mondván, igenis a kormány joga erről dönteni igazgató, pedagógus, szülő és a szakmai érdekképviselet helyett. Elvégre Pintér Sándor és Rétvári Bence ehhez is mindenkinél jobban értenek.
Folytatódik a leszámolás: kirúgták a Madách igazgatóját, a diákok tüntetnek, a tantestület elfogadhatatlannak tartja a döntést – Nem lehet kilógni a sorból, még ha a pedagógiai munka minősége megkívánná is.
