Mindkét jelző dehonesztáló egy magát hozzáértőnek feltüntető kormányra nézve, mégis az elsőt tartom súlyosabbnak, mert szándékos cselekvést feltételez.
Érdekes összehasonlításra ad lehetőséget, amennyiben két kormány teljesítményét vetjük össze, ugyanabban a témában. Az adott téma: az infláció megzabolázása.
Magyarország
Közel két év után, augusztus elsejétől megszűnt az árkorlátozás. Négy hónapra bevezetik a kötelezően előírt 15 százalékos akciózást, az eddig tizenegy termékcsoportot érintő ársapka helyett.
Hogy mégis maradjon valami az eddigi gyakorlatból, a kormány elvárja a kiskereskedőktől, hogy az eddigi hatósági áras termékeket legfeljebb beszerzési áron értékesítsék.
A kormánynak kétszer annyi idő kellett, mint a Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek, hogy belássa, amit jó nevű közgazdászok már a kezdetekor nyilatkoztak: -az ársapka alkalmazása növeli, nem csökkenti az inflációt, mert csak az érintett termékek árát rögzítik, így a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedéssel pótolják veszteségeiket a kereskedők.
Az árstopnak voltak egyéb negatív hatásai is, mint a termékhiány az üzemanyagok piacán, illetve egyes tejtermékeknél, amiért mennyiségi korlátozásokat vezettek be.
Az árkorlátozás igazi vesztesei nem a nagy cégek, nem a multik, hanem a kiskereskedők, mert nincs mozgásterük szétteríteni veszteségeiket. Végső soron a kereskedők veszteségeiket vásárlóikkal fizettetik meg.
Az Orbán kormánytól nem várható el, hogy beismerje elhibázott gazdaságpolitikáját. Addig húzta-halasztotta az ársapka kivezetését, amíg megtalálta a fából vaskarika megoldást.
Akciózásra kötelezte az amúgy eddig is önkéntesen, kereskedelmi fogásként árleszállítást meghirdető, „Brüsszellel összejátszó árspekuláns multikat”.
Az inkriminált kereskedőknek nem elég a vásárlók által már megszokott szórólapokon hirdetni az akciós árakat. Mostantól egységes grafikai alapra szerkesztett, kék színű plakáton és az online felületen kell feltüntetni az akciós árat és azt, hogy ez a kormány érdeme. (A plakátok árát a kereskedők állják). Most a kormány példáját követve, ők alkalmazhatnak ezeknél a termékeknél mennyiségi korlátozást a vásárlók felé.
Az orbáni sikerpropaganda által szajkózott, idén decemberi egyszámjegyű infláció, a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2022 évi 24 százalékos általános, 44,8 százalékos élelmiszerinflációt követően, 2023-ban évi 8 százalékos általános, 19 százalékos élelmiszerinfláció lesz.
Közérthető példa: a 2,8 százalékos dobozos tej 2021 decemberében 203,94 forint, 2022 decemberében 355,13 forint volt, várhatóan 2023 decemberében 423 forint lesz, ha minden az előzetesek becsléseknek megfelelően alakul.
Sikerpropagandában az Orbán kormány verhetetlen: előre megy, nem hátra.
Románia
Érdekes egybeesés, ugyancsak augusztus elsejével lépett életbe a román kormány három hónapra szóló sürgősségi rendelete, amellyel 20 százalékra korlátozza tizennégy termék és alapélelmiszer árrését. Ez francia mintára, a nagy élelmiszertermelői láncok képviselőivel való egyeztetés után történt.
Méltányos, hogy figyelembe veszi és elismeri a szabályosan megállapított előállítási, beszerzési, valamint közvetlen és közvetett költségeket, amire rátehető a 20 százalékos árrés.
Kérdés, hogy ezek után a gyakorlatban ez hoz-e árcsökkenést, vagy inkább az infláció okozta jövedelemkiesés miatti keresetcsökkenés, ami versenyre készteti a termelőket és az áruházláncokat.
A 100.000-től 2.000.000 lejig a szabálysértőkre kiszabható büntetés elrettentően hangzik, de számomra kétséges, hogy az ellenőrzéssel megbízott Versenyhivatal (360 alkalmazott, sofőröket, titkárnőket beleértve) képes lesz-e ezt operatívan végrehajtani, mikor nem is erre szakosodtak. Elképzelhető, hogy az általa egy éve elindított árfigyelő rendszert (amihez hasonlót a magyarországi versenyhivatal is egy hónapja működtet) fogják felhasználni, szerintem hatástalanul.
Mire a gyanús esetekben bekérik az igazoló dokumentumokat és azokat ellenőrizik, eltelik a három hónap. Ha mégis kirónak büntetést, akkor az a bírósági per folyamán az eddigi gyakorlatnak megfelelően törlésre kerül.
A jövőre esedékes választások indokolják a látszatintézkedés szükségességét.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2023. augusztus 3-án.