Most nem a közismert, néha vitatott, makrogazdasági mutatókra utalok, hanem a választások előtti kormányzati túlköltekezésre.
Valószínűleg Marcel Ciolacu kormányfő nem kérdezte meg az elődje által ezelőtt egy évvel bemutatott, a kormány első mesterséges intelligenciával rendelkező tiszteletbeli tanácsadóját, Ion robotot, követendő-e a magyar választási túlköltekezés példája. Választási tanácsadói, a cél szentesíti az eszközt orbáni stratégia alkalmazásának elfogadása mellett, néhány lényeges különbségre is felhívhatták figyelmét.
Bár nőtt a költségvetési hiány és az adósságállomány, Románia az EU jó tanulója lett, Brüsszel tizenhat év után lezárta a Romániára vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, jönnek az uniós pénzek, jövőre könnyebb lesz megegyezni a túlzottdeficit-eljárásban.
Az orosz–ukrán háború tükrében Románia stratégiai szerepe megnőtt, így a NATO és az EU vezetői egyaránt érdekeltek az ország stabilitásának megőrzésében, ehhez minden segítséget megadnak.
ÍgEzek után Marcel Ciolacu elérkezettnek látta az időt és a szociál-demokraták szombati kongresszusán, ahol négy ellenszavazattal újraválasztották pártelnöknek, elvállalta a jelöltséget az év végi államfőválasztásra.
Közel egyórás expozéja kormányfői programbeszédnek is beillett, tekintettel a parlamenti választásokra, hisz olyan gazdasági stratégiát is felvázolt, amiben az államfőnek nincs jogköre.
Mindent egy lapra téve úgy számíthatott, ha megválasztják, az új kormányfő feladata lesz a program megvalósítása, ha veszít, akkor pártelnöki és miniszterelnöki státusa is kétséges.
Azzal, hogy beszédében kiemelte a kormány teljesítményét az elmúlt két évben, a bérek és nyugdíjak megemelésében, az energiaárak kordában tartásában, feladta a leckét és lépéskényszerbe hozta nagykoalíciós partnerét.
A liberálisok választhatnak, kilépnek a kormányból és konfrontálódnak a szociál-demokratákkal, elesve az eddigi eredmények részigénylésétől, vagy a stabilitás fontosságának hangoztatásával, se veled, se nélküled típusú kampányt folytatnak.
Az első változat kedvezőbb a szocdemeknek, kisebbségi kormányként, liberális miniszterek nélkül, populista jellegű sürgősségi rendeletekkel is operálhatnak, amelyek parlamenti elbukása esetén hivatkozhatnak a liberális gáncsoskodásra.
Az európai parlamenti választás fő motívuma, a szélsőségek elleni összefogás, sem szerepelt az államfőjelölti expozéban, mint ahogy az országban élő nemzeti kisebbségek problematikája sem.
Valószínű, hogy Marcel Ciolacu a második fordulóra tartalékol, hisz leginkább akkor számíthat nagyobb mértékű magyar szavazatokra, figyelembe véve mind az AUR, mind egyes erdélyi liberális vezetők (Ilie Bolojan, Adrian Cozma, Ciprian Dobre) RMDSZ-ellenes megnyilvánulásait.
Ha a következő három hónapban a személyeskedő, lejárató kampányé lesz a főszerep, a választásokat követően nehéz lesz a nagykoalíció újrázása, pedig más megoldás nemigen körvonalazódik, mert egyik párt sem szerezhet abszolút többséget.
Sok függ a liberális válaszlépéstől, ami egy héten belül várható.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2024. augusztus 25-én.
