Sakkszabályzat
„Ha egy sakkjátszma a megszokott játékidő végéig nem fejeződne be, akkor a bíró meg kell hogy követelje a lépésen lévő játékostól, hogy következő lépését borítékolja.”
Európai Uniós sakkjátszma
Bár Orbán Viktor kedvenc sportja a foci, megpróbálkozott nemzetközi nagymesteri szintre eljutni az európai politikai sakkmezőnyben.
Ideig-óráig úgy látszott, sikerülhet elsőhegedűst játszva az Antall József néhai miniszterelnök által 1991-ben kezdeményezett Visegrádi Együttműködésben (utólag V-4), de később, kilépve(kizárva) az Európai Néppártból, orosz- illetve szélsőségpárti elköteleződése miatt egyre inkább elszigetelődött, csak alkalmi szövetségesei vannak.
Brüsszel elleni kirohanásai belföldön eredményeztek ugyan kétharmados választási sikereket, viszont az uniós országok nem nézhették el neki a végtelenségig a jogállam felszámolását, a kormányszintű korrupció rendszeresítését Magyarországon, az uniós pénzek lenyúlását.
Az Európai Parlament, a bíró szerepében, felszólította az Európai Bizottságot borítékolja a következő lépést, amit az meg is tett. Igaz, erre az Európai Tanács még rá kell hogy bólintson, esetleg finomíthat rajta (a sakktól eltérően), vagy halogatja a döntést, de az a Holdról is látszik, hogy a folytatásban szorongatott helyzetben védekezhet Orbán Viktor.
Helyzetelemzés
Aki azt hiszi, hogy Orbán Viktor elment a falig, és szó nélkül elfogadja és teljesíti a feltételeket, hogy hozzájuthasson a Magyarország számára égetően szükséges uniós forrásokhoz, az téved.
A tőle megszokott kommunikációs trükkökkel a visszafordulás: irányváltás, a látszatintézkedés: teljesítés. A pávatánc továbbra is kötelező, hisz Putinnak nem lehet nemet mondani, még gondolatban sem.
A kormányinfón, nemzeti konzultációkon nevelkedett nép amúgy is elhiszi, hogy a háború a hiperinfláció egyedüli oka, mindenért a Putin-ellenes szankciók a felelősek, és Európa a vesztébe rohan. Viszont az ő kormánya megvéd mindenkit. (Kivéve a tanárokat, diákokat, egészségügyi dolgozókat, kisvállalkozókat stb.)
Érdekes, fordulatos folytatásra lehet számítani, és bár az Európai Bizottság van kedvezőbb pozícióban, még a döntetlen sem kizárt.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2022. december 4-én.
A szerkesztő megjegyzése: túl a metaforán
A Nemzetközi Sakkszövetség szabályzata a függőkre (függőjátszmákra) vonatkozóan a következőket írja elő Útmutatójában:
I. Függő játszmák
I.1.1 Ha egy játszma a megszabott játékidő végéig nem fejeződne be, akkor a bíró meg kell hogy követelje a lépésen lévő játékostól, hogy következő lépését „borítékolja”. A
játékosnak ezt a lépést egyértelmű jelzéssel fel kell vezetnie játszmalapjára. Saját
játszmalapját az ellenfélével együtt borítékba kell helyezni. A függőlépést leadó játékos
a boríték lezárása után kell hogy megállítsa óráját, anélkül, hogy ellenfelének óráját
megindítaná. A játékosnak addig áll jogában borítékolt lépését megváltoztatni, amíg
óráját nem állította meg. Ha egy játékos annak ellenére, hogy a bíró függőlépés
leadására szólítja fel, megteszi a táblán lépését, ezt a lépést a játékos mint függőlépést
kell hogy beírja játszmalapjára. (Nyílt függő.)
I.1.2 Ha egy lépésre következő játékos a játékidő lejárta előtt óhajt függőlépést
leadni, akkor a hátralévő időt vállalnia kell, saját gondolkodási idejének terhére.
I.2 A függőborítékon a következőket kell feltüntetni:
I.1.2.1 a játékosok nevét
I.1.2.2 a függőlépés előtti hadállást
I.1.2.3 Mindkét játékos elhasznált gondolkodási idejét.
I.1.2.4 Meg kell jelölni, hogy melyik játékos adta le a függőlépést.
I.1.2.5 hogy a borítékolt lépés hányadik játszmalépés.
I.1.2.6 a függőlépéshez tartozó esetleges döntetlenajánlatot.
I.1.2.7 a játszma folytatásának dátumát, pontos időpontját és helyét.
I.3. A bírónak ellenőriznie kell a függőborítékon felvett adatok pontosságát, valamint
szintén a bíró felelős a függőboríték biztos helyen történő őrzéséért.
I.4. Ha egy játékos döntetlent ajánl azt követően, hogy ellenfele függőlépést adott le, akkor az addig érvényes, míg az ellenfél el nem fogadja, illetve vissza nem utasítja azt.
I.5. A függő játszma folytatása előtt a függőlépés előtti hadállást fel kell állítani a táblára, a sakkórán pedig be kell állítani a függőlépés leadásáig elhasznált gondolkodási időket.
I.6. Ha a folytatást megelőzően a két fél döntetlenben állapodik meg, illetve bármelyik fél jelzi a bírónak, hogy föladja, akkor a játszmát befejezettnek kell tekinteni.
I.7 A függőborítékot csak akkor szabad felnyitni, ha az a játékos, akinek a függőlépést meg kell válaszolnia, jelen van.