A labdarugó EB csoportmérkőzéseinek napjaiban mind Romániában, mind Magyarországon, háttérbe szorultak a politikai hírek, elemzések, a továbbjutási esélyek latolgatása vitte a prímet.
Különösebb visszhang nélkül maradt, hogy Orbán Viktor nem tudta „elfoglalni Brüsszelt”, Klaus Iohannis nem lett NATO-főtitkár, a kormánykoalíció pártjai nem jutottak dűlőre az államelnökválasztás időpontját illetően.
Miután a válogatottak németországi szereplése befejeződött, ismét a politikáé a főszerep a tudósításokban.
Július 1-től december 31-ig Magyarország az EU Tanácsának soros elnöke. Ezt a státust, a megalomániás tünetektől sem mentes Orbán Viktor igyekszik maga javára kihasználni.
Ebben a minőségében látogatott el Kijevbe. Egyszerű kormányfőként két év alatt erre nem volt ideje, de az új státusa kötelezi. Ezalatt külügyminisztere telefonon nyugtatta Lavrov orosz külügyminisztert, hogy aggodalomra nincs ok, ez csak a pávatánc újabb eleme.
Kijev után a békemisszionárius hirtelen Moszkvába repült, bizonyítandó változatlan hűségét a cár atyuskához. Ezt Putyin az EU Tanácsa soros elnökének látogatásaként értelmezte, ebben a szellemben nyilatkozott, megcáfolva Orbánt és lovat adva az indokolatlan látszatkezdeményezést elítélő uniós vezetők alá.
Orbánt ezek a kritikák nem zavarják, ő otthon próbál erősnek mutatkozni.
Ígéri, rendet teremt az Európa feletti légi közlekedésben miután kormánya átveszi a budapesti Liszt Ferenc repülőtér menedzsmentjét, nehezen alakuló Patrióták Európáért pártcsoportjával jobbra fogja tolni az Unió irányvonalát, és Magyarország gazdasága is sikeres lesz a háború befejezése után.
Jól hangzó, távlati, nehezen számonkérhető vállalások. Addig minden marad a régiben, sántikál a gazdaság, dübörög a sikerpropaganda. Kérdéses, milyen irányt vesz a Tisza, visszakapaszkodik-e 2026-ra a minden oldalról támadott DK.
Eközben Bukarestben a kormánykoalíció két pártja, előbb egymást lejárató nyilatkozatokban jeleskedett, majd, mint az várható volt, ismét megegyeztek a valószínűleg kétfordulós államelnökválasztás időpontjaiban. (Márciusban a szeptemberi időpont volt a nyerő, remélve Iohannis NATO főtitkárságát, most november 24 –december 8.)
A jelöltek nevesítése későbbre maradt, de egyre több jel mutat arra, hogy közös jelölt hiányában a pártelnökök lesznek kénytelenek elvállalni, ami egyikük vagy másikuk politikai karrierjének végét jelentheti.
A Szocialista Internacionálé (IS) európai tagozatának bukaresti ülése után úgy tűnik sikerülnie fog Ciolacu kormányfőnek kilobbiznia egy gazdasági ügyekkel foglalkozó uniós biztosi pozíciót.
Ennyi fontos foglalatosság mellett a kormánynak nincs ideje törődnie olyan apróságokkal, mint a legforgalmasabb közút, az Olt völgye, egyhónapos, valamint a Giurgiu-Ruse Duna-híd kéthónapos lezárása a turisztikai főidényben.
Az RMDSZ, a nagy pártokhoz hasonlóan, majd szeptemberben nevesíti államelnökjelöltjét. A sikeres EP választást követően, valószínűleg Kelemen Hunor enged az SZKT-én elhangzott dicséretes felkéréseknek, és decemberi kijelentése ellenére elvállalja a jelölést.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2024. július 7-én.
