Megszokott gyakorlat, hogy a regnáló kormányok, a választási kampányban minden evidencia ellenére tagadják a túlköltekezés tényét és ígérik, nem lesznek azonnali megszorítások, adóemelések.
„Ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó” – tartja a közmondás, de ezt egyes kormányok nem érzik magukra nézve kötelezőnek.
A gazdasági elemzők előre jelzik a megszorítások szükségességét az adott helyzetben, amikor bukdácsol a nemzetgazdaság, rekordmagas a költségvetés hiánya, viszont az elkötelezett kormánypárti választókat ez nem tántorítja el.
Így történt ez Magyarországon is, ahol júniusi választásokat követően az Orbán-kormány a költségvetési bevételek növelése érdekében új adócsomagot jelentett be, arról döntve, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert.
Alapvetően a többször megszüntetés előtt álló bankadó szélesebb körben való alkalmazásáról, a 2013-ban ideiglenesen bevezetett tranzakciós illeték mértékének emeléséről, illetve az energiaszektor és a multinacionális cégek extraprofit adójának szinten tartásáról van szó.
A tranzakciós illetéket végső soron most is és ezután is a lakosság fizeti meg, erre az adott vállalatoknak és bankoknak vannak megoldásai, annak kizárólag a beszedését bonyolítják a bankok.
Ez még csak a kezdet, ugyanis az Európai Bizottság javaslatot tett a túlzottdeficit-eljárás elindítására Magyarországgal. Hab a tortán, hogy a magyar soros elnökség ideje alatt döntenek erről.
A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy az uniós országok korrigálják a deficit és/vagy az államadósság túlságosan magas szintjét. Az eljárást akkor indíthatják el, ha a tagállam
- megsérti a GDP 3 százalékának megfelelő deficithatárt, (Magyarországon tavaly 6,7 százalék volt) vagy
- megsérti az adósságszabályt azáltal, hogy az államadósság szintje meghaladja a GDP 60 százalékát (Magyarországon 73,5 százalék), és az nem csökken kielégítő ütemben, ami azt jelenti, hogy az ország adósságszintje és a 60 százalékos referenciaszint közötti különbséget évente egy huszaddal kell csökkenteni (átlagosan három év alatt).
Adóemelés mellett, sok kerül az állami beruházások negyedének elhalasztására (675 milliárd forint), ami megkérdőjelezi a gazdaság jövő évre tervezett fejlődési ütemét.
Romániában, ahol még két választásra kerül sor az év végén, összetettebb a helyzet.
Bár a költségvetési hiány az év első öt hónapjában elérte a GDP 3,4 százalékát, de a várható 3 százalékos éves növekedési ráta és a március végi, 60 százalék alatti, 51,9 százalékos államadósság (169 milliárd euró) kedvezőbb kilátásokkal kecsegtet.
2024-ben a gazdaság kipiheni az előző három-négy év válságait, de 2025-ben jön a feketeleves.
Elkerülhetetlen a gazdaság átfogó szerkezeti átalakítása a technológiai változások figyelembevételével, valamint az állami kiadások csökkentése, az állami apparátus karcsúsítása.
Elmúlt az az idő, amikor kizárólag a közfogyasztás volt a gazdaság motorja. A december végén felálló kormánykoalíció prioritása az adóreform beindítása lesz, a többkulcsos (sávos) adózás bevezetésével, a liberálisok és az RMDSZ doktrinális tiltakozása ellenére.
Ez gyakorlatilag adóemelést jelent, amit egy szociálisan érzékeny szociáldemokrata kormánynak politikailag könnyebb eladni, mert a tehetősebbek hozzájárulása a közteherviseléshez nő.
A választások eredménye döntően befolyásolja a következő négy év gazdaságpolitikáját.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2024. július 15-én.
A szerkesztő megjegyzése
Némiképp ideillően (akkor is kormányváltás volt…)
