Két napja nem tudjuk, mi a Szuverenitásvédelmi Hivatal véleménye arról, hogy az orosz külügyminiszter a „Magyar Nemzet” hasábjain küldött baljós üzenetet Európának. Hogy még stílszerűbben tegye, az „interjú” szövegét a lap leközölte oroszul is. Emlékezhetünk, nemrég hogy nekiesett a Válasz Online-nak a teljes magyar kormányzati nyilvánosság a Zelenszkij-interjú miatt. Pedig abban a szövegben semmi olyan nem volt, ami Magyarországgal szemben fogalmazódott volna meg.
Persze, az ukrán elnök bírálta Orbán Viktor és a magyar kormány Ukrajna-ellenes kampányát és politikáját. De világos különbséget tett a magyar kormány és az ország egésze között. Ehhez képest mivel zárta Lavrov a „beszélgetést”? Ezzel: „Az EU gyors tempóban alakult át integrációs szövetségből katonai és politikai blokká, egyfajta NATO-függelékké. Ez egy veszélyes tendencia, amely a legmesszebbmenő következményekkel járhat minden európai számára.”
Igen, jól értjük: az orosz külügyminiszter nekünk is szánta üzenetét azért, mert a neki nem tetsző védelmi szövetséghez tartozunk. Ahogy korábban többször egyértelművé tették, hogy azt szeretnék: a NATO vonuljon vissza évtizedekkel korábbi határai mögé. Putyin Magyarországot is a NATO-n kívül kívánja látni. Mindez szuverenitásunk elleni egyértelmű támadás, melyre Szijjártó Péter válasza mégis az újabb és újabb baráti egyeztetés az orosz féllel.
A kormányoldal szeret dobálózni az árulás kifejezéssel. Többek között olyanokat megbélyegezve ezzel, akik soha nem tartoztak a Fidesznek semmivel. Orbán Viktor legutóbb például Dávid Ibolya kapcsán emlegetett árulást Lentulai Krisztiánnál. Ehhez képest ha az árulás tankönyvi példáját keressük, arra a legjobb példa a kormány dörgölőzése a háborús agresszor Putyin-rezsimhez. Ennek része most a kormánylap „interjúja” is Lavrovval.
Az orosz külügyminisztert természetesen lehet és kell is kérdezni. De a Magyar Nemzet nevet bitorló lap valójában csak lehetőséget biztosított az orosz narratíva további sulykolására. Semmi olyan felvetés nem volt, amire Lavrovnak kényelmetlen lett volna válaszolnia. A kérdező még arra sem volt képes, hogy a „háború” kifejezést kimondja, helyette csak konfliktust meg harcérintkezést emlegetett. Ahogy amúgy nemrég a másik oroszpárti propagandista, Georg Spöttle is a putyini narratívát vitte az alákérdezős Marija Zaharova-interjúban.
Pethő Sándor lapalapító annak idején súlyos kockázatot vállalt, amikor a náci rezsimmel és a szovjet diktatúrával szemben is keményen felszólalt. A lap mai bitorlói ehhez képest a háborús agresszor putyini rezsim kiszolgálójává tették az újságot. Ez a valódi árulás.