Rákay Philip dőltére Tökmag Jankók lesnek. A hungarofób filmes tagozat, a fizetett balos ügynökmédia! Meg akik szemében örökre már csak egy Z+-os nyikhaj marad. Akiknek mindennel bajuk van, ami magyar: Rákay műsorától Rákay filmjén át Rákay drága autójáig. Pedig ő soha egyetlen fotót sem publikált ezekről a kocsikról. A Mandinernek el is mondta, miért: mert van benne empátia.
Hősünk forró magyar szívét elönti az empátia, s közben úgy szeretne gyáván kihunyni, de nincs mit tenni: meg kell maradnia Herkulesnek. Milyen hígfejűek a hungarofóbok! Hagynák békén, magában készíteni még tíz kosztümös filmet, egyenként pármilliárdért, istenuccse, maga ráunna! Mint emlékezetes, a Patriótára, amely nagy reményekkel, ellen-Partizánként indult, majd gyorsabban takaréklángra kapcsolt az ellen-ÉS-nél, ellen-Indexnél és ellen-444-nél is. Hiába, Kovács Istvánnak volt egy jobb ötlete. (Nem az ökölvívónak, nem a polonistának, hanem annak a harmadiknak.)
De a Tanácsköztársaság gyilkos balos hagyományát felbugyogtató ügynökök nyelvelnek, zsibongnak, űznek. Nekihajtják hősünket mindig új Megafon-videónak, sértett interjúnak, történelmi filmnek. Támadják a Petőfi-projektjét? Meg kell hosszabbítani Mohácsig! Aztán ha még tovább támadják, akkor egészen a vérszerződésig. Kond vezér szívét majdnem elragadja a szerelem, dúlt kebleket testvérharc hevít, de aztán minden jóra fordul, etcetera, etcetera, kétharmad.
Szegény muszáj-Rákay, állja az agresszív globalista, haladár nyomulást, s késik az álma s a halála. Nincs mit tennie, meg kell mentenie a magyar filmgyártást. Megmentenie azoktól, akik Oscar-díjat meg -jelölést hoznak mindenféle szarvasos romantikus sületlenségeknek, gyerekkórusos kommunista utópiáknak. Alkoholista, toplúzer rókatündérekkel meg suttyó, proli versenylovakkal etetnek minket. De Rákay végre megmutatja, hogy nem szabad beérnünk a Nyugat kultúrpalotáinak körgangjával. Kikapirgáljuk mi a magunk gyémánt félkrajcárját! „Szídd fel, begyem, a sok pénzt, szídd fel, begyem, a sok pénzt!”
Sok senki, gnóm, hungarofób libsi! Dumáljatok csak, kinek mit köszönhet. Legyen miért holnap is magát siratni.
