A két pártelnök, Marcel Ciolacu (PSD) és Nicolae Ciucă (PNL) mai sajtótájékoztatója, amit a piacvezető TV csatornák nagy része egyenes adásban közvetített, eszembe juttatta a műkorcsolyai páros produkciók bírói értékelését.

Jelen esetben az előkészítés, a kivitelezés, az előadásmód, a művészi összhang kiváló volt, viszont a nehézségi fok, a technikai tartalom kritikán aluli a nehéz, bonyolult elemek hiányában.

Közérthetően, a két pártelnök profi módon jelentette be és indokolta meg, a már korábban kiszivárogatott hírt az európai parlamenti, valamint a helyhatósági választások egyidőben történő lebonyolításáról.

Meglepő volt Nicolae Ciucă íratlan, folyékony expozéja, amit a korábbi, párton belüli, nem nyilvános találkozókon, a határozat erdélyi ellenzőinek meggyőzésére valószínűleg többször elmondhatott.

Dicséretes és példamutató lehet, főleg Orbán Viktor számára, hogy a sajtó bármilyen szimpátiájú képviselője jelen lehetett, több mint egy órán keresztül kérdezhetett és kapott választ a kényes kérdésekre is.

Ez volt a maximum, amit a kialakult helyzetből kihozni lehetett, figyelembe véve az együttműködésnek mind az előnyeit, mind a hátrányait, az Európai Néppárt márciusi bukaresti kongresszusának előkészítését, ami Iohannis mandátumának lejárta utáni karrierje szempontjából fontos.

Az ördög nem csak azokban a részletekben rejlik, ahogy a szólás-mondás tartja, amikről most még nem sikerült megegyezni, hanem a kapitális tételben is, a közös államelnökjelölt állításában. A továbbiakról később, a júniusi választások eredményeinek ismeretében szándékoznak dönteni.

Az számomra nem világos, hogy amennyiben negyven-negyvenöt százalék alatti szavazatot kap a közös EP-jelöltlista, azt melyik párt tekinti kudarcának, ki vállalja majd a felelősséget. Marcel Ciolacu előnyben, ő csak azt vállalta, hogy megnyerik a választást.

Addig a két párton belül marad a vita az EP-jelöltlista összetételéről, a bukaresti főpolgármesterjelölt személyéről, az egyes helyhatóságok esetében történő esetleges közös fellépésről, a szükséges törvénymódosításokról.

A feszültségeket fokozhatja a jelöltállítások miatt várható kormányátalakítás is.

Az ellenzékben levő AUR és a három párt által összeeszkábált választási szövetség, a Jobboldali Pólus számára nincs más lehetőség, mint az Alkotmánybíróságon megtámadni a tervezett törvénymódosításokat, illetve bízni abban, hogy az EP-választáson a PSD és a PNL jelenleg mért támogatottsági indexei összegénél jóval kevesebb szavazatot kap a közös listájuk.

Az RMDSZ nem tudja eldönteni, jó e, vagy hátrányos számára a választások összevonása, ezért bátran kijelenti, ahogy lesz, úgy lesz, felkészült az erdélyi magyarok érdekeinek érvényesítésére. Adott esetben idézheti Orbán Viktor, a 2002-es vesztes választás utáni mondását: „…sokan voltunk, de még mindig nem voltunk elegen”.

Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2024. február 22-én.