Amennyiben a különböző sajtóorgánumok által közölt, a 16. századi Franciaországban élt Nostradamus 2023-ra vonatkozó, ószövetségi ihletésű proféciáit, de akár Adrian Năstase volt miniszterelnök, túlzottan pesszimista jövőképét elfogadjuk, nagyon nehéz év vár reánk.
Szokás mondani, rosszabb, mint az elmúlt év, jobb, mint az utána következő. Szerintem a kilátások árnyaltabbak, nincs minden előre lejátszva, hisz Nostradamus jövendölései nem egyértelműek, sokféleképpen érthetőek, számos jóslata sohasem vált valóra. Adrian Năstase előrejelzései valamivel konkrétabbak, de a jelenlegi tendenciáknak, a mai, gyorsan változó világban, könnyen lehetnek más végkifejletei.
Mi várható Romániában?
Klaus Iohannis államelnök és a májusig regnáló Nicolae Ciucă miniszterelnök mindent megpróbálnak majd, hogy feledtessék a schengeni kudarcot és próbálják versenyben tartani a Nemzeti Liberális Pártot.
Valószínű betartják a kormányfőcserére vonatkozó egyezséget, hisz sem az előrehozott választás, sem – adott esetben – a kisebbségi kormányzás nem előnyös számukra, az országról nem is beszélve.
Iohannisnak amúgy is elszálltak NATO főtitkári reményei, esetleg egy uniós biztosi posztot kaphat a fizikatanári helyett, ha nem akar nyugdíjba menni.
Ebben a helyzetben minden ütőkártya a Szociáldemokrata Párt kezébe kerül, ideértve a 2024-es választási év költségvetésének kidolgozását.
Ez ugyanakkor felelőséggel is jár, figyelembe véve a továbbra is magas energia és gázárakat, a nehezen zabolázható inflációt, az elhúzódó ukrajnai háborút és az ezekkel egyidőben szükséges szociális támogatások növelését.
Megoldható lenne alapos adóreform mellett, de nem választási évben és nem a koalíciós partner ellenzésével. Így a megoldás a magasabb költségvetési hiány és nagyobb államadóság, mert a GDP a jelenlegi uniós környezetben nem fog két százaléknál jobban nőni.
A fenyegetést a kiábrándult, egyre nehezebb sorsban élők jelentik, akik – mint oly gyakran a történelemben – csatlakoznának egy feltörekvő, nacionalista-populista euroszkeptikus párthoz.
Ez a veszély az RMDSZ-t is fenyegeti, ha kizárólag a kormányzati feladatokra összpontosít és elhanyagolja a helyi szervezeti életet, a napi kommunikációt, amely révén a szavazókban tudatosulna, hogy ő az egyes megvalósítások kezdeményezője.
Külön gondot jelent a magyarok létszámcsökkenése mellett, hogy már 2011 óta fokozatosan nő azok száma, akiknek anyanyelve ugyan magyar, de románnak vallják magukat. (A népszámlálási adatok szerint a romániai magyarok az összlakosság 6 százalékát teszik ki, míg a magyar anyanyelvűek 6,4 százalékát.
Külpolitika 2023-ban
Az Amerikai Egyesült Államok a haszonélvezője, nem nyertese, Kína és Törökország mellett, az ukrajnai háborúnak, ami egyhamar nem ér véget. Oroszország, amúgy megérdemelt elszigetelése és gyengítése kapóra jött az említetteknek.
A vitán felül vezéregyéniség nélkül maradt Európai Unió egyrészt az egyhangú döntési mechanizmusainak revíziójával küszködik, másrészt a szükséges és elkerülhetetlen Putin ellenes szankciókat nyögi.
Az Európai Unió jövője függ az egységes adó és fizetéseszköz (euró), a közös határ és védelmi rendszer, az európai ügyészség minden országra történő kiterjesztésétől a következő tíz évben.
Minden rosszban van valami jó, így az orosz gáztól és olajtól való függés megszüntetése az uniónak eleinte többe kerül, de egy-két év után egészségesebb lesz a gazdasága és a környezete.
A háború után Ukrajnának szüksége lesz egy Marshall-terv féle segélynyújtásra, ami potenciális befektetés és piacszerzés az unió országai számára, kiszorítva ezzel az orosz érdekeltségeket.
A következő két év legnagyobb problémája az élelmiszerdrágulás az aszály és az ukrajnai mezőgazdasági termékek háború miatti kiesése következtében.
Románia és Bulgária balkáni szerepe felerősödik, a szerbiai, koszovói, boszniai feszültségek miatt is, így a schengeni övezethez történő csatlakozásuk nem képezheti vita tárgyát.
Magyarország gazdasága a következő három évet nagy nehézségek és drága hitelek árán átvészeli ugyan, de lemaradása az uniós átlagtól fokozódik.
A 2026-os országgyűlési választáson már nem a kétharmad lesz a tét, hanem a koalícióba kényszerülő Orbán Viktor vezette FIDESZ újabb paradigmaváltása, visszatérése a demokratikus jogállamhoz.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2023. január 1-jén.