Onnan indulunk, hogy időközi választásokból messzemenő következtetéseket sosem érdemes levonni. Na pláne időközi önkormányzatiakból. De az elmúlt években elégszer láttuk, hogy amikor parlamenti képviselőre voksoltak, az sem volt leképezhető az egész országra. Hányan hitték Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi sikere után, hogy ez a 2018-as ellenzéki győzelmet vetíti előre? Hegedűs Péter is hasonló modellre épített Balmazújvárosban – szintén győzni tudott. Aztán pár évre rá megint vesztett, a Fidesz fordított.
Fontos jelzés az ilyen: a polgármester és pártja, ha csak nagyon nem ront el valamit, akár országos ellenszélben is tud működni. Jó példa Tapolca vezetője, Dobó Zoltán, de a szegedi Botka László is, mások mellett. Balmazújvárosban eközben leváltották Hegedűst, Varga Marina lett a polgármester, miközben az önkormányzatban patthelyzet alakult ki. Ez odáig fajult, hogy már a városi közétkeztetés is összeomlott. A mostani időközi kérdése volt, hogy a fideszes győzelemmel elindulnak-e valamerre, vagy marad a patthelyzet. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy végül a fideszes jelöltet választották meg. Inkább az a meglepő, hogy csak ilyen kis különbséggel.
Az említett egyéni választókerület, melyhez a város 17 szavazóköréből 2 tartozik, valóban két önkormányzatin is ellenzéki egyéni győzelmet hozott. Két éve négy szavazat különbséggel. Eközben a 2022-es országgyűlésit ugyanitt simán hozta Tiba István fideszes képviselő. Nem mondható tehát, hogy olyan nagy lett volna az ellenzék fölénye. És amúgy is – ellenzéki „fellegvár” megjelöléssel illetni egy 1600 fős egyéni választókerületet, az finoman szólva is vicces.
A Fidesz láthatóan sokat beletett a győzelembe, hogy aztán Törcsi Pétertől Orbán Viktoron át Kubatov Gáborig mindenki ünnepeljen. (Utóbbinak egy kis hamisítás is belefért.) Országos jelentőséget tulajdonítva az egésznek, a Tisza áradásán gúnyolódva, odaszúrva egyet a közvélemény-kutatásoknak is.
Az persze kétségtelen, hogy a Fidesz összeomlását, kétharmados Tisza-kormányt várni illúzió. A Partizán becsülte meg nemrég a valószínű kimeneteleket, így tett Török Gábor is: jelenleg a két oldal sima többségére utóbbi szerint hasonló mértékű az esély, kétharmadokra csekélynek tűnik.
A balmazújvárosi eredmény eközben viszont nem jelzett, nem is jelezhetett volna az ország egészére nézve. Akkor sem, ha az ellenzék nyer. A helyi jelenségeket kell tanulmányozni, megtette előzetesen a 444 is. (És érdemes Dull Szabolcs értékelését is elolvasni.) Minden, ami ezen túlmutat, nem több politikai számításból végzett propagandánál.
